Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 01.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tiltakozás a pazarló költekezés ellen

"Alulírottak, a XV. kerület demokratikus szervezetei tiltakozunk a pazarló költekezés legújabb megnyilvánulása ellen. A Fővárosi Tanács - fejlesztési alapjából - 17 millió forintot áldoz a szoborállítási keret elkülönített összegéből Pátzay Pál Lenin emlékművének felújítására. Ez a hatalmas összeg nem a szobor, hanem a vörös gránit talapzat renoválási költsége a mai árakon. Kérdésünk, hogy a végrehajtó bizottság a mai gazdasági helyzetben is megszavazná ezt a beruházást? Ilyen gazdagok vagyunk? Független Kisgazdapárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Magyar Demokrata Fórum Szabad Demokraták Szövetsége FIDESZ"
SZER:

Mécs Imre kijelentése

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság szóvivője, Mécs Imre kijelentette: az MSZMP tagjai csak magánszemélyekként vehetnek részt a temetésen. Amennyiben hivatalos minőségükben jelennének meg, a hozzátartozók és barátok eltávolíthatják a koporsókat a közelükből."

Országgyűlés - első nap (1. rész)

1989. május 30., kedd - Kedden 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron következő ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A diplomáciai páholyban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek vezetői, képviselői.

Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa
kinevezett új hivatali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az
Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az Országgyűlés
Hivatalának vezetőjét és dr. Mary Györgyöt, az Országgyűlés Elnöki
Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a Parlament
döntött a megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom
Mihály képviselői megbizatásának megszűntével az Alkotmányjogi
Tanács elnöki tisztségére szóló megbizatása is megszűnt, mivel a
tanács elnöke csak képviselő lehet. A dr. Korom Mihály lemondásával
megüresedett választókerületben időközi választást tűznek ki. A
mandátumáról lemondott Varga Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 3.vk)
képviselő helyére Gilányi János, eddigi pótképviselőt, a Zala megyei
Varga Gyula (Zala m. 2. vk.) helyére Szabó János, eddigi
pótképviselőt igazolta a Parlament.

    Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tartózkodással
tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését, majd
arról döntött, hogy Kókai Rudolf (Szolnok m. 15.vk.) képviselői
indítványát a nem dohányzók egészségét védő jogszabály megalkotására
nem tűzi napirendre. A képviselő egyetértett az Országgyűlés
szociális és egészségügyi bizottságával, amely azt indítványozta,
hogy az egészségmegőrzés komplex programjának részeként a jövő évben
tárgyaljon e kérdésről a Parlament. A testület ezután úgy
határozott, hogy dr. Búzás Józsefné, Kókai Rudolf és Török Sándor
Szolnok megyei képviselők önálló indítványára az őszi ülésszakon
tűzi napirendre a Minisztertanács által a lakásgazgazdálkodásról
elfogadott hosszú távú koncepciót.
(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 12:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (2. rész)

Az Országgyűlés döntött a mostani ülésszak napirendjéről.
Eszerint a várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó
szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami
vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat; a
szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági
szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987.
évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi
VII. törvény; a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a Parlament.

    A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi
kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami
költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslatot - a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi
pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a
bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben
döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a
képviselőktől.

    A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd
Szűrös Mátyás javaslatára együttesen tárgyalt a gazdálkodó
szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami
vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat
módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében.
(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 12:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (3. rész)

Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában mindenekelőtt
--------------

azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag
meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz
az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt
ennek függvényében kell módosítani. Ezzel kapcsolatban felvetődhet a
kérdés: a kormányzat miért nem terjesztett a Parlament elé teljesen
új vállalati, illetve szövetkezeti törvényt. Az igazságügyminiszter
álláspontja szerint ennek még nem jött el az ideje. A mai átmeneti
körülmények között ez megengedhetetlen beavatkozást jelentene a
tulajdonviszonyokba. Új vállalati és szövetkezeti törvény
megalkotására azt követően kerülhet sor, hogy a tulajdonreform
közgazdasági-politikai koncepciójának kiérlelődése után az alkotmány
újraszabályozza a tulajdonformákat. Kulcsár Kálmán véleménye szerint
erre másfél év múlva, 1991. január 1-jén kerülhet sor.

    A törvénycsomag kulcselemeként beterjesztett átalakulási törvény
szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági
formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek
gazdasági társasággá akulását. Jogi értelemben az átalakulás azt
jelenti, hogy a már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új
szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell
szétosztani, az átalakulás következtében nem kell adót és illetéket
fizetni, nem kell betartani az alapítás valamennyi, bürokratikus
részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet átmenni az egyik
szervezeti formából a másikba. A szervezeti formaváltás szabályai
jelenleg hiányoznak a magyar jogrendszerből, és ez nagyon sok
kellemetlenséget, többletterhet okoz a gazdálkodóknak. Kulcsár
Kálmán ennek kapcsán hangsúlyozta: az átalakulási törvény jogi
értelemben valóban technikai jogszabály, amely a szervezeti
formaváltás szükségképpen nagyon bonyolult módszertanát rendezi,
csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi zavaros, kvázi-
átalakulásokat.

    Az átalakulási törvény része annak a törvénysorozatnak, amely a
piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését
szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott
társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről
szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd
ősszel az értékpapír-kibocsátási és értékpapírpiac-felügyeleti
törvénnyel fejeződik be a sorozat. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 12:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (4. rész)

E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen
lenne.

    Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási
törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami
vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben
meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó
szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs
tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden
vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez
tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány
nem átalakítási, hanem átalakulási - az önkéntes átalakulást
lehetővé tevő - törvényt terjeszt az Országgyűlés elé - szögezte le.

    A magyar gazdaságban nem a teljes átalakulás lesz tipikus, hanem
az új társaságok, vállalkozások alapítása. Az átalakulási törvényre
azonban ennek ellenére szükség lesz, enélkül a társasági jog nem
lenne teljes. Ha a jog a szervezeti formaváltást nem szabályozza,
akkor akadályozza a gazdaság mobilitását.

    A továbbiakban a miniszter két olyan kifogásra reagált, amelyek
a törvény előkészítése során hangzottak el. Az egyik ilyen
észrevétel az volt, hogy mintegy titokban, a társadalom kizárásával
készítették elő a jogszabályokat. A másik vélekedés szerint a tárca
valamifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve - a képviselőket
megtévesztve - egy reakciós tulajdonreformot valósít meg ezzel a
törvénnyel. Van, aki azzal vádolja a törvényelőkészítőket, hogy a
bürokratikus állami tulajdont kívánják erősíteni, mások éppen
ellenkezőleg, éppen azt vetik szemükre, hogy szétszórják az állami
tulajdont.

    Kulcsár Kálmán kijelentette: ezek a vádak teljességgel
megalapozatlanok. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az
átalakulási törvényt ugyanaz a széles szakmai közvéleményt képviselő
munkacsoport készítette elő, mint a társasági törvényt. Az
átalakulási törvény elveivel a képviselők már a társasági törvény
vitájában megismerkedhettek, hiszen eredetileg annak hatályba
lépésével együtt szerették volna életbe léptetni. Akkor éppen a
közgazdasági szakértők kérésére döntöttek a féléves halasztás
mellett, annak érdekében, hogy a vagyonértékeléssel és a
vagyonkezeléssel kapcsolatos még nyitott kérdések jobban
,,megérjenek,,. Tovább azonban már nem lehet várni. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 12:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (5. rész)

