|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. május 31., szerda - Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a Parlament. Mivel az előterjesztésekhez számos képviselői módosító javaslat érkezett, a vitában elhangzott további indítványokkal együtt ezeket külön-külön is megvitatja majd a plenáris ülés szünetében a szakbizottság. Az eddigi gyakorlattól eltérően azonban - az idővel való jobb gazdálkodás érdekében - egy óránál hosszabb szünetet nem tartanak. Amennyiben a bizottsági jelentés elkészítése ennél több időt vesz igénybe, a szünetet befejezve, a plenáris ülést folytatják, s míg a bizottság álláspontját nem ismerhetik meg a képviselők, interpellációkat tárgyalnak.
Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban
foglal helyet Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság
Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az
alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket.
A továbbiakban elmondta, hogy a három törvényjavaslatot, a
mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az igazságügyminiszter
együttesen terjesztette elő. Mindhárom törvényjavaslat összefügg a
már elfogadott átalakulási törvénnyel, de számos más módosító
rendelkezést is tartalmaz. A törvényjavaslatok több ponton egymáshoz
is kapcsolódnak. Ezért az előterjesztőkkel egyetértésben javasolta,
hogy az Országgyűlés együttesen tárgyalja a törvényjavaslatokat. A
javaslatot az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta.
A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét.
(folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 10:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (2. rész)
|
A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi
fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé -
mondta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszter, majd rámutatott: - A termelőszövetkezetekről, a földről
és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan
összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a
gazda-tudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az
előterjesztést megelőző viták tapasztalatait hasznosítva a
javaslatainkban arra törekedtünk, hogy a jog sajátos
eszközrendszerével is elősegítsük a piachoz igazodó, a valós
tulajdonosi viszonyokra épülő mezőgazdaság kialakítását.
Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban
először a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának
szükségességét méltatva a szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250
termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halászati
termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1.5
millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödét
állítja elő. A termelőszövetkezetek - gazdasági tevékenységük
mellett - meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek
foglalkoztatásában, a falu társadalmi, politikai, gazdasági és
kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a
szövetkezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, falujuk
létéért, életük jobbításáért, amelyhez sajátos magyar vonások is
kapcsolódnak, mint például a nyugdíjasokról való gondoskodás; a
háztáji gazdálkodás eredményes szervezése; a tagok földtulajdonának
legalább részarány formájában történő megőrzése; a kiegészítő
tevékenység elismerése és növekvő szerepe.
A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt
az elmúlt két évtized alatt többször módosították - mondta
ezután, majd rövid történelmi áttekintést adott erről. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 10:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (3. rész)
|
Utalt arra, hogy az 1980-as évek elejéig a szövetkezetek
gazdasági fejlődése töretlen volt, erősödött a vállalkozási szellem.
Dinamikusan nőtt az ipari tevékenység. Viszont 1983-tól napjainkig a
termelőszövetkezetek fejlődésében több helyütt megtorpanás, jelentős
visszaesés tapasztalható. Figyelmeztető, hogy egyre veszélyesebben
növekszik az egyszerű újratermelésre sem képes üzemek száma.
Érdemben nem tudott ezen segíteni a törvény 1988. évi módosítása
sem, amely a tagsági viszony vállalkozói elemeinek erősítését és az
önkormányzat érdemi bővítését célozta.
A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes, sok
társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi
múltjának összességében kedvező tapasztalatait úgy summázta a
miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelkezésben, a
vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és
munkakörülményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor:
az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már
korábban is több előremutató reformra lett volna szükség.
- A beterjesztett törvényjavaslat - mondotta ezután - minden
eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás
alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő,
reformszellemű változásokat tartalmaz. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 10:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált
a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő
jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően
tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését.
A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet
vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal
együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi
minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti
rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú
vállalkozó szellemű, kezdeményező - és persze ennek előnyeit élvező
- szövetkezeti tag eszménye valóság lehet.
A miniszter ezután a törvénymódosítás körülményeiről,
részleteiről szólt. Elmondta: a tervezet kialakítását sok vita,
egyeztető tárgyalás előzte meg. A vagyoni kapcsolatok kialakításával
összefüggésben vissza-visszatérően felmerült, hogy a szövetkezeti
vagyonnak 100 és nem az 50 százalékát kellene feloszthatóvá tenni.
Az átmeneti és látszólagos korlátozás azonban két ok miatt tűnik
szükségesnek. Az egyik, hogy ez az út még járatlan, magában hordozza
a tapasztalat hiányával járó kockázat veszélyét is. Még jelentősebb,
hogy a szövetkezetek jelenlegi vagyonát nemzedékek hozták össze,
gyarapították, működtették. A vagyon megalapozói és gyarapítói közül
sokan már nem élnek. S jöttek, jönnek utánuk az újabb nemzedékek,
akiket tulajdonosként ugyancsak érdekeltté kell tenni.
A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve
számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint
mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti
vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos
felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi
vagyonrész jut. Az átlagok - nyilván - nagy szóródást takarnak, ám
az bizonyára érzékelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni
kapcsolatában, a tagi érdekeltség növekedésében korszakos
jelentőségű előrelépésről van szó.
- Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni
szeretnék a kötelező földbevitel, a földjáradék és a földmegváltás
kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan
rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban
a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E
valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb
jogszabályi előírás sem elegendő. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
Tény, hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozók - a
termelőszövetkezetek közgyűlései - a gazdasági korlátok miatt
dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében -
elismerve az igények jogosságát - elő lehetne írni például a
földjáradék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár
azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás
szerint határozzák meg.
- Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak
korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot. Azok jogait vennénk el,
akik a döntések következményeit viselik. Íróasztal mellől nem lehet
kiszámítani, hogy a kötelező előírások hatását miként élnék meg
egyes termelőszövetkezetek, hol találkoznak és hol ellenkeznek a
tulajdonossá váló tagság érdekeivel - mondotta Hütter Csaba.
A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen
széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a
törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható
biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések
szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem
hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező
minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm
búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az
intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a
tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az
akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt,
kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt.
Érthető, hogy ez keserű igazság, és sebezhető pontja is a
törvénymódosítási javaslatnak - jegyezte meg a miniszter. Mégis arra
kérte a vitában résztvevő képviselőket, hogy javaslataik
megtételekor vegyék figyelembe: a tsz-ek működőképességének
fennmaradása az aktív korú és a nyugdíjas tagság elemi érdeke, a
falu jövőjének kulcsfontosságú kérdése.
A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a
vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A
történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a
tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mezőgazdaság
átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re
befejeződött. Két-három év alatt alakultak ki a mezőgazdasági
szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra
is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös
földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után
földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten
kívüli örökösök. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt,
amely a szövetkezetek használatában lévő, de nem szövetkezeti tagok
által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek
tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a
személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is
előremutatónak bizonyult.
A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb
jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a
különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos
hasznosítását immár akadályozzák.
- Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek - mondotta a
miniszter. - Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is
csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik
ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek
számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az
állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok
elidegenítése - akár magánszemély részére is - teljesen szabad
legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő-
és termőföld-tulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások
teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is
korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és
magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni.
Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében
átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági
kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi
jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk.
Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban
meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló
tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is - szektorra való
tekintet nélkül - követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az
erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják.
- A törvényelőkészítő munka során felvetődött, hogy a
földtörvényben és az erdőtörvényben is tegyünk kezdeményező
kísérletet a tulajdonviszonyok rendezésére. Többen javasolták a
kezelői jog kiiktatását, kérve, hogy azt alakítsuk át tulajdonjoggá.
