|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (7. rész)
|
Ez a változat áll az előterjesztett törvényjavaslatban. Az ellenvélemények lényegében azt fogalmazzák meg, hogy a javaslat a nagyobb körültekintést, a tágabb összefüggés-vizsgálatot igénylő tulajdoni reformnak vág elébe. Olyan kényszerpályára terelné a jogalkotást - vélekedtek sokan -, amely a továbblépés lehetőségét korlátozná. A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának - és kérdés, hogy jussanak-e - közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Eszerint többen felvetették, hogy ne lehessen végrehajtás alá vonni a termelőszövetkezeti földeket. E vélemény mögött - mondotta - nem nehéz felfedezni az 1930-as évek világválságának nyomasztó emlékét, az elszegényedett kisparaszt kisemmizését, földjének lefoglalását a banki kölcsönök kiegyenlítésére. Esztendők óta követelik, hogy tekintsük végre a földet értékkel rendelkező termelőeszköznek. Ha ezt tesszük, akkor a föld hitelfedezetül is szolgálhat, és ha a hitelt nem egyenlítjük ki, akkor a hitelező jogosult a meglévő javakból kiegészítést kapni. A mezőgazdasági termelők legjelentősebb termelőeszközének értékét becsülnénk le, ha az egyébként létező jelzálogrendszert továbbra is távol tartanánk a földtől. - Voltak, akik a vita során kifogásolták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez - termelési haszon nélkül - felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igazából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek közepette folytathassák. - Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el - és ezt támogatom magam is -, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. (folyt. köv.)
1989. május 31., szerda 11:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|