A törvényelőkészítő munkával egyébként bő terjedelemben
foglalkozott a sajtó, a minisztérium minden érdeklődőnek eljuttatta
a törvénytervezetet, s munkatársai számos konzultáción, vitafórumon
vettek részt. A törvény alapelveit március-áprilisban a Parlament
négy gazdasági jellegű bizottsága nyilvános ülésen tárgyalta. Széles
körű vitákat szervezett a Magyar Gazdasági Kamara, a TOT, az OKISZ
és a SZÖVOSZ. Részt vettek a munkában az országos szövetségek
szakértői, s észrevételeik túlnyomó többségét beépítették a
tervezetbe. Kifejthették a tervezettel kapcsolatos véleményüket a
tudományos élet képviselői is. Így például megtárgyalta az anyagot a
Közgazdasági Társaság, s kétszer rendezett róla vitát a Magyar
Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. A szó klasszikus
értelmében társadalmi vitát valóban nem rendeztek a tervezetről,
szövegét a napilapokban sem tették közzé. Erre egyébként már a
társasági törvény esetében sem került sor, s a nagyon bonyolult
szakmai ismeretekre épülő törvényeket a jövőben sem kívánják ilyen
jellegű társadalmi vitára bocsátani. Kulcsár Kálmán véleménye
szerint ez áldemokrácia lenne. A miniszter hozzátette azt is, hogy
áprilisban - még mielőtt a Minisztertanács döntött volna a
tervezetek parlamenti beterjesztéséről - a törvényjavaslatokat
megküldték az Ellenzéki Kerekasztalt képviselő Független Jogász
Fórumnak, illetve több politikai szervezet és párt jogász
szakértőjének. Választ azonban sehonnan nem kapott a tárca, amit úgy
értelmezett, hogy a szervezetek olyan jogi, technikai törvényeknek
értékelték a tervezeteket, amelyek nem szorulnak politikai vitára.
Mindezek alapján Kulcsár Kálmán visszautasította a ,,puccs-szerű,,
előkészítés vádját.

    Ami a tulajdoni viszonyokat érinti, a miniszter ismételten
hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít meg
elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonreformot; sem
menedzsereket, sem másokat nem ,,ment át,, semmilyen tulajdonosi
pozícióba. A törvény célja, hogy az átalakulással kapcsolatos
problémákat technikailag jól oldja meg. Ez viszont még nem
tulajdonreform. Ugyanakkor természetszerűleg az alapvetően technikai
átalakulási szabályozásnak is vannak a tulajdonlási-vállalati
struktúrát érintő hatásai, amelyek zömmel kedvezőek, a gazdasági
reform, a piacgazdaság kibontakozását segítik. E hatások közül
Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári
tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel
összefüggő gondokat. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 13:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (6. rész)

Zökkenőmentessé teszi a gmk-k és kisszövetkezetek önkéntes
átalakulását kft-vé, és a szakcsoportok rendezetlen helyzetén is
jelentősen könnyít. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a
szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a
kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100
százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben értékpapír, azaz
szövetkezeti üzletrész formájában megosztja a tagok között. Azonban
itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek
meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a
szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is
megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív
tulajdonlásban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele
gazdasági társasággá való átalakulásának. Kulcsár Kálmán hozzáfűzte,
hogy az átalakulási törvény nem kívánja a szövetkezeteket társasággá
átalakítani. A lehetőséget természetesen mindenkinek megadja erre,
de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmadának
egyetértésével kerülhet sor.

    A tervezet vitája során javaslatok hangzottak el arra is, hogy
valamennyi szövetkezetnél ne csak 50 százalékban, hanem 100
százalékban tegyék lehetővé a tagok közötti vagyonmegosztást. Ez
esetben ugyanis az átalakulásnál nincs szükség az egyébként a
szövetkezet által önkéntesen választható vagyonkezelő intézmények
igénybevételére sem. A miniszter ezeket a javaslatokat még korainak
tartotta, mivel az értékpapír-felügyeleti törvény kibocsátása előtt
ilyen nagy mennyiségű értékpapír esetleges megjelenése a piacon
túlzott kockázatot jelentene. Emellett a mai tagok közötti teljes
felosztás a hagyományos szövetkezeteknél igazságtalan is lenne
azokkal szemben, akik a vagyont eredetileg bevitték, illetve akik
korábban dolgoztak a szövetkezetekben. E probléma teljes értékű
megoldására jövőre az egységes, új szövetkezeti törvénynél térnek
majd vissza.

    A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé
tartozik az is, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a
reformok irányába. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes
beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a
minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt
most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb
tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel
együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is, amit többen
szorgalmaztak. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 13:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (7. rész)

A vállalati törvényt végrehajtó minisztertanácsi rendeletben -
számos képviselő javaslatait is figyelembe véve - jobban
elhatárolták a vállalati tanács és az igazgató hatáskörét.
Megerősítették a vállalati tanácssal működő cégek igazgatóinak
jogállását, gondoskodtak a vállalati tanácstagok érdekvédelméről, s
arról is, hogy beépítsék a vagyonérdekeltség egyes elemeit a
vállalati tanács és a vállalatok tevékenységébe. Ezek ugyan kis
lépések, de segíthetik az önkormányzó állami vállalatok
rendeltetésszerű működését.

    Kulcsár Kálmán visszautasította azt a többször elhangzott
véleményt, miszerint az átalakulás és az ahhoz kapcsolódó törvények
erősítik a jelenlegi monopolhelyzeteket és a piacellenes
összefonódásokat. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A társasági
törvény volt az első jogszabály Magyarországon, amely
konszern-szabályozással kívánt fellépni a piacellenes
vállalatcsoportosulásokkal szemben, s ehhez most az átalakulási
törvény a fúziókontrollt is hozzácsatolja.

    Az eddigi szabályozatlansággal szemben az átalakulási törvény az
első, amely fellép az úgynevezett postavállalatokkal szemben,
kimondva: ha egy vállalat vagyonát több mint 50 százalékban
gazdasági társaságokban való részesedéssé alakítja át, köteles maga
is bizonyos időn belül átalakulni. Összességében nem az átalakulási
törvény elfogadása, hanem annak elvetése vagy elhalasztása erősítené
a magyar gazdaságban a versenyellenes összefonódásokat.

    Kulcsár Kálmán véleménye szerint a monopolhelyzettel szemben
egyébként sem alapvetően jogszabályokkal, hanem gazdaságpolitikai
eszközökkel kell harcolni. Az Országos Árhivatalban már kidolgozták
az új versenytörvény közgazdasági koncepcióját, s ennek alapján egy
szakértőkből álló munkacsoport dolgozik a versenytörvényen, amelyet
egy éven belül az Országgyűlés elé terjesztenek. Ebbe beépítik majd
azokat a javaslatokat, amelyek a nagyvállalaton belüli gyáregységek
önállóságának erősebb jogi garanciáját sürgetik. Olyan rendelkezést
terveznek, amely kimondaná: ha a gyáregységek többsége az
önállósulást kezdeményezi, indokolt esetben a versenyhatóság
felbonthatja a nagyvállalatot.

    Az igazságügyminiszter ezután azokra a véleményekre válaszolt,
amelyek az állami vállalatok átalakulása kapcsán a népvagyon
felosztásával, a közvagyon kiárusításával, a gazdasági hatalom
átjátszásával vádolták a törvényelőkészítőket. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 14:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (8. rész)

Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvényjavaslat valóságos
tartalmát - mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis
egyértelműen kimondja: a vállalatok állami tulajdonban álló
vagyonnal gazdálkodnak. Az átalakulási törvény és a vállalati
törvény módosítása jottányit sem növeli a vállalatoknak a
korábbiakban már biztosított vagyoni rendelkezési jogosítványait,
hanem tudomásul veszi a jelenlegi helyzetet. Egyébként is az volt az
általános politikai kívánság a jogalkotással szemben, hogy a
tulajdoni reform tartalmának teljes kidolgozása előtt - a jelenlegi
átmeneti politikai helyzeben - az állami szektorban ne változtasson
a kialakult tulajdonosi szituáción. Ha viszont a törvényalkotók a
jelenlegi status quo-ból indulnak ki, akkor figyelembe kell venniük,
hogy az állami vállalatok vagy államigazgatási irányítás alatt
állnak, vagy önkormányzó, önigazgató vállalatok, azaz vállalati
tanács, illetve közgyűlés, küldöttgyűlés irányítja őket. Az elemi
logika megköveteli, hogy az államigazgatási irányítású vállalatoknál
az esetleges társasággá való átalakulásról maga az alapító szerv
döntsön, és a részvények az állami vagyonkezelő szervezethez
tartozzanak, hiszen az állam központi szervezete a tulajdonosi
jogokat is magánál tartotta eddig. A jelenlegi helyzeten csak egy új
vállalati törvény változtathatna.

