|
 |
 |
 |

NKK - csütörtöki előzetes
|

Moszkva, 1989. június 1. csütört ök (MTI-tud.) - Második hetébe lép csütörtökön tíz órakor a népi küldöttek első kongresszusa. A képviselők növekvő aktivitással folytatják a vitát, amelyhez az alapot Mihail Gorbacsov beszámolója adta. Eddig 250-en kaptak szót, s a szerda esti bejelentés szerint az első hét végén még 469 küldött jelezte hozzászólási szándékát. Várhatóan viharos ügyrendi vita témája lesz maga ez a tény is. Valamilyen megoldást kell találni, mert a végtelenségig nem tarthat a kongresszus.
A szerda elsősorban a köztársaságoké volt. Több köztársaság legmagasabb pártvezetője vagy állami tisztségviselője beszélt szűkebb hazájának gondjairól, törekvéseiről. Látnivaló, hogy a nemzeti sajátosságok, törekvések hosszú elfojtása, majd a pangás évtizedei után szinte valamennyien új alapra kívánják helyezni a szövetségi rendszert, anélkül azonban, hogy bárki is annak szétesését akarná. Az elképzelések lényege: szuverén köztársaságok szövetségi rendszerévé tenni a soknemzetiségű Szovjetuniót, megadva az egész közösségnek hasznot ígérő gazdasági önállóságot a köztársaságoknak, lehetővé téve bizonyos nemzeti külkapcsolatok kiépítését is az együttműködni kész emigrációval. Kemény, de a küldöttek reagálásából ítélve csaknem mindenki által igaznak elfogadott bírálatok hangzottak el a kormány, egyes miniszterek, egyes főhatóságok címére. Így, ha majd szóhoz jut, lesz mire reagálnia Nyikolaj Rizskov kormányfőnek. Szerdán ismertették felhívásukat a kongresszus agrárküldöttei, sürgetve a paraszti munka- és életfeltételek radikális javítását, mint ami kulcsa az élelmezési probléma megoldásának is. Ezen a napon szólalt fel először érdemi kérdésben Borisz Jelcin, aki korábbi választási programjához híven éles szavakkal egészítette ki a Gorbacsov által megrajzolt helyzetképet, s harcba hívott a bürokrata-apparátus hatalma, kiváltságai ellen. S ezen a napon hangzottak el az Államvédelmi Bizottságot (KGB) szokatlanul bátor nyíltsággal bíráló szavak egy másik moszkvai képviselő szájából, követelve, hogy a nagyhatalmú szervezet tegye nyílttá működését, s rendeljék alá a népi küldötteknek. Az, hogy a küldöttek jószerivel említést sem tesznek a szovjet külpolitikáról, jelzi az átalakítás egyik legnagyobb ellentmondását: tekintélyt teremtő nagy diplomáciai sikerek a legfontosabb kérdésekben; növekvő aggodalom, bizonytalanság a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és sok más kérdésben. A vita csütörtök délelőtt róluk folytatódik. +++
1989. június 1., csütörtök 07:13
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|