Ugyanakkor a viták során ezt igen sokan ellenezték. Ez a felvetésünk
a tárcaközi egyeztetések alkalmával a külterületi földekre szűkült
azzal, hogy csak a külterületen lévő ingatlan tulajdonjoga szálljon
a jelenlegi kezelőre. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
Ez a változat áll az előterjesztett törvényjavaslatban. Az
ellenvélemények lényegében azt fogalmazzák meg, hogy a javaslat a
nagyobb körültekintést, a tágabb összefüggés-vizsgálatot igénylő
tulajdoni reformnak vág elébe. Olyan kényszerpályára terelné a
jogalkotást - vélekedtek sokan -, amely a továbblépés lehetőségét
korlátozná.
A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási
lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata,
hogy egyes települések miként juthatnának - és kérdés, hogy
jussanak-e - közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami
földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok
tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi
szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára.
A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes
vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Eszerint többen
felvetették, hogy ne lehessen végrehajtás alá vonni a
termelőszövetkezeti földeket. E vélemény mögött - mondotta - nem
nehéz felfedezni az 1930-as évek világválságának nyomasztó emlékét,
az elszegényedett kisparaszt kisemmizését, földjének lefoglalását a
banki kölcsönök kiegyenlítésére. Esztendők óta követelik, hogy
tekintsük végre a földet értékkel rendelkező termelőeszköznek. Ha
ezt tesszük, akkor a föld hitelfedezetül is szolgálhat, és ha a
hitelt nem egyenlítjük ki, akkor a hitelező jogosult a meglévő
javakból kiegészítést kapni. A mezőgazdasági termelők legjelentősebb
termelőeszközének értékét becsülnénk le, ha az egyébként létező
jelzálogrendszert továbbra is távol tartanánk a földtől.
- Voltak, akik a vita során kifogásolták a termőföldek
termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy
ez - termelési haszon nélkül - felesleges ráfordításokat róna a
gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt
talajvédelmi kötelezettség igazából csupán az ésszerű mértékű
kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő
nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok
megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést
változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek közepette
folytathassák.
- Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának
együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki.
Végül azt az álláspontot fogadták el - és ezt támogatom magam is -,
hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most
lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az
Országgyűlés elé. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Ehhez a Parlament hozzájárulását kérem.
Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a
törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az
igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a
nagyüzemek, a kistermelők, a magánvállalkozók jobb
munkamegosztásban, együttműködve, versenyezve a mainál is
eredményesebben dolgoznak az ország javára. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban,
általános és részletes vitában tárgyalja a Parlament.
Solymosi József (Tolna m., 4.vk.), a mezőgazdasági bizottság
----------------
képviseletében szólt az előterjesztett három tervezethez. Mint
mondta, a bizottság előzetesen konzultált a különböző
érdekképviseleti szervekkel, mezőgazdasági intézményekkel és szerte
az országban a termelőkkel. Az eddig tíz megyében alakult
agrárreformkörök is megvitatták a törvényjavaslatokat, s más
országgyűlési bizottságok is napirendjükre tűzték azokat. A
kialakított vélemény tehát széles társadalmi bázisra támaszkodik. A
viták során szinte mindenütt a mai falu helyzetével kapcsolatos
aggodalmak is hangot kaptak, szenvedélyesen szóltak a paraszti munka
leértékelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen mértékben szétnyílt
az agrárolló, a gazdaságok jövedelmezősége egyre alacsonyabb. A
vitában hozzászólók hangot adtak annak is, hogy az agrárpolitika
csakis a mezőgazdasági termelőkkel együtt formálható. Több helyütt
végeláthatatlan viták bontakoztak ki, szélsőséges vélemények is
elhangzottak, de az egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenki
reformokat akar a mezőgazdaságban.
A bizottsági előadó ezután részletesen szólt az egyes
törvényjavaslatokhoz kapcsolódó képviselői módosító indítványokról,
amelyekből csakúgy, mint a törvénytervezetekből kitűnik: a
termelőszövetkezetek, gazdaságok elindulnak a valódi tulajdonossá
válás útján, még akkor is, ha ez egyelőre csak korlátozott mértékben
valósulhat meg. A bizottság véleménye szerint szükség van egy
teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. Többségi vélemény
alakult ki abban is, hogy rövidesen új vadászati törvényt kell
előkészíteni, mégpedig szintén széles körű társadalmi vita alapján.
A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy annak
módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok
törvénybe iktatását, amelyek visszafordíthatatlan hatással járnak.
Ehhez a törvényjavaslathoz egyébként hat képviselő 30 módosító
javaslatot nyújtott be. A legtöbben megegyezés született, sok
esetben kompromisszumos megoldással. E javaslatok egyebek között
érintik a földmegváltás kérdését, a kezelői jog gyakorlását, a
szövetkezetek megszüntetésekor kialakuló tulajdonjogi helyzetet,
továbbá a külföldiek termőföldvásárlási lehetőségeit. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 11:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
A tsz-törvény módosításának vitájában elsőként
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi
-------------
MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára szólalt fel. A képviselő
kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű
társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott
annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom
ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt
hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságokba tömörítése
elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi
Bertalan a szövetkezeti mozgalom nemzetközileg is elismert sikereire
emlékeztetett, s rámutatott: a közös gazdaságok legsúlyosabb
gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika
okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a
termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével
államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi
kormányzat maga is sikeresen asszisztált - tette hozzá.
A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a
központi agrár- és szövetkezetpolitika került válságba. A
farmergazdaságok után áhítozók figyelmét felhívta arra, hogy az
utóbbi években alkalmazott - büntetéssel felérő - pénzügyi
szabályozás terheitől a farmergazdaságok már korábban tökrementek
volna, ha tényleges támogatás nélkül nekik is háromszoros áron
kellett volna megvásárolniuk a mezőgazdaságban használt
termelőeszközöket, ipari anyagokat. Kifogásolta azt is, hogy a
termelési feltételek eltorzításával, aránytalanul magas elvonásokkal
kényszerítették térdre a fennmaradásukért küzdő, tartalékainak mind
nagyobb hányadát felélni kényszerülő, a bővített újratermelésre
képtelen közös gazdaságok többségét.
Sajnálatos - mondta -, hogy a mezőgazdaság csak a kormányzat
számára bizonyult sikerágazatnak. Szerinte mindenkivel fel kellene
ismertetni, hogy a mezőgazdasági termelők számára aligha szükséges
új termelési modelleket kitalálni. Ezt azokra kell bízni, akiknek
sorsáról, életéről van szó. Végezetül figyelmeztetett: a
mezőgazdasági szövetkezetek mértéktelen adóztatása és az agrárprés
alkalmazásával történő szétzilálása előbb vagy utóbb
élelmiszergondokhoz vezethet. Ennek következményeként pedig a falu
megszokott csöndje könnyen megváltozhat. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 11:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (11. rész)
|
Czaltig Zoltán (Fejér m., 11. vk.) a lajoskomáromi Győzelem
--------------
Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ágazatvezetője elmondotta, hogy a
nyolcvanas években a mezőgazdaság is egyre inkább válságos helyzetbe
került. Lényegesen csökkent a dolgozók érdekeltsége, a tagok egyre
inkább bérmunkássá váltak. Ez kedvezőtlenül hatott a gazdálkodásra,
a minőség javítására. Érdekellentét alakult ki a vezetők és
vezetettek között. Éppen ezért fontos lépés a szövetkezeti vagyon
részben vagy teljes egészében oszthatóvá tétele. Ez kedvező a
tulajdonosi érdekeltség növelése szempontjából. Ám kételkedett
abban, hogy a tagok tulajdonába került értékpapírok után fizetendő
osztalék jelentős ösztönző hatást fog majd kifejteni. A
szövetkezetek többségének jövedelmezősége a jelenlegi körülmények
között igen alacsony. Így a legtöbb helyen csupán minimális osztalék
kifizetésére nyílik majd lehetőség. Véleménye szerint az
érdekeltséget a szövetkezetekben megszervezett belső vállalkozások
bővítésével lehet növelni. Az ilyen vállalkozások hozzájárulhatnak a
szövetkezetek termelésének felélénküléséhez, versengésük
eredményeként javulhat a termékek minősége. Kedvező a lehetőség a
vállalkozásokban keletkezett tőke termelésbe történő
visszaforgatására is. Ezt pedig minden eszközzel támogatni kell.
Ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is a nagyüzemnek kell biztosítani
az alapvető termelési feltételeket. Hiba lenne azt hinni, hogy a
farmergazdálkodás a jövő útja. A magángazdálkodás gyors és széles
körű elterjedéséhez hiányoznak az eszközök és a feltételek egyaránt.
Ezért a tulajdonviszonyok reformját csak fokozatosan lehet
megvalósítani. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.), a kapuvári Lenin
-------------
MGTSZ elnöke arról szólt, hogy az 1250 szövetkezet csaknem
egymilliós tagsága különösen érdekelt a törvényi szintű szabályozás
továbbfejlesztésében, a mostanra kialakult helyzet
megváltoztatásában. Utalt arra, hogy 1988-ra az évtized legrosszabb
pénzügyi helyzete alakult ki a termelőszövetkezeteknél, s ez
rányomja bélyegét idei gazdálkodásukra is. Elviselhetetlen a
kamatköltség növekedése, drasztikusan csökkennek a beruházások,
erősen romlik a likviditás, ami fokozza az egyensúlyi gondokat.
Jelentősen csökkent a jövedelmezőség, s így az üzemek még a szinten
tartást sem képesek biztosítani, szándékuk ellenére vagyonuk
felélésére kényszerülnek.
Elfogadhatatlan ez a helyzet annál is inkább, mivel az
élelmiszergazdaság ma 15 millió ember élelmiszerét termeli meg,
ugyanakkor az itt szerzett jövedelmek nagysága jócskán elmarad a
munkásokétól, alkalmazottakétól, a munkaidő pedig jóval meghaladja a
társadalmi átlagot.
Az eddigi szabályozás gátolta a személyi érdekeltség
kialakítását, a szövetkezeti belső mozgás létrehozását. Ezért is
vált mind formálisabbá a termelőszövetkezeti tagság tulajdonosi
kötődése. Üdvözölhető tehát a törvénymódosító javaslat azon
kitétele, amely szerint a tsz vagyonából szövetkezeti vagyonrészt
juttathat tagjai részére. Ez egyetértésre talált a szövetkezeti
közösségekben is - mondotta a képviselő -, ám felmerül a kérdés: sok
szövetkezetnél kevés felosztható jövedelem marad, miből fizessenek
hát osztalékot? Erre a kérdésre a pénzügyi szervektől, a kormánytól
vár választ a termelőszövetkezetek tagsága. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 12:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (13. rész)
|
Varga János (Tolna m., 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés MGTSZ
-----------
elnöke hangsúlyozta: a társadalom jelenlegi állapotát nem tartja
ideálisnak hosszú távú törvények megalkotásához. A gyors változások
ugyanis megkérdőjelezik a törvények időtállóságát. Ugyanakkor
szükséges az elavult törvények módosítása. A képviselő kiemelte:
olyan szövetkezeti törvényre van szükség, amely lehetővé teszi
mindenki számára a szabad belépést, de a kilépést is, minden
hátrányos következmény nélkül.
A továbbiakban arról szólt: a földtulajdon körül kibontakozott
heves vita is igazolta, hogy ebben a kérdésben óriásiak a
véleménykülönbségek. Azt a véleményét hangoztatta, hogy olyan
földtörvényre van szükség, amely engedi a sokszínűséget, lehetőséget
ad a szabad választásra. Rámutatott: a mostani törvénymódosítás nem
a termelőszövetkezetek felosztását célozza, hanem a
tulajdonviszonyok rendezését szolgálja. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 12:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (14. rész)
|
Miklós Zoltán (Nógrád m., 3.vk.), a litkei Ipoly
-------------
Termelőszövetkezet elnöke is szükségesnek ítélte a mezőgazdasági
termelőszövetkezetekről szóló törvény módosítását, ugyanakkor
hangsúlyozta: a közös gazdaságok jövője szempontjából a végleges
megoldást csak az egységes szövetkezeti törvény adhat. Helyesnek
ítélte azt a szándékot, hogy a tagság nagy részének erősítsék a
vagyoni kötődését. Egyetértett azzal a céllal is, hogy fejlesszék a
szövetkezetek önállóságát, véleménye szerint ez ugyanis jól
szolgálja mind a gazdaság, mind a tagság érdekeit. A tagság
kollektív akarata megtestesítőjének pedig az önkormányzatot
tartotta.
Egyetérett azzal a módosítással is, ezentúl a közgyűlés vagy
küldöttgyűlés döntse el, hogy melyek azok a vezetői munkakörök,
amelyek összeférhetetlenek. E véleményét azzal támasztotta alá
Miklós Zoltán, hogy szerinte e fórumok részvevői jobban ismerik a
helyi viszonyokat, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló
szervek. Hozzátette: kívánatos, hogy nemcsak ez utóbbi kérdésben,
hanem minden más fontos témában a közgyűlés döntsön, erősítve ezzel
a szövetkezeti demokráciát. A képviselő szorgalmazta: a törvényben a
küldöttgyűlést nem tartó szövetkezeteknek garanciát kell adni arra,
hogy fontos kérdésekben az alapszabály ne utalhassa a döntést a
vezetőség hatáskörébe. Történelmi lépésnek minősítette a módosítás
azon tételét, amely a szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságának
merevségét oldja fel. De figyelni kell arra, hogy az emiatt
szükséges átrendeződések ne okozzanak visszaesést a
termelőszövetkezetek gazdálkodásában - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 14:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (15. rész)
|
Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi MGTSZ
-----------
elnöke fontosnak tartotta, hogy a törvénytervezetek ténylegesen
igazodnak a mindennapi gyakorlathoz, íly módon megteremthetik a
termelőszövetkezeti tagok vagyoni érdekeltségét. Ugyanakkor
mérlegelni kell: valóban szükséges-e korlátozni a felosztható
szövetkezeti vagyon mértékét. Szerinte e kérdés részletes
szabályozását a kötelező előírás helyett inkább a szövetkezetek
önálló döntésére kellene bízni. A képviselő javasolta, hogy a
vagyonrész utáni osztalékot ne terhelje adó, illetve járulék, hiszen
annak kifizetésére már eleve adózott összegből kerül sor. A
továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetekben
egyes pontok nincsenek összhangban egymással és néhány paragrafust
illetően kifejezte egyet nem értését is. Kiegészítő javaslatokat
tett a szövetkezetek tartozásait érintően, s ezzel kapcsolatban
utalt a mezőgazdaság pénzügyi politikájára, a szövetkezetek amúgy is
meglehetősen rossz anyagi helyzetére. Felszólalásában kitért az
érték nélküli földek áruba bocsátására, a szövetkezeteknek a
pénzintézetekkel való kapcsolatára is. Végül elfogadásra javasolta a
törvénytervezeteket, amelyek - mint fogalmazott - a gyorsabb
előrehaladást szolgálják, de nem helyettesíthetik a teljesen új
szövetkezeti törvény megalkotását.
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.), a devecseri Virágzó
------------
Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nyugalmazott elnökének véleménye
szerint sem szabad olyan törvényt hozni, amely a szövetkezeti
tulajdon szabad mozgásterét akadályozza. A tulajdonnal kapcsolatos
döntéseket a szövetkezetek közgyűlésére kell bízni. A szövetkezeti
tagok képesek arra, hogy saját sorsukról döntsenek, saját
vagyonukkal rendelkezzenek. Ezt nem szükséges a törvényben szigorúan
szabályozni. Ezért indokolatlan jogszabályok által a tulajdont
reprezentáló részjegy, valamint a föld forgalmának korlátozása.