    Kulcsár Kálmán vitába szállt azzal a nézettel, hogy az állami
szektorban fel kell számolni a vállalati tanácsot és általában az
önkormányzati önigazgatást. E szerint az állami vállalatok túlnyomó
többségét kényszeríteni kellene a részvénytársaságokká való
átalakulásra. Az átalakulást felülről kellene vezényelni egy
felállítandó központi vagyonalap által, amely az átalakuló állami
vállalatok valamennyi részvényét megszerzi és azzal korlátlanul
rendelkezik. A jogalkotás elutasította ezt a felfogást, amely az
állami vállalatok mintegy közhatalmi kényszerrel történő
,,visszaállamosítását,, jelentené.

    Az átalakulási törvény e vélekedéssel szemben a vállalati
tanácsi, illetve a közgyűléses vállalatok önkéntes átalakulásának
elvéből indul ki. Ezt indokolva a miniszter utalt arra, hogy
1984-ben és 1985-ben a vállalati tanács intézményét erőszakoltan,
túl széles körben, sok formalizmussal vezették be. Ezen változtatni
kell; most azonban nem szabad a másik szélsőségbe esni, és
kampányszerű átszervezéssel felszámolni a vállalati tanácsokat.
(folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 14:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (9. rész)

Az önigazgatás elvetése az állami szektorban elméletileg sem helyes.
Kulcsár Kálmán véleménye szerint a nyugat-európai tapasztalatokat is
figyelembe véve célszerű lenne szűkíteni a vállalati tanácsi formát;
nagyobb vállalatoknál a társasággá való átalakulás, kisvállalatoknál
pedig a közgyűléses forma ösztönzésével, de semmiképpen sem
erőszakos központi beavatkozással.

    Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan állami
vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyarország valamennyi
állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jogokat.
Egyébként az állami vagyonkezelés rendjével kapcsolatban sok,
egymásnak is ellentmondó elképzelést fogalmaznak meg a közgazdászok.
A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az
állami vagyonkezelést meghatározó jogszabályokat, e munkálatok
koordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvényjavaslatot
még az idén október 31-ig nyújtsák be a Parlamentnek.

    A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos
szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket
egyaránt kielégítik. Így például az ál-részvénytársaságok
létrejöttének megakadályozása érdekében a jogszabály kötelezővé
teszi 20 százalékos, vagy 100 millió forint értékű külső tőke
bevonását, ami a társaság alaptőkéjét növeli, nem pedig a
költségvetést gazdagítja. Ha azonban a társaság létrejön, az eladott
részvények ellenértéke nem növelheti az alaptőkét, a befolyt bevétel
80 százaléka a vagyonkezelőt illeti meg, míg 20 százalék marad a
létrejött társaságnál. A társaságnál maradó részből az alaptőke 10
százalékáig kötelező ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt
kiadni. Ilyen részvényt a dolgozók kis közösségei, csoportjai is
kaphatnak.

    Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának a
törvénytervezetben megfogalmazott szabályai zárt jogi konstrukciót
képeznek. Ha azonban adott esetben túl merevnek bizonyulnak, úgy mód
van arra, hogy eltérjenek ezektől az előírásoktól. A vállalat és a
vagyonkezelő szervezet eltérő átalakulási rendben is megállapodhat,
a törvény garanciális szabályai akkor fejtik ki hatásukat, ha nem
jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra nem
kényszeríthető; ez a szabályozás tovább növeli az átalakulási
törvény rugalmasságát.

    A vitában sokszor megfogalmazott kérdés: a hiányzó megfelelő
vagyonértékelési módszer következtében nem kerül-e sor a nemzeti
vagyon leértékelésére, elkótyavetyélésére. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 14:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (10. rész)

Húsz éve küszködik a magyar közgazdaságtudomány - lényegében
számottevő eredmény nélkül - a vagyonértékelés módszereinek
kidolgozásával. Torz piaci viszonyok között tökéletes
vagyonértékelés nem lehetséges. A vagyonértékelés megoldatlansága
miatt azonban nem szabad az átalakulási törvényt elhalasztani.
Egy-két év múlva sem lehet ugyanis minden igényt kielégítő
vagyonértékelési törvényt alkotni. E kérdésre csak a gyakorlat adhat
megfelelő választ, mint ahogy erre már eddig is vannak kedvező
tapasztalatok.

    Egyébként a törvényjavaslatba számos, a vagyonértékeléssel
kapcsolatos garanciális szabály is megtalálható. A vállalat
vagyonmérlegében eltérhet az adómérlegétől, figyelembe veheti a
szellemi értékeket, a piaci tényezőket is. A vállalati vagyonmérleget
független könyvvizsgálóval is jóvá kell hagyatni, aki teljes anyagi
felelősséggel tartozik. Az átalakulást nyilvánosan közzé kell tenni,
s a hitelezők biztosítékokat is követelhetnek.

    Az állami tulajdon körében további biztosítékok is
megtalálhatók. Így ha a vállalat húsz százaléknál nagyobb mértékben
kívánja leértékelni vagyonát, úgy az átalakulással szemben állami
vétójogra van lehetőség. Jelentős vállalati vagyonvesztés esetében
az alapító megszüntetheti a vállalatot, átalakíthatja társasággá.
Mivel az átalakuló vállalatnál legalább húsz százalék állami
részvény keletkezik, ennek révén az állam a részvények névérték
alatti eladásával szemben - élve részvényesi jogaival - felléphet.
Külföldi partner a társaságokban csak úgy kerülhet többségi
pozícióba, ha ehhez a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter
hozzájárul. Végül pedig kivételes esetben a Minisztertanács
megszüntetheti a vállalati önkormányzást. Mivel minden átalakulást
be kell jelenteni, így az állami érdekek érvényesítésére
maradéktalanul mód van. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 14:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (11. rész)

Összegezve az elmondottakat Kulcsár Kálmán leszögezte: az
átalakulási törvény nem hoz létre vállalati, menedzsertulajdont.
Éppen ellenkezőleg, ha végbemegy az átalakulás és a tulajdonosi,
illetve a vállalatvezetői poziciók következetesen elválnak, a
vállalatvezetés a jelenleginél jóval erősebb tulajdonosi kontroll
alá kerül.

    Az átalakulási törvény további halogatása jelentős hátrányokat
okozna a kisvállalkozásoknak, lefékezné a szövetkezetek belső
demokratizálódását, valamint az állami vállalatok szervezeti
pluralitásának erősítését. Jelentős károkat okozna a külföldi
befektetésekben is, hiszen a külföldiek még arra az egyértelmű
kérdésre sem kaphatnának egyértelmű választ, milyen magyar
partnerrel kell tárgyalniuk, ha befektetni kívánnak hazánkban.

    Kulcsár Kálmán annak lehetőségét sem zárta ki, hogy az
átalakulási törvény gyakorlati tapasztalatainak birtokában a jövő év
végén áttekintsék a jogszabályt, s ha a körülmények időközben
jelentősen megváltoztak, módosításokat hajtsanak végre rajta.

