|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
A tsz-törvény módosításának vitájában elsőként Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi ------------- MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára szólalt fel. A képviselő kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságokba tömörítése elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti mozgalom nemzetközileg is elismert sikereire emlékeztetett, s rámutatott: a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált - tette hozzá. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a központi agrár- és szövetkezetpolitika került válságba. A farmergazdaságok után áhítozók figyelmét felhívta arra, hogy az utóbbi években alkalmazott - büntetéssel felérő - pénzügyi szabályozás terheitől a farmergazdaságok már korábban tökrementek volna, ha tényleges támogatás nélkül nekik is háromszoros áron kellett volna megvásárolniuk a mezőgazdaságban használt termelőeszközöket, ipari anyagokat. Kifogásolta azt is, hogy a termelési feltételek eltorzításával, aránytalanul magas elvonásokkal kényszerítették térdre a fennmaradásukért küzdő, tartalékainak mind nagyobb hányadát felélni kényszerülő, a bővített újratermelésre képtelen közös gazdaságok többségét. Sajnálatos - mondta -, hogy a mezőgazdaság csak a kormányzat számára bizonyult sikerágazatnak. Szerinte mindenkivel fel kellene ismertetni, hogy a mezőgazdasági termelők számára aligha szükséges új termelési modelleket kitalálni. Ezt azokra kell bízni, akiknek sorsáról, életéről van szó. Végezetül figyelmeztetett: a mezőgazdasági szövetkezetek mértéktelen adóztatása és az agrárprés alkalmazásával történő szétzilálása előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezethet. Ennek következményeként pedig a falu megszokott csöndje könnyen megváltozhat. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 11:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|