Elegendő az, hogy a tulajdonostársak elővásárlási joggal
rendelkezzenek - fejtette ki.
A szövetkezeti tagság többsége - a képviselő szerint - továbbra
is a közös gazdaságban fogja megtalálni megélhetését.
Elengedhetetlen azonban, hogy a szövetkezeti érdekképviseleti munka
erőteljesen fejlődjön. Ezzel kapcsolatban nem a szervezeti forma a
lényeges, hanem az, hogy a képviselet mennyire hatékony, az ott
dolgozók alkalmasak-e feladatuk ellátására. Semmiképpen sem
fogadható el olyan vezető, aki jelenleg is abban a tudatban él, hogy
a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a dolgozója leválthatja a
termelőszövetkezet elnökét. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (16. rész)
|
Zahorecz József (Békés m., 10. vk.), a gádorosi November 7.
---------------
MGTSZ elnöke szükségesnek tartotta új agrárpolitika kidolgozását, a
gazdasági szabályozórendszerhez igazítását. Szólt arról, hogy a
szövetkezeti jogszabály tervezett módosítása számos könnyítést
tartalmaz, ennek ellenére - megítélése szerint - a gazdasági
társaságokról szóló törvény hatályba lépésével a szövetkezeti
mozgalom lépéshátrányba került. Ezért a jelenlegi módosítási
javaslatot csak átmeneti megoldásként lehet elfogadni. A végleges,
az alapvető változásokat, a szövetkezeti tulajdon mozgásterének
szabadabbá tételét egy új koncepciójú szövetkezeti törvény
jelentheti. Ez azonban a tulajdoni rendszer egészének reformját
igényli, feltételezi, amelyre az új alkotmány megalkotásával
kerülhet sor.
A képviselő indokoltnak tartotta annak rögzítését, hogy a
gazdasági társasággá való átalakulás lehetősége mellett a
szövetkezetek az alapszabályaikban a szövetkezeti jellegű, de
jogszabályban nem előírt együttműködési formákat is
meghatározhassanak. Szerinte az új szövetkezeti törvénynek
alapvetően keret jellegűnek kell lennie, hogy a helyi
sajátosságokhoz igazodóan érvényesülhessenek az alapszabályi
rendelkezések. Ehhez azonban szükséges a szövetkezeti önkormányzat
életébe való mindenféle külső beavatkozás, bürokratikus előírás
korlátozása, megszüntetése.
Rámutatott: a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek
tulajdonszerzését a törvényben korlátozni kell, a maximális
földterület megjelölésével. A képviselő nem kifogásolta, hogy a
mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó
személyek is vásárolhassanak termőföldet, ezt azonban ne tehessék
korlátlanul. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 15:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Tóth László (Csongrád m., 12.vk.), a szegvári Puskin Mgtsz
-----------
elnökhelyettese szerint felhalmozódott gondjaink közül talán a
legnagyobb, hogy a társadalmi tulajdonlás törvényben foglalt
magasabbrendűsége nem igazolódott a gyakorlatban. A képviselő úgy
vélekedett: mai formájában mindhárom törvény átmeneti. Azaz
alapvetően arra szolgálnak, hogy ne gátolják meg a társasági törvény
működését, s folyamatosan befogadják mindazokat a módosításokat,
amelyek a mai tulajdonviszonyok alapján a nagyobb mozgástér, a
cselekvési szabadság irányába mutatnak. Ezeket a módosításokat
Csongrádban pozitívan fogadták a tulajdonszerzés szabadsága és az
önkormányzati döntési jogosítványok bővülése miatt. Ugyanakkor a
törvényelőkészítési vitákban a múlt gyakorlatának kritikájaként
sokan adtak hangot azon véleményüknek, hogy a jövőben se
agrártézisek, se törvénytervezetek ne születhessenek nélkülük és
róluk. Ne fordulhasson elő, hogy a termelőkre csak a végrehajtó
szerep háruljon.
A képviselő a földtörvény módosítása kapcsán indokoltnak ítélte,
hogy a közgyűlési döntéseken alapuló földeladásokra vonatkozóan
rögzítsék a település lakosságának a földműveléshez fűződő
elővásárlási jogát.
Tóth László tolmácsolta megyéje tanyán élő tsz-tagjainak és
gazdálkodóinak igényét arra, hogy méltányos vásárlásra nyíljon
lehetőségük tanyatelkük területének kiegészítésére. Majd arról
szólt, hogy a szövetkezeti vállalkozások jövője szempontjából
alapvető a vagyonérdekeltség mellett a működőtőke-érdekeltség
létrehozása. Ehhez ma jószerével hiányzik a vállalkozást élénkítő
gazdaságpolitika számos eszköze - mutatott rá.
(folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész)
|
Ezután következtek a földtörvény módosításával kapcsolatos
hozzászólások; elsőként Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.),
-------------
a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kapott szót, aki már
korábban a mezőgazdasági szövetkezeti törvény kapcsán is kifejtette
véleményét. Hangoztatta: nem a régi törvény módosítására van
szükség, hanem mihamarabb új földkódexet kellene alkotni. Addig is
azonban élni kell a jelenleg érvényben lévő földtörvény
módosításának lehetőségével, és alkalmassá kell tenni a
kibontakozásra, a gazdasági élet megújítására. Meg kell szüntetni a
cselekvési szabadságot gátló, régi, tervutasításos szellemben fogant
szabályokat.
A képviselő kifejtette, hogy több ponton egyetért az
előterjesztett módosító javaslatokkal. Így például azzal, hogy
megszűnik az ingatlanszerzési korlátozás, a szerzés állampolgári
jogon megillet mindenkit. Egyetértett azzal is, hogy a termőföld
elidegenítése esetén a haszonbérlőt és a bérlőt elővásárlási jog
illeti meg. Mint mondotta, támogatja azt is, hogy a művelési ág
megválasztása tovább egyszerűsödik. Azzal azonban nem lehet
egyetérteni, hogy továbbra is fennmarad a mezőgazdasági
szövetkezetekbe a tagsági jogviszony alapján bevitt földek
megváltásának jogintézménye, ez ugyanis további igazságtalanságokra
adhat lehetőséget, ellentétben áll a jogállamisággal. Üdvözölte
azonban a képviselő, hogy ezt a kérdést az önkormányzat hatáskörébe
fogják utalni. Azt a meggyőződését is kifejezte Kiss István, hogy a
földvédelmi járulék összegét nem mérsékelni kell - ahogy az a
törvényjavaslatban szerepel -, hanem teljesen eltörölni abban az
esetben, ha a termőföldet lakásépítés céljára kívánják felhasználni.
Ugyanakkor azonban indokolt a járulék fizetése, ha közterület
céljára akarják a termőföldet igénybe venni. Ez ugyanis ösztönző
lehet arra, hogy a földet a legracionálisabban használják fel, és
csak a valóban szükséges méretű termőföldet vegyék igénybe.
A felszólalást követően az elnöklő Jakab Róbertné a szokásosnál
hosszabb ebédszünetet rendelt el. Ez alatt a megyei
képviselőcsoportok jelölőgyűléseket tartottak, hogy előkészítsék az
Interparlamentáris Unió magyar csoportja ideiglenes vezetőségének
megválasztását. A választásra csütörtökön reggel kerül sor.
(folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 15:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
Szabó István (országos lista), a Termelőszövetkezetek Országos
------------
Tanácsának elnöke felszólalásának elején azt hangsúlyozta, hogy a
földtulajdon hosszú távú rendezéséhez a politikai feltételek még nem
teremtődtek meg. A vállalati, a társasági, a szövetkezeti működésre
és gazdálkodásra megalkotott - egyébként reformszellemű - döntések
gyakorlati megvalósításához a jelenlegi szabályozás több
rendelkezése elavult, többségüket a gazdasági és a társadalmi
mozgások máris túlhaladták. Mint mondotta: a földtulajdon alapvető
kérdéseit az új alkotmányban kell szabályozni, és erre építve
szükséges az új földtörvényt kidolgozni. A jelenlegi földtörvény
módosítása természetesen elodázhatatlan, és ebben a helyzetben
valóban az a legfontosabb, hogy a reformintézkedések érdekében a
gazdaságok működését nehezítő rendelkezéseket feloldjuk. Ám
tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amely helyrehozhatatlan
károkat okozna a hosszú távú földtulajdoni szabályozásban.
A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezeti gazdálkodók
önállóságát és az önrendelkezést erősítő módosításról szólt.
Véleménye szerint fel kell oldani az elidegenítési és
tulajdonszerzési korlátokat. Minden szervezet és személy - persze ha
kínálat van - vásárolhasson ingatlant, ideértve a mezőgazdasági
rendeltetésű földet is. A tulajdonosi rendelkezési jog
szabadságaként említette azt, hogy a földbeviteli kötelezettség
törvényi szabályozása megszűnik, és erről a kérdésről a
szövetkezetek alapszabálya, illetve a tagság dönthet. Egyetértett
azzal is, hogy a földtulajdonos tsz-tag kérhesse - az alapszabályban
meghatározott mértékig - földjének kiadását a tsz által kijelölt
földrészből. Támogatta azt a törvényi kitételt is, amely ezután
megengedi, hogy a földmegváltás és a földjáradék összege a szerződő
felek közötti alku tárgya legyen.
Szabó István ugyanakkor óvta a képviselőket olyan
szabályozástól, hogy a földjét megváltással elidegenítő, azt a
tsz-nek névleges ellenértékért átadó tagokat hátrányosabb helyzetbe
hozzák azokkal szemben, akik eddig formális tulajdonukat
fenntartották, és most élvezhetik a reálisabb, közös megegyezéssel
alakítható megváltási árat. Az a lényeg - hangsúlyozta -, hogy ebben
a kérdésben a két tagsági réteget nem szabad szembeállítani
Ugyanezt az elvet kell érvényesíteni a földjáradék összegének
megállapításánál, és a megszűnő szövetkezetek földjének kiadásánál
is. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (20. rész)
|
Ugyancsak meggondolandónak tartotta, hogy az állami tulajdonú
ingatlanok, mezőgazdasági földek jelenlegi kezelőit most minden
további feltétel nélkül, elhamarkodottan tulajdonossá nyilvánítsák.
Ezt azzal indokolta, hogy az intézkedéssel nemcsak jót tennének,
hanem egy sor ésszerűtlen, át nem gondolt döntést a jogállam
eszközrendszerével szentesítenének hosszabb távra. Nem vonatkozik ez
az ellenértékért megszerzett, korábban állami tulajdonban lévő
földekre - tette hozzá.
A földtulajdonnal összefüggő sérelmekről szólva lényegében
támogatta a törvény módosítását. Szerinte - bármennyire fájdalmas -
ma már nem lehet minden régebbi sérelmet orvosolni. ,,Akkor járunk
el helyesen, ha csupán az 1959-61-es kollektivizálási kampány idején
kialakított legfájóbb hátrányos helyzetek felszámolására
vállalkozunk. Ennél többet jelenleg nem tehetünk,,.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a földtulajdon rendezésében
jelentős állomáshoz érkeztünk, ám e szerteágazó kérdéskör vitája
korántsem került nyugvópontra. Az elmúlt évek hibáinak
helyrehozatala mellett maradnia kell elég figyelemnek a nehéz
munkával, gyakran belső viaskodással létrehozott, alapvetően
nagyüzemekre épülő mezőgazdaság lendületének visszaszerzésére; ezt
jól segíti a mostani törvényi szabályozás. Kifejtette: ezzel nem a
magánszektor ellen szól, és nem előnyöket kér a nagyüzemeknek. Annál
is inkább, mivel a magángazdaság létrejötte a mezőgazdaságban a
jelenleginél egészségesebb versenyhelyzethez vezet - mondotta
befejezésül a TOT elnöke, aki a parlamentnek javasolta a
mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény elfogadását.
(folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 15:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (21. rész)
|
Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz.
--------------------
Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa az állami tulajdonban lévő
ingatlanok kezelési jogával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra,
hogy alapvetően mindenki mezőgazdasági földekre gondol, ám a
jelenlegi földtörvény valójában ingatlantörvény, mert a nem
mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra is vonatkozik. Ezzel
összefüggésben annak a véleményének adott hangot; meg kell vonni a
társadalmi szervezetek azon jogát, hogy a kezelésükben lévő állami
tulajdonú ingatlanokat száz forintos névleges értéken átjátsszák
másoknak. Abból egyetlen társadalmi szervezet se csinálhasson
magának tőkét - tette hozzá. A mezőgazdasági szövetkezetekbe bevitt
földek elvételét, amit ma szemérmesen földmegváltásnak neveznek,
tévedésnek minősítette. Mint mondta, a megváltás nem egyéb, mint a
parasztok megfosztása tulajdonuktól. Olyan téves eljárási mód volt,
amelyet másként nem lehet helyrehozni, csak ha visszaállítjuk az
eredeti állapotot: a földet visszaadjuk tulajdonosának vagy
örököseinek. Ha erre a tulajdonos igényt tart, ettől a lehetőségtől
nem szabad elzárkózni.
A szövetkezeti önkéntesség érvényesülésével kapcsolatban
hangoztatta, hogy semmiféle kényszer nem erőltethető a tagságra. A
földmegváltás viszont nem egyéb a szövetkezet egyoldalú lépésénél,
következésképp szó sincs arról, hogy tagok bármilyen formában
beleszólhatnak abba. Számukra az a lehetőség marad, hogy ne fogadják
el azt a pénzt, amit felajánlanak. Ezt az összeget a tsz-tagok
egyébiránt ,,bagónak,, nevezik. A képviselő a föld visszaadását
ellenzők érveit azzal utasította el, hogy a ládafiákban, illetve az
ingatlannyilvántartási hatóságoknál megvannak az eredeti okiratok, s
az sem lehet rendező elv, hogy ha mindenkinek nem szolgáltathatnak
igazságot, akkor abban senki se részesüljön. Hangoztatta, hogy a
föld visszaadását nem lehet halogatni, ha az Országgyűlés vissza
akarja nyerni méltóságát, ezt a lépést meg kell tennie a történelmi
igazság érdekében. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (22. rész)
|
Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), a mezőszentgyörgyi Alkotmány Tsz
------------
elnöke azokkal értett egyet, akik a tulajdonviszony tisztázásának
kérdéseiben a szövetkezet tagjaira, a községekben élőkre, ott
dolgozókra bízzák a döntéseket. Óva intett attól, hogy a
tulajdonosok keresése közben a szélsőséges véleményekre alapozva
hibát kövessenek el. A tulajdon tisztázása azonban - szerinte - nem
a legfontosabb kérdés. Emlékeztetett: annak idején sokan fondorlattal
érték el, hogy kimaradjanak a tsz-ek szervezéséből. Volt olyan is,
aki elhagyta azt a földet, amelynek karóját ő verte le 1945-ben,
vagy éppen igazolást kért a tanácstól, hogy a földet ne kelljen
bevinni, most meg az örököse sorba áll a föld tulajdonjogának
megszerzéséért. Ez a példa is mutatja, hogy a tulajdonkeresést
rendkívül óvatosan célszerű végrehajtani.