    Végezetül arra a sajtóban megjelent vádra válaszolt az
igazságügyminiszter, amely szerint ,,minél európaibb módon dolgozza
ki a minisztérium a hatalom akaratának megfelelő szabályozást, annál
inkább alkalmassá válik ez a tevékenység az igazság eltakarására,,.
- Indulatokkal és sajátos érdekekkel természetesen nehéz vitázni -
mondotta. - De feltételezem, hogy még az idézett és hasonló nézetek
mögött is felelősség áll. Elvárom tehát, hogy feltételezzék az
igazságügyi kormányzat felelősségét is az ország és a nemzet iránt,
és ne jelenjen meg egyre sűrűbben a legjobb szándékú és színvonlú
jogalkotással szemben az elutasítás egyetlen indokaként annak puszta
kijelentése, hogy a kormány így akarja átmenteni az MSZMP hatalmát,
vagy valamilyen politikai, gazdasági elit hatalmát, vagy ki tudja
mit
Indoknak ez gyenge, attitűdnek félelmetes, egyben sajnálatos és
nélkülözi azt a kompromisszumkészséget, amelyre mostanában a
legnagyobb szükségünk van. Az igazságügyi kormányzat nem mond le
eltökéltségéről, hogy alkotmányos jogállamot építsünk
Véleményem
szerint a beterjesztett három törvényjavaslat ezt a célt, a gazdaság
alkotmányos jogkereteinek kiépítését szolgálja - fejezte be
expozéját Kulcsár Kálmán. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 15:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (12. rész)

Kulcsár Kálmán expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás
bejelentette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító
javaslatokat nyújtott be, amelyeket a Parlament jogi bizottsága
megtárgyalt, és véleményezett. Az erről szóló jelentést a képviselők
megkapták. A házelnök bejelentette: a módosító indítványok nyomán a
házszabályoknak megfelelően a törvényjavaslatok felett az
Országgyűlés kétolvasásos tárgyalást, általános és részletes vitát
tart. A törvényhozás túlnyomó többséggel elfogadta azt a javaslatot
is, hogy a hozzászólásokat tíz percben korlátozzák.



    Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
    -----------------

előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet
meglehetősen viharos és hosszan tartó vita után az Országgyűlésnek
tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az
átalakulási törvény tárgyalását halasszák későbbre. Továbbra is
megoldatlan ugyanis a vagyonértékelés rendszere, az állami
vagyonkezelés módszere, és a törvénytervezet nem rendelkezik a
tulajdonviszonyok radikális átalakításáról sem. Amennyiben azonban
csak később fogadja el a Parlament az átalakulási törvény
tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a
szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok
létrehozására, ami igen fontos a termelési szerkezet átalakításának
meggyorsítása szempontjából. Nem fogadható el az az álláspont, hogy
a jelenlegi gazdasági struktúrát bármilyen formában is konzerváljuk.
Ez ugyanis lassan, de biztosan az ország katasztrofális helyzetét
idézheti elő.

    Az állami vállalatokról szóló törvény módosítása a vállalatok
mozgásterének növekedését eredményezi, de a jogszabály önmagában
természetesen nem old meg semmit. Korántsem lehet arra számítani,
hogy a Parlament döntése nyomán az állami vállalatok tömeges
átalakulására kerülne sor, s így teljesen felesleges ezzel
kapcsolatban katasztrófa-hangulatot kelteni.

    A szövetkezeti törvény módosítása a bizottság véleménye szerint
alapvető változást jelent. A törvénytervezet ugyanis lehetővé teszi
a szövetkezeti vagyon egy részének oszthatóvá tételét, s ez lényeges
feltétel ahhoz, hogy a tagok valódi tulajdonossá válhassanak.

    A három törvényjavaslatot nemcsak a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság, hanem az Országgyűlés mezőgazdasági,
kereskedelmi, terv- és költségvetési, ipari, ifjúsági és
sportbizottsága is megtárgyalta, és általában többségi véleménnyel a
Parlamentnek elfogadásra ajánlotta.
(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 15:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (13. rész)

Végezetül ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a
bizottságok nem fogadtak el, de az érintett képviselők továbbra is
fenntartottak, így azokról a Parlamentnek kell dönteni. Nagyiványi
András (Budapest, 19.vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1.vk.) azt
javasolta, hogy a Minisztertanács csak parlamenti jóváhagyással
vehesse vissza államigazgatási felügyelet alá a vállalatokat. Eleki
János (Békés m., 7.vk.) azt javasolta, hogy ideiglenes részvényt
térítés nélkül igényelhessenek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek
a társasággá alakult élelmiszeripari vállalatok rendszeres
szállítói voltak. Gágyor Pál (Budapest 13.vk) szerint ugyanazon
szabályok kell hogy vonatkozzanak az államigazgatási irányítású,
valamint vállalati tanács vagy közgyűlés által irányított vállalatok
átalakulására. A szövetkezeti vagyon, valamennyi szövetkezet
esetében, teljes egészében felosztható legyen, javasolta Nemes Tamás
(Komárom m., 6.vk.), Sasvári József (Komárom m., 8.vk.) és Lakos
László (Pest m., 9.vk.). (folyt.köv.)


    Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.), a barcsi Kemikál Építési
    --------------

Műanyagfeldolgozó Gyár energia üzemvezetője rámutatott: olyan
programra van szükség, amely a piacgazdaság irányába vezet. A
gazdaság továbbfejlesztésének ma az a legfőbb akadálya - mondotta -,
hogy nincs tisztázva a tulajdon kérdése. A képviselő szerint az
átalakulási törvénytervezet bizonytalan közgazdasági alapon áll,
eszmei megalapozottsága is hiányos, sok tekintetben zavaros. Egyik
legnagyobb hibája, hogy nem teszi magáévá a megszüntetve megőrzés
elvét, ugyanis minden ma létező vállalatot a mai méretek, vagyon,
létszám, irányítási és szervezeti felépítés mellett törekszik
átvinni az új formációba. Ez nyilvánvaló közgazdasági képtelenség.
Valamennyi vállalkozásnak először meg kell szünnie a régi formában,
s az új formát olyan erőforrás lekötésével kell felvennie, amennyi
mellett még biztosítható a jövedelmező működés. Közgazdasági
ellenérvek hozhatók fel a vagyonértékelés tervezett eljárásával
szemben is. A képviselő szerint a törvénykezési következetlenség
jele, hogy amíg a társasági törvény a forgalmi értéket, addig az
átalakulási törvényjavaslat a könyvviteli értéket helyezi a
vagyonértékelés középpontjába. Annak a véleményének adott hangot,
hogy a társasági formát választó vállalatok vagyonát
versenytárgyaláson kellene meghatározni, ahol az állami számvevőszék
a menedzserek licitálását meghallgatva döntene a kérdésben.

(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 15:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (14. rész)

Hiányolta a képviselő, hogy az átalakulási törvénytervezet
lényeges kérdésekről nem rendelkezik, így például arról: mi lesz a
nagy tömegben kibocsátott részvények piaci sorsa, biztosítva lesz-e
ezen értékpapírok folyamatos értékelése. Végül hangsúlyozta: olyan
törvényre van szükség, amely minden akadályt elhárít a szabad
vállalkozás újtából, s lehetővé teszi a vegyes tulajdonon alapuló
gazdaság létrejöttét.



    Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. Kerületi
    -------------

Bizottságának titkára az átalakulási törvény javaslatának vitájához
hozzászólva úgy vélekedett, hogy a törvény előnyös azoknak a
gazdálkodó szervezeteknek, kisvállalkozóknak, akik a mai bonyolult
körülmények között is vállalkozó típusúak, innovatívak. Előnyös
azért is, mert lazítja a gazdálkodó szervek hierarchikus függőségi
viszonyát az irányító szervekkel és hatóságokkal. Érdekeltek
bevezetésében azok a vezetői és dolgozói kollektívák, amelyek nem
félnek a piaci megmérettetéstől. Hátrányos viszont azoknak a
gazdálkodó szerveknek, amelyek a jelenlegi helyzetben sem tudtak jól
gazdálkodni és vállalkozni. Szintén hátrányos a pénzügyi szerveknek
és hatóságoknak, mert csökken a beleszólási lehetőségük a gazdálkodó
szervek munkájába.

