|
|
|
|
Bush, NATO - amerikai visszhang (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. május 31. szerda (MTI-tud .) Amerikai politikusok és a sajtókommentárok általában jelentős sikerként értékelik George Bush elnök haderőcsökkentési javaslatát és a NATO csúcsértekezletén kialakult kompromisszumot a harcászati rakéták kérdésében. Nem kevesen ugyanakkor óvnak a túlzott derűlátástól és arra figyelmeztetnek: a hagyományos haderőcsökkentésben nem várható olyan gyors haladás, amint Bush igéri és a rakéta-vita vissza fog térni, hiszen az ellentétek fennmaradtak.
A CBS hálózat kedd este arról számolt be, hogy végülis James Baker amerikai külügyminiszter alakította ki a kompromisszumot a rakétakérdésben Bonn és London között. Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes azonban nem tudott válaszolni a kérdésekre: miért értékeli Bonn és Washington máris eltérően a megállapodást. Míg Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter szerint a jövőben lehetséges a harcászati atomfegyverek teljes eltüntetése Európából, a miniszterhelyettes emlékeztetett: a közös közlemény ezt nem tartalmazza, hanem világosan csak részleges csökkentés lehetőségéről beszél. Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter tévé-nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Bush elnök ,,elérte a csúcstalálkozón a legtöbbet, amit lehetett,,. Kissinger szerint szó sem lehet arról, hogy teljesen eltüntessék az atomfegyvereket Európából s véleménye szerint nem megengedhető, hogy a NATO egy tagja (mármint az NSZK) belpolitikai okokból zsarolja a szövetséget. Kissinger derűlátóbb hangot ütött meg Európa jövöjét illetően: csökkenhet a NATO jelentősége, ha egész Európában normnalizálódnak a viszonyok, ha nem kötik össze (Kelet-Európában) a biztonság és a kormányforma kérdését, ha ezek az országok (itt Lengyel- és Magyarországot említette) kapcsolódhatnak gazdaságilag Nyugat-Európához. Robert Mcnamara, a Kennedy- és a Johnson kormány egykori védelmi minisztere szerint a haderőkorlátozási tárgyalások előrehaladtával akár 50 százalékkal is lehet majd csökkenteni az európai amerikai haderőt, egyúttal felére mérsékelni az idén 300 milliárd dolláros amerikai katonai költségvetést. (folyt.)
1989. május 31., szerda 06:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|