|
|
|
|
A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottságának állásfoglalása a polgári szolgálatról (1. rész) (OS)
|
1989. június 1., csütörtök - A bizottság, a honvédelmi törvénynek a polgári szolgálattal kapcsolatos módosításával összefüggésben, a következőket állapítja meg. 1. A lelkiismereti ok megalapozottságát vizsgáló bizottságok életre hívása felesleges. A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottsága úgy véli, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az állampolgár minden indoklás nélkül választhatná a polgári szolgálatot. A lelkiismereti okot vizsgáló bizottságok léte azonban mindenképpen szükségtelen, hiszen eljárásuk rendjét úgyszolván lehetetlen szabályozni, működésük bürokratikus és formális lenne. Ezeknek a bizottságoknak a tevékenysége az állampolgárokat álszent magatartásra szorítaná. A katonai hatóságok ügydöntő hatásköre a bírói felülvizsgálat ellenére is problematikus, mert ilyen módon az ügy első fázisában az érdekelt fél döntene. 2. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a polgári szolgálat időtartama a sorkatonai szolgálat időtartamánál legfeljebb egyharmaddal legyen hosszabb; családi és életvezetési okokból, tehát a polgári szolgálat időtartama 24 hónap. 3. A polgári szolgálatot a tartalékos állomány részére is biztosítani kell, mivel az 1989. január 10-i alkotmánymódosítás indoklása kimondja: ,,A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az Alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit módosítani. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálat keretében teljesítsék, ,, , mert ennek a jognak a tartalékosoktól való megtagadása diszkriminációt és a törvényen belüli ellentmondást jelent. A bizottság véleménye szerint a tartalékosok polgári szolgálatának bevezetésére 2-3 év türelmi idő után kerüljön sor az adminisztratív szervezeti kérdések megoldására való tekintettel. Javasoljuk, hogy polgári szolgálatot békében és háborúban egyaránt lehessen teljesíteni. Háborúban tudniillik fennáll az emberölés kényszere, így a lelkiismereti aggályok méginkább érvényesülnek. A Jehova Tanúi gyülekezet tagjaival szemben a törvény alkalmazása során különös tolerenciára van szükség. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|