    A képviselő síkraszállt a dolgozói részvény bevezetése mellett,
azzal, hogy az egész vagyon 8 százaléka képviselné a dolgozói
részvényt. Az ezzel kapcsolatos ellenvéleményekre reflektálva
rámutatott: nem igaz az, hogy ily módon a dolgozók munka nélküli
plusz jövedelemhez jutnának, mert meggyőződése szerint osztalék csak
ott képződik, ahol van hozadék is. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 15:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (15. rész)

Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának
-----------

főtitkára (Békés m., 7. vk.) felszólalásában kifejtette: véleménye
szerint sokat késett ennek a technikai szabálynak a kibocsátása a
társasági törvény elfogadásakor tett ígérethez képest. A
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is megvitatta a
törvénytervezeteket, s az ott elfogadott észrevételek alapján
nyújtotta be a képviselő módosító indítványát. Ebben többek között
megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek zöme
nyersanyagtermelőként kerül szerződéses kapcsolatba a többnyire
monopolhelyzetben lévő, állami tulajdont kezelő vállalatokkal. A
többcsatornás értékesítés lehetősége, a piaci törvények
érvényesülése ma még egyoldalú, a termelők számára csak illúzió,
mivel az állami monopóliumok a mezőgazdaság több ágazatában
kizárólagos partnerei a termelőknek. Ha az általuk diktált
szerződéseket a partner nem fogadja el, akkor nincs kinek
értékesíteni a terméket. Emellett az állami monopóliumok nem csak a
termelői érdekektől függetlenítették magukat. Termelési költségeik -
nem utolsósorban a bürokratikus állami irányítás miatt - magasabbak
a társadalmilag indokoltnál. A szervezési és működési
gyengeségeikből származó többletköltségeket a feldolgozó vállalatok
rendre áthárítják a termelőkre, s nem utolsósorban a fogyasztókra. A
termelők ugyanakkor évek óta szorgalmazzák, hogy a termékeik további
feldolgozását, értékesítését végző vállalatok kerüljenek hozzájuk
közelebb, jöjjenek létre közös érdekeltségű társaságok, vállalatok.
A valódi esélyegyenlőséghez az élelmiszergazdaságban szükséges, hogy
a termelők és a feldolgozók működési, szervezeti egységének
megteremtését az állam preferálja, s normatív eszközökkel is
szorgalmazza. Nem lehet ugyanis csupán önszerveződésre bízni a
központosított és az államigazgatással összefonódott monopóliumok
felbontását, a versenyfeltételek megteremtését. Javaslatának lényege
tehát arra irányul, hogy az élelmiszergazdaságban a termelőkkel
szerződéses kapcsolatban álló feldolgozó vállalatok társasággá
alakulásának ösztönzése legyen kiemelt kormányzati program.
(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 16:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (16. rész)

Kovács Lászlóné (Budapest 7. vk.), a Meggyfai utcai
---------------

Napközotthonos Óvoda óvonője mindenekelőtt a vagyonkezelő
szervezetek szerepének tisztázását javasolta. Az állami vagyonkezelő
szervezetekkel kapcsolatos kérdéseket teljes egészében, a
szövetkezetiekkel kapcsolatosakat pedig lényeges elemeiben tartotta
elfogadhatatlannak. A képviselő álláspontja szerint ezek tisztázása
nélkül az átalakulási törvényjavaslatot az Országgyűlés nem
fogadhatja el, csak akkor, ha a vagyonkezelés jogszabálytervezete is
megszületik. Véleménye szerint ugyanis ha az állami vállalatok
átalakulása a tervezet szerint valósul meg, akkor az állami tulajdon
gazdátlanná válik. Nem tartaná megnyugtatónak azt sem, hogy
átmenetileg a vagyonkezelő sszervezetek jogait az alapítók, illetve
a Minisztertanács által kijelölt szervezetek gyakorolják.

    Az előterjesztő miniszterhez fordulva a képviselő emlékeztetett
az exopozéban elhangzottakra, miszerint korábban azért nem együtt
tárgyalták a társasági és az átalakulási törvénytervezetet, mert
arra vártak, hogy megérjenek a vagyonértékelés feltételei. Szerinte
ezek most sem jobbak, mint egy évvel korábban. Éppen ezért választ
várt arra: hol tart valójában a vagyonértékeléssel kapcsolatos jogi
szabályozás?


    Balogh Gábor (Baranya m. 9. vk.), a Mohácsi Farostlemezgyár
    ------------

műszaki igazgatóhelyettese felszólalásában utalt arra, hogy a
gazdasági vezetők évek óta panaszkodnak: nem tudnak hosszú távra
tervezni, mert a rendeletek, törvények oly sűrűn követik egymást,
hogy áttekinthetetlenekké válnak, a sok-sok módosítás miatt
egyikük-másikuk már nem is hasonlít az eredetihez. A közelmúltban
hozott társasági törvénnyel együtt a most előterjesztettek viszont
egységes, kerek egészt alkotnak. Most az átalakulási törvénytervezet
ismét olyan szabályozási csomagot jelent, amely a népgazdaság és az
egyes állampolgárok jövőjét befolyásolja és meghatározza. Ugyanakkor
a tervezet a tekintetben az adótörvényhez hasonlít, hogy eleve több
részletkérdés későbbi szabályozását feltételezi. A
törvénytervezetben például kidolgozatlan a vagyonkezelő szervezetek
működési rendje, éppúgy, mint a vagyonértékelés követendő módszere;
vagyis az átalakulás elő- és utóélete rendezetlen. Előbb tehát
ezeket a kérdéseket kellene tisztázni - figyelmeztetett a képviselő.
Egyúttal javasolta, hogy csak akkor döntsön a Tisztelt Ház a
törvénytervezetről, ha annak működési feltételeit már megfelelően
kidolgozták. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (17. rész)

Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari
-----------------

Vállalat vezérigazgatója szerint a gazdasági társaságokról szóló
törvény az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb törvénye, amely a
magyar gazdaság új alapokra helyezését hivatott elősegíteni.
Hasonlóan vélekedett az ehhez kapcsolódó, most beterjesztett
törvénytervezetről, illetve módosító javaslatokról. Örvendetesnek
tartotta, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok
átalakulásáról szóló törvényjavaslat e formában került a törvényhozó
testület elé.

    A képviselő figyelemre méltónak tartotta, hogy a benyújtott
törvényjavaslat az evolúció elvére épül, nem pedig egyfajta felülről
jövő, elsietett átalakítási kampányra, amely újabb károkat okozhatna
gyors végrehajtatásával a gazdaságnak. Véleménye szerint
magalapozatlan az a szemlélet, amely egyetlen vagyonkezelő központ
szinte azonnali felállítását indítványozza, hiszen az ismételten
monopolisztikus helyeztet teremtene, a gazdálkodási vagyon elosztási
feladatát látná el. - A kérdést az államháztartási törvénnyel
kapcsolatosan kellene rendezni, hogy véget vessünk végre az
,,osztogató-fosztogató,, szemléletnek - mondta.

    A vállalati törvény módosításával kapcsolatban felhívta a
figyelmet: az egyik paragrafus lehetőséget teremt a
Minisztertanácsnak arra, hogy indokolt esetben a vállalati tanács,
illetve a küldöttközgyűlés által vezetett vállalatot ismét állami
kezelésbe vonja. Ez - szerinte - kitöltetlen biankó csekket adna a
Minisztertanácsnak, amely felhasználhatná mindenkori rövid távú
költségvetési érdekeihez. Ha ez a szakasz a törvényből nem maradhat
ki, akkor célszerűbb megoldás lenne ezt a felhatalmazást az
Országgyűlés körébe utalni, hogy a Minisztertanács az okok kellő
bemutatásával kezdeményezhesse ilyesfajta szándékát. A Parlamentnek
ily módon lehetősége lenne az állami vagyonkezelés ellenőrzésére.
Egy nagyvállalat államigazgatásba való visszavétele vagy eladása ezt
mindenképpen indokolttá teszi.

