|
|
|
|
Tiszta hanggal, tiszta lélekkel - Joan Baez (1. rész)
|
1989. június 1. (MTI-PANORÁMA)
A 60-as évek nagy generációja őríz egy szép képet magában: az 1969-es woodstock-i fesztiválon egy nyurga, hollóhajú, kreol bőrű, mezitlábas, terhes nő énekel csodálatosan telt, mégis csengő hangon egy szál gitárral félmillió fiatal előtt: Joan Baez volt, az amerikai modern népénekesek nagyasszonya. A ma is tiszta hangú, tiszta lelkű Joant június 5-én Budapest is hallhatja a nemzetközi folk-rock találkozón. Joan Baez 18 éves korában, 1959-ben tünt fel a newporti folk-fesztiválon. Olyan sikert aratott, hogy az addig csak kis bostoni klubokban játszó lányt azonnal New York-ba hívták és lemezszerződést kináltak neki. Kezdetben elsősorban népdalokat énekelt, a 60-as évek elejétől azonban hamarosan csatlakozott a tiltakozó dalosok mozgalmához: ott volt, ahol a diákoknak kellett a védelmére kelni, ott volt, ahol az amerikai feketék jogaiért harcoltak - jó barátja volt Martin Luther Kingnek - , és természetesen ott volt a vietnami háború elleni tüntetések élvonalában. Pályája együtt indult Bob Dylanéval, de addig, amig Dylan-nek a protest song-éneklés csupán ,,múló divat,, volt, addig Joan számára életformává vált. Életét is egy békeharcoshoz, David Harrishez kötötte, mindkettőjüket többször le is tartóztatták. Joan legnagyobb sikereit éppen a nagy kontesztáció éveiben aratta: egy nemzedék énekelte vele a ,,Joe Hill,,-t, a ,,Don,t Think Twice It,s Alright,,-ot, a ,,We Shall Overcome,,-ot, megénekelte a szerencsétlen sorsú saigoni mennyasszonyt, a fiút, aki szerette a Beatlest és a Rolling Stones-t, de gitár helyett fegyvert kellett fognia és meghalnia. Marlene Dietrich mellett ő adta elő leginkább szívbemarkolóan a ,Hová tünt a sok virág,,-ot. Ő énekelte a legdrámaibb dalt a 69-es berkeley egyetemi mozgalom brutális szétveréséről: a dalban szereplő ,,bulldózer sofőr,, nem más, mint Ronald Reagan, Kalifornia akkori kormányzója. Ennio Morricone neki írta a ,,Sacco és Vanzetti,, című film főcímdalát, Sacco siralomházbeli levelét apjához. A lázadó idők lecsendesedésével Joan újra a népdalok, a népballadákhoz fordult, és olyan csodálatos dalokat tett halhatatlanná, mint a ,,Donna Donna,, a ,,House Of Rising Sun,, vagy a ,,Babe I,m Gonna Leave You,,. Közben szakadatlanul járta a világot, az angol mellett spanyolul, olaszul, franciául, németül és japánul is énekelt. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök 08:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|