Zarnóczi József (Budapest, 27.vk.), a Belügyminisztérium
---------------
Mmenekültügyi Hivatalának vezetője szerint a törvénymódosító
javaslat az egyeztetések során előnyére változott. Jól illeszkedik a
reformfolyamatokhoz, s a földtulajdonviszonyok korszerűsítése révén
elősegítheti a gazdaság és a gazdálkodás élénkítését. A képviselő
azonban felhívta a figyelmet arra: szükséges, hogy a földvédelmi
járulék fizetési kötelezettsége tovább oldódjon. Ez ugyanis
jelentősen növeli a telekkialakítás és a lakásépítés költségeit.
Indokolt tehát, hogy kiterjesszék a földvédelmi járulék alóli
mentességet mindazokra, akik lakás vagy lakótelep céljára kívánják
igénybe venni a mezőgazdasági hasznosítási területet.
A magánszemélyek ingatlanszerzési korlátozásának feloldására
vonatkozó javaslat - a képviselő szerint - összhangban áll a
gazdaság dinamizálását szolgáló, a szektorsemlegességet célzó
törekvésekkel. Ám ez a rendelkezés - mutatott rá - több
következménnyel jár a településfejlesztés szempontjából.
Elkerülhetetlen például, hogy az állami telkek használati és
igénybevételi díjának rendszerét tovább korszerűsítsék. A mai
rendszer ugyanis nem ösztönöz a racionális területgazdálkodásra.
Olyan differenciált szabályozásra volna szükség, amely figyelembe
veszi a terület tényleges értékét, az ott folyó tevékenység
társadalmi hasznosságát. Fontolóra kellene venni azt is, hogy
egységes ingatlan adórendszert vezessenek be, ugyanis ez alapot
teremthetne a területgazdálkodás hatékonyságának javítására.
(folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (23. rész)
|
Dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11.vk.) rábapordányi
-----------------
körzeti orvos, a helyi vadásztársaság vezetője a vadgazdálkodás
szemszögéből ítélte meg a földtörvényt. Elmondta: a mezőgazdasági
gondok és az erdei károk problémája, valamint a tévesen hatalmas
hasznot hozónak kikiáltott vadgazdálkodás a mező- és az erdőgazdák
figyelmét a vadászati jog és a vadtulajdon jogának megszerzésére
irányította. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy nemcsak a téeszek
és erdőgazdaságok kerültek kritikus helyzetbe, hanem a
vadásztársaságok is. Ennek fő oka, hogy a legveszélyeztetettebb
helyzetbe a vadászat tárgya, a vad került környezetének erőteljes
romlása miatt.
A képviselő kifejtette: a jövő útja az lehet, hogy jogszabályi
szinten megteremtsék az együttműködés lehetőségét és kötelezettségét
a földtulajdonosok és a vadásztársaságok között. Ennek alapja pedig
a gazdasági érdekeltség legyen, vagyis lehetőséget kell teremteni
arra, hogy a földtulajdonosok is részesülhessenek a vadgazdálkodás
eredményeiből. Végül javasolta, hogy a földtörvény ne tartalmazzon
olyan kitételeket, amelyek a vad tulajdonjogára és a vadászati jogra
vonatkoznak. Szerinte e kérdést a vadászatról és a vadgazdálkodásról
szóló önálló törvény napirendre tűzésekor vitassák meg. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (24. rész)
|
Tanaszi János (Hajdú-Bihar m., 17. vk.), a pocsaji Új Élet
-------------
Termelőszövetkezet csoportvezetője kiemelte: a földtörvény
módosítása nagyban befolyásolja több mint 2900 település, valamint
az ország lakossága 42 százalékának sorsát, jövőjét. Fontosnak
tartotta azt is, hogy a falut és a mezőgazdasági üzemeket egységes
egésznek tekintsék, mert helyzetükről csak így lehet hű képet
alkotni. E mellett azt sem szabad szem elől téveszteni - mondotta -,
hogy a falvak és a mezőgazdasági üzemek között kölcsönösségi viszony
van. A tsz-ek, állami gazdaságok anyagi segítsége nélkül ugyanis
nagyon kevés pénz jutna e települések fejlesztésére. A gazdaságok
továbblépése ugyanakkor megfelelő számú és felkészültségű szakember
nélkül elképzelhetetlen - fejtegette a képviselő. A mezőgazdasági
nagyüzemek sokszor emlegetett alacsony hatékonysága miatti bírálat
jogosságát nem vitatta. Megemlítette viszont, hogy a hazai tsz-ek
háromszor, négyszer annyi árat fizetnek egy modern kombájnért, mint
egy osztrák gazdálkodó. Érthetetlennek s ugyanakkor a jelenlegi
magyar árrendszerre jellemzőnek tartotta, hogy a kilónként 3 forint
60 fillérért felvásárolt búzából 26 forintos péksütemény lesz...
Szükségesnek vélte, hogy a kormány ismerje el a jelentősen eltérő
minőségű hazai termőföldek kezelési költségeit.
Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó
------------
több módosító javaslatot is megfogalmazott. Véleménye szerint ha a
termelőszövetkezet megszűnik, s a tagok a föld kiadására nem
tartanak igényt, akkor a földet ne a megváltási ár ötszöröséért,
hanem a mindenkori forgalmi értéken lehessen eladni. Fontos, hogy ez
esetben is érvényesüljenek a piaci viszonyok. Nem értett egyet
azzal a törvényjavaslatban megfogalmazott előírással sem, amely a
termelőszövetkezet kezelői jogát tulajdonjoggá alakítja át. A nehéz
pénzügyi helyzetben lévő termelőszövetkezetek így szinte ingyen
jutnak földhöz, amelyet aztán jelentős összegekért értékesíthetnek.
Ez semmiképpen sem indokolt. Végül pedig azt javasolta, hogy az
idős, rokkant, munkaképtelen tagok természetbeni juttatásának
pénzben megváltására is legyen mód.
A képviselő szerint szakmai körökben a mezőgazdasági földterület
megváltásának javasolt módja, mértéke váltja ki a legnagyobb vitát.
Megalázó és felháborító az a pár száz forint, amely a komoly
munkával megszerzett földterület megváltásáért jelenleg jár. Ezt az
előírást úgy kell megváltoztatni, hogy érvényesüljenek a piaci
viszonyok - szögezte le, kérve, hogy az új földtörvény rendezze majd
korrekt és megnyugató módon ezt a kérdést. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (25. rész)
|
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20.vk.), a keceli Szőlőfürt
-------------
Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke feltette a kérdést: vajon ki
fog földet vásárolni, hiszen a parasztság nagy részének nincs
elegendő pénze és nincs megfelelő önálló gazdálkodási tapasztalata
sem, legalábbis ez az általános vélemény. E gondolatot mintegy
megcáfolva hozzátette, a magyar parasztokból nem veszett ki a
tradició, s ha vállalkozásaikhoz kedvező feltételeket teremtenek,
gyorsan megtanulnak újra jól és hatékonyan gazdálkodni. Szerinte a
földdel kapcsolatos kérdésekben - legyen bérletről, kiosztásról vagy
eladásról szó -, mindenkor a szövetkezeti tagság döntsön. Addig is
több politikai és gazdasági kérdés még tisztázandó. Például a
különböző alakuló pártok más-más véleményt képviselnek a birtok
nagyságát illetően. Van olyan szervezet, amelyik csak nagyüzemekkel
képzeli el a mezőgazdaságot, esetleg kisgazdaságokkal kiegészítve,
mások teljes földosztást sürgetnek vagy a farmergazdálkodásban
bíznak.
A képviselő saját véleményének hangot adva kifejtette, hogy a
jövő mezőgazdaságát termelő, értékesítő, beszerző és szolgáltató
szövetkezetekkel képzeli el, s ehhez javasolta, hogy a szakemberek
vizsgálják meg a nyugat-európai tapasztalatokat. Azt is tisztázni
kellene mielőbb, hogy a sokáig sikerágazatként működő mezőgazdaság
mitől vált válságos ágazattá, mert ha a jelenlegi gazdaságpolitika
folytatódik, az újonnan létesülő kisgazdaságok is ugyanolyan súlyos
helyzetbe kerülhetnek, mint a nagyüzemek. Ez pedig újfent
bizalomvesztéshez vezet.
