|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Mint mondotta, a bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy ha a
vállalati tanács, vagy a dolgozók közgyűlése általános vezetésével
működő állami vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző
két naptári év bármelyikéhez viszonyítva 20 százalékkal csökkent, az
alapító szerv a vállalatot gazdasági társasággá alakíthatja át.
Ugyancsak elfogadta a bizottság azt az indítványt, hogy a
Miniszertanács előterjesztésére indokolt esetben az Országgyűlés
elrendelheti a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése
általános vezetése alatt álló vállalat államigazgatási felügyelet
alatt álló vállalattá átminősítését abból a célból, hogy legkésőbb
egy éven belül az alapító szerv gazdasági társasággá alakítsa azt
át. A bizottság ugyanakkor több javaslatot, így Puskás Sándor, Eleki
János és Bödőné Rózsa Edit egy-egy indítványát elutasította.
Végül Tallóssy Frigyes javasolta, hogy az Igazságügyi
Minisztérium a vállalati és a szövetkezeti törvényt a kihirdetés
során egységes szerkezetben tegye közzé, ez ugyanis megkönnyíti a
jogalkalmazók munkáját.
Ezután Kovács Lászlóné élt a kétperces hozzászólás jogával,
mondván, hogy az igazságügyminiszter nem adott kielégítő választ a
kérdésére, s kérte a pénzügyminisztert, válaszoljon arra, hol tart a
vagyonértékeléssel kapcsolatos jogi szabályozás. Békesi László
elmondta, hogy a Pénzügyminisztériumban és a kormány hivatalaiban
intenzív munka folyik, s a tulajdonosi reformmal együtt az őszi
ülésszakra beterjesztik az ezzel kapcsolatos tervezetet.
Határozathozatal következett. Elsőként Bödőné Rózsa Edit azon
javaslatáról szavaztak, miszerint az átalakulási törvény harmadik
fejezetét ne most tárgyalják, hanem arról külön törvényt alkosson az
Országgyűlés egy ad hoc bizottság előkészítése után. A nagy többség
a javaslat ellen szavazott, kilencen értettek vele egyet,
hatvanhatan pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Ezután a
gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról
szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról döntöttek
a képviselők. A jogi, igazgatási, igazságügyi bizottság erre
vonatkozó módosító javaslataival a nagy többség egyetértett, ellene
senki sem szavazott, 34-en tartózkodtak. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|