    A vállalati tanácsok tagjainak tiszteletdíja, az átlagkereset
tíz százaléka - szerinte - az elvárt felelősséggel nem áll arányban.
Javasolta, hogy a tízszázalékos juttatást csak a tiszteletdíj
minimumaként határozzák meg, amelytől a vállalat - nyereséges
gazdálkodásával arányban - eltérhet. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 16:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (18. rész)

Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi
-------------

és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese rámutatott: az átalakulási
törvénytervezetnél nem a jogi előkészítés okozza a nehézséget, hanem
szembe kell nézni közgazdasági és bizonyos fokig politikai
megalapozatlanságával. A tulajdonreform kidolgozása várat magára, az
átalakulási törvény hatásai pedig nem vizsgálhatók a magyar
gazdaság jellemzőinek elemzése nélkül.

    A továbbiakban kifejtette: alaptalan az átalakulási kampánytól
való félelem, inkább attól kell tartani, hogy az átalakulás
feltételeinek előkészítetlensége olyan lassúvá teszi a folyamatot,
hogy az a gazdaság fejlesztésének alapvető céljait fogja
megkérdőjelezni.

    Puskás Sándor a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét elemezve
rámutatott: a gazdasági helyzetünket jellemző adósságállomány és az
adósságszolgálati terhek kikerülhetetlen követelményeket támasztanak
a gazdaságpolitikával szemben. Ezért az átalakulási törvénynek és a
továbbiaknak a magyar gazdaság teljesítőképességének jelentős
növekedését kell megalapozniok. Azaz, Az átalakulási törvénynek
tehát olyan szabályzókat kell tartalmaznia, amelyek az állami
tulajdonból teljesítménytöbbletet kényszerítenek ki. Ez
valószínűsítheti az elkövetkező néhány évben jelentősen növekvő
adósságszolgálati terheink teljesítését.

    A képviselő súlyos hiányosságnak minősítette, hogy a kormány az
átalakulási törvénnyel egyidejűleg nem készítette elő az állami
vagyonkezelő szervezetről szóló törvényjavaslatot. Ezért kérte, hogy
az Országgyűlés rögzítse határozatban: a Minisztertanács 1989.
október 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot az állami vagyonkezelő
szervezet létrehozására. Az átalakulási törvény hatályba lépésétől
pedig szükségesnek minősítette kormánybiztos kinevezését, aki szűk
apparátussal képes az átalakulás koordinációját elvégezni. Ugyancsak
fontosnak nevezte, hogy az állami vagyonkezelő szervezet
jogállását a Parlament határozza meg, tevékenységét pedig az Állami
Számvevőszék ellenőrizze. Az állami vagyonkezelő szervezet vezetőjét
szintén az Országgyűlés válassza meg - fűzte hozzá Puskás
Sándor.

    Felszólalása végén elmondta: az átalakulási törvény valóságos
hatása jelentősen függ attól is, hogy a lehetséges befektetők
fizetőképessége milyen mértékű üzletrész, illetve részvény
vásárlására ad lehetőséget. Ezt tekintetbe véve, mielőbbi lépéseket
sürgetett az értéktőzsde létrehozására és az értékpapír-törvény
megalkotására. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 17:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (19. rész)

Zsidei Istvánné (Heves m. 5.vk.) a Mátravidéki Fémművek
----------------

diszpécsere szerint sem megfelelően kidolgozott a kormány által
beterjesztett átalakulási törvényjavaslat, mivel a tulajdonosi
reform közgazdaságilag, politikailag megalapozatlan. Ezért azt
javasolta, hogy ne fogadják el a jogszabálytervezetnek azt a
fejezetét, amely az állami vállalatok gazdasági társasággá alakulás
szabályozná.

    Több indítványt is megfogalmazott a törvényjavaslat állami
vállalatokat érintő fejezetével kapcsolatban. Véleménye szerint az
állami vállalatok vagyonának felosztása során a részvények egy
részét a dolgozók tulajdonába kellene adni, úgy, hogy az
értékpapírok felett dolgozói tanács rendelkezne. Ez a dolgozói
tulajdonrész a képviselő javaslata szerint maximálisan a vagyon 30
százaléka lehetne. A dolgozói tanács folytathatná azt a
tevékenységet, amelyet jelenleg a vállalati tanácsok végeznek.

    Hangsúlyozta a képviselő: sokan idegenkednek a dolgozói
tulajdonrész biztosításától. A vállalati vagyont azonban nem a
dolgozóktól kell félteni. Negyven év után végre itt a lehetőség,
hogy ténylegesen megvalósuljon a dolgozói tulajdonrész gyakorlati
intézménye. Szükségesnek tartotta azt is, hogy a vállalatok
kényszerátalakítására 30 százaléknál kisebb, már 20 százalékos
vagyonvesztés esetén is sor kerüljön. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 17:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (20. rész)

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.),a Taurus Gumigyár
------------------

energetikusa indítványozta: az ügyrend 40. paragrafusa értelmében az
Országgyűlés utasítsa el a törvényjavaslatot, és azt utalja vissza
átdolgozásra az előterjesztőnek. Alakuljon ad hoc bizottság, amely a
tervezetet külső szakértők bevonásával átdolgozza, és a kérdést
körülbelül két hónap múlva tüzze ismét napirendjére a Parlament.
Mindezt azzal indokolta, hogy a tulajdonreform koncepciójának
kialakítása és annak széles körű társadalmi vitája nélkül nem
alkalmazható az átalakulási törvény. A tulajdonreform során
tisztázandó, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő termelési és
üzleti tőke össznépi tulajdon marad-e, csoport vagy állampolgári
tulajdonná alakul át, vagy azoknak valamilyen kombinációja lesz. A
kérdésre ma még nincs válasz. A képviselő szerint viszont a
törvénytervezet állást foglal e tekintetben egy bizonyos típusú
csoporttulajdon és a menedzseri tulajdon mellett.

    ,,Az előterjesztés a kialakult menedzseri réteg privilégiumainak
átmentését szolgálja, és konzerválhatja a kiváltságokat - mondotta.
Minden jószándék ellenére tehát szempont maradt a diktatúra
kiszolgálása. Az előterjesztőt bizonyára nem az a szándék vezette,
hogy átmentse a mai hivatali apparátust, s utat engedjen a
láthatatlan alkuk megkötésének. E törvénytervezettől sem kaphat
kitöltetlen csekket az ipari lobby és a hivatali apparátus,, -
hangoztatta. A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egyfajta
tulajdonreform burkoltan megvalósuljon, mégpedig ellenőrizhetetlen
és befolyásolhatatlan módon, hiszen csakis a vállalat
kezdeményezheti saját maga átalakulását, készíti el saját
vagyonmérlegét, választja ki leendő tulajdonosait. Ez
megengedhetetlen, így ugyanis véglegesen rögzítik a mai
monopóliumokat, a piacellenes, a versenyt kizáró vagy torzító
összefonódásokat.
(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 17:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (21. rész)

Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István
-------------

Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa elmondta, hogy az expozé és
a vitában elhangzott érvek nemhogy eloszlatták volna, inkább
fokozták aggályait az állami vállalatok átalakulásával kapcsolatban.
Nem vált ugyanis világossá: mi biztosítja, hogy a jelenlegi
vállalatvezetők a leghatékonyabban adják el az állami tulajdont.
Hiszen ők nem valóságos tulajdonosok, így nincs is egészséges
tulajdonosi érdekeltségük. Mint mondotta, amíg a politikai életben
megindult a vezetők személycseréjének folyamata, addig a
kulcspozícióban lévő gazdasági vezetők körében nem tapasztalható
rotáció. S ha nem történik meg kellő időben a kívánatos
személycsere, akkor a kontraszelekció alapján kiválasztódott vezetők
továbbra is élvezhetik a hatalmat, s ez akadálya lehet egy valódi
tulajdonreformnak.

