|
|
 |
|
 |
Pedagógusnapi 2.
|
Hogy más társadalmakban ez nem így volt, elég a Ferenc József-i
korra gondolnunk.Vagy a Nyugatra kerültek tapasztalataira, akik azt
látják, hogy ott az ember valódi értékét is autója, dollárja méri".
Még egy emberöltő sem telt el, s már nem "olyan", hanem "ilyen"
társadalomban élünk. Ha valaki most megsúgná nekem, hogy ki akarta
ezt, azonnal ideírnám, csupa nagy betűvel. De nem hallok sugallatot.
S majdnem bizos vagyok abban, hogy semmilyen rendű-rangú
feletteseinknek nem is volt ez a célja. De nem hiszem, hogy egy
pedagógusnapi rövid eszmefuttatás feladata volna tisztázni: akkor
miért is?
De igenis feladatunk - közös feladatunk - hogy újra
ráébresszük a társadalmat és főként a felnövekvő generóciókat arra,
hogy "mégis a víz az úr
". Mert a dollár bizony nagyon nagy hatalom,
de mégis csak közönséges "szolga", eszköz, azért van, hogy
megvásárolható legyen rajta a TUDÁS. Nem a pénz az érték, hanem amit
meg lehet szerezni pénzzel.
Azok a "csúnya" kapitalisták végső soron tudják is ezt és
megfizetik a tudást. Csak nálunk zavarodott össze az értékrend. Ezt
az összekuszált értékrendet kell helyre tennünk tehát, hogy
megszűnjenek azok a feszültségek, amelyek az iskolákban is
elhatalmasodtak.
De nem lehet - kiszakítva a társadalomból - "meggyógyítani" a
pedagógusok közérzetét, miközben mindenki közérzete rossz. Azonnali,
ötven százalékos vagy ennél is nagyobb fizetésemelést követelni
lehet - de nem érdemes. Nem a kormány pénztárcájában van az a pénz,
amiből béremelést kaphatnának a pedagógusok. A megyei és helyi
tanácsok többet tudnak ma segíteni, mint a kormány. Nem beszélve az
igazgatókról
És nem biztos, hogy általános fizetésemelésre van most
szükség. Hiszen számottevő a különbség az egyes tantestületek
átlagbére között, ami nem a korábbi központi fizetésrendezések,
béremelések eredménye.
Az új kormány, az új kultuszminiszter meggyőződéssel vallja, s
nem csak deklarálja, hogy anyagiakban is elsőbbséget kíván nyújtani
a humán szférának. De ha nem változik meg a középszintű helyi
vezetők értékítélete, nem válhat gyakorlattá a szándék. Akkor tudnak
saját magukon, saját helyzetükön és az iskolák helyzetén is segíteni
a pedagógusok, ha az értelmiség más rétegeivel összefogva képesek
lesznek odahatni, hogy megváltozzék az értékrend a helyi
politikában, a helyi vezetők gondolkodásában. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök 10:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|