|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (28. rész)
|
Az erdő- és vadgazdálkodási törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz először Weibl Elemér (Veszprém m., 8. vk.), a ------------ Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ugodi erdészetének vezetője szólt hozzá. Kiemelte, hogy a mostani törvényjavaslat biztonságot ad az erdőtervezéshez, a hosszú távú állami és az éves vállalati tervek jobb összehangolásához. Közös óhajként fogalmazta meg, hogy megvalósuljon a kormány által meghatározott 150 ezer hektárnyi új erdőt létesítő elképzelés az ezredfordulóig. Ugyancsak üdvözölte a MÉM és az MTA által előterjesztett, s az akadémia elnöksége által elfogadott állásfoglalást, amely 2000-től 2050-ig további 700 ezer hektárnyi új erdő telepítésére tett javaslatot. Ezek a tervek a magyar mezőgazdaság szerkezetváltását is szolgálják - mutatott rá a képviselő. Weibl Elemér javasolta: a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jövőre terjesszen a Parlament elé új erdőtörvényt az 1961. évi helyett. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodást sajátos feltételei miatt nem szabad más ágazatokra vonatkozó általános feltételek közé szorítani. Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.), a Tokaj és ------------- Vidéke Áfész autó-motorszerelője felszólalásában arra a levélre hivatkozott, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetsége megküldött a képviselőknek. Ebben leírták, hogy a jogszabály-módosítás előkészítése nem történt kellő szakmai megalapozottsággal. Állítólag a képviselők is részben csak a napi sajtóból értesültek, hogy ezt a tervezetet az Országgyűlésben tárgyalni fogják. Ugyanakkor a felszólalónak tudomása van arról, hogy több országos hatáskörű szerv is ellenezte a napirendre tűzését. Megengedhetetlennek tartotta, hogy a szakemberek véleményét előzőleg ne kérjék ki, észrevételeiket figyelmen kívül hagyták. A képviselő kérte a Parlamentet - hivatkozva a házszabályra -, hogy utasítsa el a törvénytervezetet, és egy későbbi időpontban, kellően átgondolva, szakemberekkel konzultálva újra tárgyalja meg azt az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|