    A képviselőnő arról is beszélt, hogy a hatalom mai birtokosain
eluralkodott a ,,törvényalkotási pánik,,, s sokszor koncepció
nélkül, szeleteiben tálalják a jogszabályok tömegét. Végül arra
figyelmeztetett: a törvénytervezetnek az állami vállalatok
átalakulására vonatkozó fejezete nem szült társadalmi konszenzust. A
pénzügyi, közgazdasági szakértők jelentős része, s mások is
ellenzik, ezért meggondolandó, hogy ezt a részt kihagyják a
létrehozandó törvényből, és az állami vállalatok átalakulásáról
külön törvényt alkossanak.



    Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.), a Szerencsi
    -------------

Édesipari Vállalat osztályvezetője a vállalati törvény
módosításához füzött észrevételeket. Elöljáróban azt hangoztatta,
hogy nincsenek könnyű helyzetben a képviselők, hiszen a gazdasági
gyakorlatban eddig még nem próbált, helyenként talán
kiszámíthatatlan következményekkel is járó elképzelések kerültek a
mostani ülésszak napirendjére. A vállalati törvénymódosítással
kapcsolatban emlékeztetett: az állami vállalatok többsége
kampányszerűen, felsőbb utasításra, a megszabott határidőre
átalakult önkormányzó, önigazgató vállalattá. Működésükkel nincs
különösebb gond, viszont nem mondható el róluk, hogy valóban
ellátnák a vállalatok általános vezetését, s az óhajtott tulajdonosi
tudat sem erősödött. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 17:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (22. rész)

Kétségét fejezte ki, hogy a törvényességi felügyelettel megbízott
cégbíróságok készen állnak-e a feladatok ellátására. A képviselő
fontosnak tartotta tisztázni az Országgyűlés ellnőrzési jogának,
kötelezettségének, hatáskörének kérdését már az átalakulási folyamat
megindulásának kezdetén, utalva a majdani állami vagyonkezelő
központ kontrolljának szükségességére.


    Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság
    ------------

kerületvezetője 940 pápai kisiparos véleményét tolmácsolta
felszólalása elején. Mint mondotta, okkal háborítja fel ezeket a
választóit, hogy miközben állami vállalatokról, szövetkezetekről,
társulásokról, vállalkozásokról vitatkozik a Parlament, ugyanakkor
megfeledkezik a kisiparosokról. Most, amikor egy bizalmi és
önbizalmi válságban lévő társadalmat kell pályára állítani, nem
használják fel ehhez a legrugalmasabb gazdasági szektort, a
kisipart.

    A nehéz gazdasági helyzetből való kilábalás másik útjának a
túlméretezett intézményrendszer leépítését tartotta a felszólaló.
Ezzel kapcsolatosan kifejtette: tények igazolják, hogy a munkaképes
korú lakosság 24,7 százaléka a nem anyagi ágazatban dolgozik.
Társadalmi méretekben a magyar intézményrendszer túlméretezett.
Emiatt nemcsak fenntartására von el az anyagi ágazattól jelentős
pénzeszközöket, hanem igényli és kikényszeríti a vele párhuzamos
apparátus kiépítését is. A népgazdaságnak jelenleg szinte az
egyedüli anyagi bázist jelentő lehetősége az intézményrendszer
jelentős csökkentése - mondotta.

    Tulok András javasolta: a tudomány, az egészségügy és az oktatás
költségvetése maradjon érintetlen, az intézményrendszer érdemi
átvizsgálásával, az adminisztrációs, az adatszolgáltató és a
számviteli előírások egyszerűsítésével viszont jelentős
erőforrásokat lehet felszabadítani. A nem termelő szféra
költségeinek 20 százalékos csökkentésével 120 milliárd forint,
évente megismétlődő megtakarítás érhető el. Ebből 40 milliárd forint
az állami intézményrendszer, 80 milliárd pedig a vállalatok
általános költségeinek csökkentéséből eredne. Emellett a nem termelő
ágazatból felszabaduló magasabban képzett, nem termelő munkaerő
alkalmas lenne a csúcstechnika üzemeltetésére. Felszólalása végén a
képviselő szorgalmazta azt, a törvényjavaslat általános indoklásában
is szereplő célt, hogy iktassák ki a vállalatok szervezetére és
müködésére vonatkozó szabályozók felesleges megkötéseit.
(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 17:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (23. rész)

Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari
--------------

Szövetkezet munkavédelmi vezetője - a szövetkezeti törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz hozzászólva - néhány ponton a
tervezet módosítását javasolta. Hangsúlyozta: a szövetkezeteknek a
társaságokkal azonos pozícióba kell kerülniük, ezért egyetért azzal,
hogy a szövetkezetek vagyona részben oszthatóvá válik. Felhívta
ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az osztatlan vagyonrész
kiszámításánál pontosan meg kell határozni, milyen korábbi
juttatásokat lehet figyelembe venni vagy mellőzni. Ezután az 1988.
december 31-i vagyon részleges felosztása után visszamaradó közös
vagyon jövedelmének hasznosítására vonatkozóan fogalmazott meg
javaslatot. Véleménye szerint szükség lenne arra, hogy a szövetkezetek
nyugdíjasai számára ebből külön alapot hozzanak létre. A
szövetkezeti üzletrész után a tagot jövedelem illeti meg. Kérdés
azonban, hogy ezután milyen mértékben kell adózniuk. A képviselő
szerint semmiképpen sem lenne szerencsés, ha ez a jövedelem a
személyi jövedelemadó alapján adózna.

    Befejezésül elmondotta, hogy az ipari szövetkezetek közül számos
gazdálkodó egység az elmúlt években a kedvezőbb feltételek
kihasználása érdekében átalakult kisszövetkezetté. Az átalakulások
során több régi tag kilépett, sőt előfordult olyan is, hogy a
kollektív érdekekre hivatkozva késztették a tagokat tagsági
viszonyuk megszüntetésére. Azok a tagok, akik alkalmazottként
maradtak a szövetkezetben, az átalakulás után elesnek az üzletrész
és az ingyenes vagyonjegy előnyeitől. Ezért jogszabállyal kellene
rendezni a volt tagok ügyét, hogy hátrányos helyzetük kedvezően
oldódjon meg. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 18:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (24. rész)

Kovács Sándor (Tolna m., 8. vk.), a Dunaföldvári Áfész elnöke
-------------

azt hangoztatta, hogy a szövetkezeti törvénynek nem vált hasznára a
többszöri módosítás, s ma már nem felel meg az új társadalmi,
gazdasági követelményeknek. Ezért helyesli, hogy új egységes
szövetkezeti törvény megalkotását iktatták be az Országgyűlés
kodifikációs programjába. Addig is azonban, amíg az új törvény
elkészül, szükség van a jelenlegi módosítására.

    A szövetkezeti vagyon tulajdonosairól szólva a képviselő
kijelentette: tulajdonosok csak a szövetkezeti tagok lehetnek,
hiszen az eddig oszthatatlannak nevezett vagyon az ő anyagi
eszközeik felhasználásával, forgatásával s személyes
közreműködésükkel jöhetett létre.

    Hiányolta a szövetkezeti érdekképviseleti szervezetekre
vonatkozó szabályozás kellő rugalmasságát. Véleménye szerint ezek a
szabályok nem adnak lehetőséget a szövetkezeti ágazatoknak arra,
hogy országos tanácsaikat szabadon alkossák meg. Halaszthatatlanul
szükség van a módosításra, ugyanis a szövetkezeti mozgalom
valamennyi ágazata ez év végén vagy a jövő év elején készül
megtartani soron kívüli kongresszusát. Nem lenne helyes, ha a
jelenlegi jogszabály előírásaihoz kellene alkalmazkodniuk.

    Végül annak a véleményének adott hangot, hogy az átalakulási
törvény kedvező jogi feltételeket teremt a szövetkezeteknek a kívánt
formaváltáshoz. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 18:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (25. rész)

Mivel e törvényjavaslatok általános vitájában több képviselő nem
kért szót, az Országgyűlés az elnök javaslatára - 14
ellenszavazattal és 12 tartózkodással - úgy határozott, hogy a
törvényjavaslatok feletti részletes vitával folytatja munkáját. Az
átalakulásról szóló törvényjavaslathoz e szakaszban nem jelentkezett
hozzászóló.

