|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari ----------------- Vállalat vezérigazgatója szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb törvénye, amely a magyar gazdaság új alapokra helyezését hivatott elősegíteni. Hasonlóan vélekedett az ehhez kapcsolódó, most beterjesztett törvénytervezetről, illetve módosító javaslatokról. Örvendetesnek tartotta, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslat e formában került a törvényhozó testület elé. A képviselő figyelemre méltónak tartotta, hogy a benyújtott törvényjavaslat az evolúció elvére épül, nem pedig egyfajta felülről jövő, elsietett átalakítási kampányra, amely újabb károkat okozhatna gyors végrehajtatásával a gazdaságnak. Véleménye szerint magalapozatlan az a szemlélet, amely egyetlen vagyonkezelő központ szinte azonnali felállítását indítványozza, hiszen az ismételten monopolisztikus helyeztet teremtene, a gazdálkodási vagyon elosztási feladatát látná el. - A kérdést az államháztartási törvénnyel kapcsolatosan kellene rendezni, hogy véget vessünk végre az ,,osztogató-fosztogató,, szemléletnek - mondta. A vállalati törvény módosításával kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyik paragrafus lehetőséget teremt a Minisztertanácsnak arra, hogy indokolt esetben a vállalati tanács, illetve a küldöttközgyűlés által vezetett vállalatot ismét állami kezelésbe vonja. Ez - szerinte - kitöltetlen biankó csekket adna a Minisztertanácsnak, amely felhasználhatná mindenkori rövid távú költségvetési érdekeihez. Ha ez a szakasz a törvényből nem maradhat ki, akkor célszerűbb megoldás lenne ezt a felhatalmazást az Országgyűlés körébe utalni, hogy a Minisztertanács az okok kellő bemutatásával kezdeményezhesse ilyesfajta szándékát. A Parlamentnek ily módon lehetősége lenne az állami vagyonkezelés ellenőrzésére. Egy nagyvállalat államigazgatásba való visszavétele vagy eladása ezt mindenképpen indokolttá teszi. A vállalati tanácsok tagjainak tiszteletdíja, az átlagkereset tíz százaléka - szerinte - az elvárt felelősséggel nem áll arányban. Javasolta, hogy a tízszázalékos juttatást csak a tiszteletdíj minimumaként határozzák meg, amelytől a vállalat - nyereséges gazdálkodásával arányban - eltérhet. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|