A képviselő szólt arról is, hogy a vállalkozóknak tőkére lenne
szükségük, de semmi esetre sem 20 százalékos kamatterhek mellett,
továbbá új, korszerű eszközökre. Az sem közömbös, hogy a
kisgazdaságokat milyen adófeltételek mellett kívánjuk működtetni. Át
kellene gondolni a mezőgazdasági támogatáspolitikát is.
Végül javasolta, hogy a kormány mielőbb dolgozza ki átfogó
agrárkoncepcióját, s ezzel is segítse elő a magyar parasztság
bizalmatlanságának felszámolását. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (26. rész)
|
Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház
-------------
színművésze arról szólt, hogy a most folyó hármas törvénymódosítási
javaslat előkészítésekor felmerültek olyan elgondolások is, amelyek
megvalósulása a hosszú távú erdő- és vadgazdálkodás
szétaprózódásához vezetett volna. Ezért volt megnyugtató hallani a
miniszteri expozéban azt az ígéretet, amely új vadászati törvény
megalkotására vonatkozott.
Bánffy György hangsúlyozta: az új törvény megalkotásakor
gondolni kell arra, hogy a Polgári Törvénykönyv rendelkezései
szerint a vad az állam tulajdona. Ennek következtében a vadászat
joga is az államé. Magyarországon a vadászat eddig sikerágazat volt,
s hazánkban a világ egyik legszervezettebb vadgazdálkodása folyik. A
képviselő szerint a gondosan előkészített új vadászati törvényben
helyet kell teremteni minden, értéket megtartani képes
változtatásnak. Máris megindult egy olyan folyamat, amelynek során
több kifogásolható, protokolláris vadászati lehetőséget
megszüntettek, s bekapcsolták a valutát termelő vadászati ágazatba.
Így nem illúzió, hogy az új vadászati törvény megteremti majd a
biztonságos együttműködés kereteit a földtulajdonosok és a
vadászatra jogosultak között. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (27. rész)
|
Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi
------------
Közös Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy elindult az
országban egy káros folyamat, amelyet szükséges lenne megállítani.
Mint mondotta, korábban számos termelőszövetkezet, áfész, vas-,
faipari, ruházati, fémipari, cipőipari szövetkezet s más javító,
szolgáltató tevékenységet ellátó szövetkezet állami tulajdonban lévő
épületet kapott, hogy beindíthassák szolgáltatásaikat. A
szövetkezetek összevonása azonban azt eredményezte, hogy több helyen
elsorvasztották ezeket a szolgáltatásokat, az épületek pedig
kihasználatlanul állnak, állaguk egyre romlik. A lakosság sok
községben követeli a szolgáltatások biztosítását. Ám a helyi
tanácsok tehetetlenek, nincs sem jogi, sem anyagi lehetőségük, hogy
kötelezzék a szövetkezeteket e tevékenységek folytatására. A
képviselő azt indítványozta: az elhagyott ingatlanok kerüljenek a
helyi tanács tulajdonába, de ennek fejében a tanács oldja meg e
szolgáltatások újbóli bevezetését.
dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos
--------------
elöljáróban hangsúlyozta: tudja, a szocialista piacgazdaság modellje
és gyakorlata elképzelhetetlen radikális tulajdonreform nélkül.
Ugyanakkor a tulajdonviszony új koncepciójában is indokoltnak tartja
a törvényjavaslat 23. paragrafusának módosítását. Ez ugyanis azt
mondja ki, hogy ,,magánszemély korlátlan mértékben szerezhet
ingatlan tulajdont,,, azaz termőföldet is. A képviselő megjegyezte:
ismeri a kincstár tőkeéhségét, mégis értetlenül áll a
törvénymódosítás olyan értelmezése előtt, hogy a termőföld
megvásárlásához korlátlan lehetőséget teremt külföldiek számára is.
dr. Séra János elmondta, hogy a törvénynek ezzel a rendelkezésével
lelkiismereti aggálya is van. Mégpedig azért, mert tudja: e
termőföld volt ezer éven át a nemzet fenntartója, a létezés, a közjó
előteremtésének bázisa. Ilyen és hasonló aggályok, illetve
vélemények alapján javasolta a törvénytervezet módosítását úgy, hogy
külföldi jogi vagy magánszemély csak termőföld kivételével és a
Pénzügyminisztérium előzetes engedélye alapján szerezheti meg az
ingatlan tulajdonjogát, adásvétel, csere vagy ajándékozás útján.
(folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (28. rész)
|
Az erdő- és vadgazdálkodási törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz először Weibl Elemér (Veszprém m., 8. vk.), a
------------
Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ugodi erdészetének
vezetője szólt hozzá. Kiemelte, hogy a mostani törvényjavaslat
biztonságot ad az erdőtervezéshez, a hosszú távú állami és az éves
vállalati tervek jobb összehangolásához. Közös óhajként fogalmazta
meg, hogy megvalósuljon a kormány által meghatározott 150 ezer
hektárnyi új erdőt létesítő elképzelés az ezredfordulóig. Ugyancsak
üdvözölte a MÉM és az MTA által előterjesztett, s az akadémia
elnöksége által elfogadott állásfoglalást, amely 2000-től 2050-ig
további 700 ezer hektárnyi új erdő telepítésére tett javaslatot.
Ezek a tervek a magyar mezőgazdaság szerkezetváltását is szolgálják
- mutatott rá a képviselő.
Weibl Elemér javasolta: a mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszter jövőre terjesszen a Parlament elé új erdőtörvényt az 1961.
évi helyett. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodást
sajátos feltételei miatt nem szabad más ágazatokra vonatkozó
általános feltételek közé szorítani.
Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.), a Tokaj és
-------------
Vidéke Áfész autó-motorszerelője felszólalásában arra a levélre
hivatkozott, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a
Magyar Vadászok Országos Szövetsége megküldött a képviselőknek.
Ebben leírták, hogy a jogszabály-módosítás előkészítése nem történt
kellő szakmai megalapozottsággal. Állítólag a képviselők is részben
csak a napi sajtóból értesültek, hogy ezt a tervezetet az
Országgyűlésben tárgyalni fogják. Ugyanakkor a felszólalónak
tudomása van arról, hogy több országos hatáskörű szerv is ellenezte
a napirendre tűzését. Megengedhetetlennek tartotta, hogy a
szakemberek véleményét előzőleg ne kérjék ki, észrevételeiket
figyelmen kívül hagyták.
A képviselő kérte a Parlamentet - hivatkozva a házszabályra -,
hogy utasítsa el a törvénytervezetet, és egy későbbi időpontban,
kellően átgondolva, szakemberekkel konzultálva újra tárgyalja meg
azt az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (29. rész)
|
Dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18.vk.), a Kisvárdai
----------------
Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa
csatlakozott azokhoz, akik új vadászati törvény megalkotását
szorgalmazták. Szólt arról is: a mai jogszabály hiányossága, hogy
nem biztosítja a földtulajdonosoknak a vadkár megtérítését.
Változtatni kell a vadászatra jogosultak körén. Elmondta a Magyar
Vadászok Országos Szövetségének álláspontját is, miszerint az nem
akarja kizárni a téeszeket a vadászat jogából, de az ne a
földtulajdonhoz kapcsolódó jog legyen.
A képviselő kifogásolta a törvénytervezet indoklásában
megfogalmazott kitételt, amely a vadtulajdon kérdésével foglalkozik.
A vad, a képviselő véleménye szerint nemzeti érték, nemzeti kincs és
ezért az állam tulajdona.
A tulajdonforma megváltoztatása ellen szól az is: ha a vad azé
lenne, akié a föld, ez a termelő számára ellentmondást szülne a
mezőgazdasági és a vadgazdálkodási tevékenység között. Ha például a
termelő a mezőgazdasági termelését akarja növelni, ehhez
szükségképpen kemikáliákat, vegyianyagokat használ fel, ami a vad
pusztulásához vezet. Ilyen sorsra jutott például a korábban igen
elszaporodott fogoly.
Az erdő- és a vadgazdálkodási törvény jelenlegi módosítása azért
is nehézségekbe ütközik, mivel a földtörvény módosítása közepette
sem világos, miként alakul a gazdaságok szervezete, hány
termelőszövetkezet, kisbirtok, szakszövetkezet, netán családi farm
lesz, és ezek kezelői hogyan viszonyulnak a vadgazdálkodáshoz.
Mindezek - ismételte meg a képviselő - valóban indokolják az új
vadászati törvény előkészítését. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (30. rész)
|
Tóth János (Budapest, 37. vk.), a MTESZ főtitkára hozzászólásában
----------
a törvényjavaslatnak azzal a részével foglalkozott, amely a
gazdaságok tulajdonába kívánja adni az erdőket, s lehetővé tenné az
erdők szabad adás-vételét. Véleménye szerint ezeket a javaslatokat
szakmai körökben jelentős ellenérzéssel fogadták. Mindkét paragrafus
módosítására tett indítványt. Nem mindegy ugyanis, hogy állami vagy
magánkézben vannak az erdők. Ha ugyanis csak a rövid távú
jövedelmezőségi szempontok érvényesülnek, akkor ez
rablógazdálkodáshoz, az erdők tönkretételéhez vezet. Éppen ezért
javasolta, hogy ne kerüljenek az erdők a gazdálkodó szervezetek
tulajdonába, s így azok szabad adás-vételére se kerülhessen sor.
Kifogásolta azt is, hogy a törvényjavaslat előkészítése során nem
került sor széles körű szakmai vitára. Éppen ezért szerinte szükség
lenne arra, hogy a jövőben a képviselők elé kerülő minden
törvényjavaslat tartalmazzon egy mellékletet, amely tömören minden
ellenvéleményt ismertetne. Ez nagyban segítené a képviselőket abban,
hogy kialakíthassák önálló véleményüket.
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin MGTSZ
-------------
főkönyvelő-helyettese kétperces hozzászólásban kívánta kiegészíteni
írásban benyújtott indítványát. Utalt arra, hogy a vadászati törvény
megalkotását 12 éve szorgalmazzák. Hangoztatta: korrekt módon,
kölcsönös megbékéléssel kell a törvényt kialakítani. Véleménye
szerint december 31-ig el lehetne készíteni a törvényjavaslatot.
Tornai Endre ugyancsak két percre kért szót, immár másodszor a
--------------
szerdai vitában. Hangsúlyozta: indokolt, hogy a vadászati
területeknek egy gazdája legyen, mégpedig a mezőgazdasági üzemek.
Mivel többen nem jelentkeztek hozzászólásra Szűrös Mátyás
javasolta az általános vita lezárását, majd szavazásra tette fel:
bocsássák-e részletes vitára a három törvényjavaslatot. A
mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény
módosítása kapcsán a képviselők nagy többsége arra voksolt, hogy
legyen részletes vita, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló
törvényjavaslat részletes vitáját azonban 175-en elutasították
(87-en szavaztak mellette, 29-en pedig tartózkodtak), így az
Országgyűlés úgy határozott, hogy e törvényjavaslat felett most nem
nyitnak részletes vitát. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 18:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (31. rész)
|
A termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról folytatott
részletes vitában elsőként Győrffy László (Vas m., 7. vk.), az
--------------
ostffyasszonyfai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kért szót.
Hangsúlyozta: a szövetkezetek nyugdíjas és aktív tagjai a föld
tulajdonjogával még ma is rendelkeznek. Esetükben tehát nem került
sor megváltásra. Ez csak azoknál történt meg, akik a területet
elhagyták, a szántóföldről lemondtak, illetve felhagytak a föld
művelésével. A képviselő azt taglalta a továbbiakban, hogy miként
kell megváltani a földet azok esetében, akik kilépnek a közös
gazdaságokból, illetve akik elhunytak. Ezzel kapcsolatosan fontosnak
tartotta, hogy ne törvény szabályozza ezek módozatait, hanem bízzák
ezt a kilépő, az örökös és a termelőszövetkezet közös megegyezésére.
Véleménye szerint a megváltás miatti visszamenőleges gondokra csak
később, kedvezőbb társadalompolitikai és közgazdasági feltételek
mellett lehet majd visszatérni. E kiegészítésekkel a képviselő az
előterjesztett törvénymódosítás elfogadását javasolta.
Dr. Tallóssy Frigyes írásban is benyujtott módosító indítványát
--------------------
igyekezett szóban is világosabbá tenni képviselőtársai előtt.
Nyomatékosan hangsúlyozta a tulajdonjog és a fölhasználati jog
közötti különbséget. Rámutatott: javaslata arra irányul, hogy akitől
megváltással vették el a földet, annak vagy örököseinek vissza kell
adni, ha ezt kéri. Ebben az esetben nincs szó a szövetkezetek vagy a
nagyüzemek ,,szétcincálásáról,,, hiszen a változás csupán a
telekkönyvben jelentkezik. Más kérdés viszont, hogy a közös
földhasználat változatlanul megmarad. Ez azt jelenti, hogy a tagnak
vagy a tulajdonosnak abban kell megegyeznie a szövetkezettel, hogy a
szövetkezet mennyi haszonbért fizet a földért, ha ezt a tulajdonos
kéri.
Miután a tárgyalt törvényjavaslatok részletes vitájában új
felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a
mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok
vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el
jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja -
amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva
elnökölt - befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik.
(folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (32. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés második munkanapjának eseményei dióhéjban:
Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az
Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. A mezőgazdasági
termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról
szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló,
valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslatotkat tárgyalta a
Parlament.
A vendégpáholyban foglalt helyet Sztanko Todorov, a Bolgár
Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett
küldöttség. Ebből az alkalomból Szűrös Mátyás külön köszöntötte a
bolgár vendégeket.
Mivel a törvényjavaslatok több ponton egymáshoz kapcsolódtak,
ezért az Országgyűlés azokat együttesen tárgyalta. A három
törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszter tartott expozét.
A vitában részt vettek:
Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság
előadója;
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.);
Czaltig Zoltán (Fejér m., 11. vk.);
Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.);
Varga János (Tolna m., 6. vk.);
Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.);
Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. v.);
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.);
Zahorecz József (Békés m., 10. vk.);
Tóth László (Csongrád m., 12. vk.);
Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.);
Szabó István (országos lista);
dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);
Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.);
Zarnóczi József (Budapest, 27. vk.);
dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.);
Tanaszi János (Hajdú-Bihar m., 17. vk.);
Viola Károly (Pest m., 14. vk.);
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20.vk.);
Bánffy György (Budapest, 4.vk.);
Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.);
Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.);
(folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - második nap (33. rész) - Dió 2.
|
Weibl Elemér (Veszprém m., 8. vk.);
Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.);
Dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.);
Tóth János (Budapest, 37. vk.);
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.);
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.);
Az általános vita lezárása után csak a mezőgazdasági
szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosításáról
kezdtek részletes vitát. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló
törvényjavaslat részletes vitáját a képviselők többsége
elutasította. A két törvényjavaslat feletti vitában részt vettek:
Győrffy László (Vas m., 7. vk.), Tallóssy Frigyes (Bp., 24. vk.)
A vita befejeztével Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági,
illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy együttes
ülésén vitassa meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító
indítványokat. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja -
amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva
elnökölt - befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatja
munkáját.
x x x
Az ülésszakról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Baumann
László, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki
István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos és Szőke László. (MTI)
1989. május 31., szerda 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|