    A vállalati törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
részletes vitájában Horváth Jenő (Budapest 1.vk.), az Országos
     ------------

Ügyvédi Tanács elnöke jelentkezett felszólalásra. Hangoztatta: az
általános vita igazolta, hogy a törvényre szükség van, mert
mozgásba, lendületbe hozhatja a gazdaság egészét. A képviselő
elismerte, hogy a döntést kényszer szüli, ám ,,nemcsak hiba, hanem
bűn lenne,, azt későbbre halasztani. Kifejezte meggyőződését, hogy a
módosítások jobbá, alkalmazhatóbbá, biztonságosabbá teszik az új
törvényt. A vállalati törvény módosítását főként azért tartotta
szükségesnek, hogy az szinkronban legyen az átalakulási törvénnyel.
Ugyanakkor kifogásolta a vállalati törvényjavaslatnak azt a
bekezdését, amely a Minisztertanács számára fenntartja a jogot, hogy
ismét államigazgatási körbe vonhassa az önigazgatási módon működő
vállalatokat. E ,,kitöltetlen biankó csekk,, hibás gyakorlatot
szülne. Nem az erre vonatkozó rész elhagyását javasolta, hanem azt,
amelyet képviselőtársa, Nagyiványi András is: a Minisztertanács
előterjesztésére egy-egy konkrét ügyben a Parlament jóváhagyását is
kérjék ki. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 18:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (26. rész)

Lakos László (Pest m., 9. vk.), a jászkarajenői Árpád MGTSZ
------------

elnöke felhívta a figyelmet néhány olyan passzusra, amely a
szövetkezeti törvény módosításában, illetve a később tárgyalandó
mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény módosításában megegyezik,
és ha bármelyikben az eredeti elképzeléseket módosítják, akkor azt
mindkét helyen meg kell tenni. Éppen ezért fejezte ki egyet nem
értését az utóbbi törvénymódosítási tervezet néhány részelemével
kapcsolatban. Kifogásolta, hogy a szövetkezeti vagyonrész és a
vagyonjegyek összértékét a szövetkezeti vagyon 50 százalékában
kívánják maximálni. Mint mondta, a 100 százalékos részarány sem
indokolt, mert sok az értékpapír, nincs értékpapír-törvény és
tőzsdetörvény, továbbá a szövetkezeti vagyont nem a mai tagság vitte
be teljes egészében. Az 50 százalékos korlátozás viszont ellentétes
a társasági és a szövetkezeti elvekkel, csökkenti a szövetkezeti
vagyon vonzerejét, nem ösztönöz annak gyarapítására, s kizárja a
külső tőke bevonásának lehetőségét is. Véleménye szerint e
kérdéseket a szövetkezeti tagság eredményesebben szabályozhatná.
Javasolta, hogy a szövetkezeti elvektől idegen, különböző káros
hatású paragrafusokat mindkét törvénymódosító tervezetből töröljék
és a döntést bízzák a tagságra. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 18:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (27. rész)

Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának
----------

vezető titkára ügyrendi kérdéssel foglalkozott felszólalásában.
Elmondotta: ő maga is kezdeményezte annak idején, hogy a lényeges
törvényeket kétfordulós vitában fogadják el. Legyen általános vita,
s itt mindenki mondja el véleményét. Ezután a vitát be kell
rekeszteni, és csak a következő alkalommal térjenek vissza rá. Így
van idő, hogy a kormány is, a bizottságok is feldolgozzák az
elhangzott javaslatokat. A képviselőknek pedig lehetőségük van arra,
hogy egyeztessék véleményüket választóikkal. Ezzel szemben a mostani
ülésen a törvényjavaslatok tárgyalása során minden szünet nélkül az
általános vita után napirendre került a jogszabály-tervezetek
részletes vitája. Ezzel nem tud egyetérteni - mondta -, már csak
azért sem, mert a választókban az a képzet alakulhat ki, hogy a
kormány jelentős törvényeket mindenáron egy ülésszakon akar
elfogadtatni.

    Szűrös Mátyás erre azzal válaszolt, hogy a képviselői felvetés
már utólag hangzott el, ugyanis a Parlament már előzőleg szavazott
ez ügyben; akkor kellett volna tehát a képviselőnek szólnia. Az
elnök ezután bezárta a vitát, s szünetet rendelt el, hogy az
Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvitassa a
képviselők által beterjesztett javaslatokat, törvénymódosító
indítványokat. (folyt. köv.)


1989. május 30., kedd 18:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (28. rész)

Kulcsár Kálmán vitaösszefoglalójában az egyes gondolati körök
szerint csoportosította a képviselői észrevételeket. A törvény
jellegét, lényegét firtató kérdésekre válaszolva leszögezte: olyan
jogszabályról van szó, amely sem többet, sem kevesebbet nem akar,
mint megnyitni a társasági törvény alkalmazhatóságát, diszkrimináció
nélkül, a gazdaságban működő valamennyi tulajdonformához
kapcsolódva.

    A jogszabály időzítése kapcsán a miniszter hangoztatta: mivel a
törvény ,,tulajdonviszony-semleges,,, megalkotásával nem kell addig
várni, amíg a tulajdonviszonyokra vonatkozó koncepciók ki nem
alakulnak, s a tulajdoni reform törvények formáját nem ölti. Ezzel
függ össze az a képviselői indítvány, hogy a Parlament adja vissza
ezt a törvénytervezetet, egy ad hoc bizottság tárgyalja meg a
törvényjavaslatot, majd terjessze a következő Országgyűlés elé.
Kulcsár Kálmán elvetette ezt az indítványt, mivel a bizottság
rendelkezésére álló idő sem lenne elegendő a tulajdonviszonyok
átalakítására vonatkozó koncepciók kiérlelésére. Jelenleg a szakmai
közvélemény e kérdésben még annyira megosztott, hogy az
elkövetkezendő hónapokban nem várható egy törvény alapjául szolgáló
koncepciócsomag kidolgozása. Az ország mostani helyzetében pedig
várni nem csak hiba, hanem - ahogy az egyik képviselő megfogalmazta
- egyenesen bűn lenne. A miniszter az elmondottak alapján kérte a
Parlamentet, hogy ne fogadja el a képviselői javaslatot.

    Számos kérdés merült fel a vagyonkezeléssel és a
vagyonértékeléssel kapcsolatban. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a
kormányzat a kifogások ellenére is lehetségesnek tartja a törvény
életbe léptetését egy kialakított vagyonkezelő szervezet, illetve az
erre vonatkozó eljárás nélkül. Emlékeztetett arra: a kormány -
ugyancsak egy képviselői indítványra - felelősséget vállalt arra,
hogy a vagyonkezelői szervezetre vonatkozó törvény tervezetét
október 31-ig benyújtja a Parlamentnek. Hozzátette: gyakorlati
szakemberek szerint az addig hátra lévő fél év során nagyon kevés
állami vállalatnak lesz lehetősége átalakulnia társasággá. Viszont
ha most nem indulna meg az átalakulás folyamata, akkor jóformán csak
egy év múlva születhetnének eredmények.

    Ami a vagyonértékelést illeti, a körültekintő szabályozáshoz
hosszabb időre lesz szükség. A miniszter utalt arra is, hogy a világ
számos országában egyáltalán nincs jogszabály a vagyonértékelésre,
hanem a gazdasági, kereskedelmi életre bízzák annak kialakítását.
Hazánkban mindazonáltal szabályozni szeretnék a vagyonértékelést,
ehhez azonban gyakorlati tapasztalatokra van szükség. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (29. rész)

A vagyonértékelési szabályok kimunkálásán a Pénzügyminisztérium
dolgozik.

    Az igazságügyminiszter ismételten vitába szállt azokkal a
nézetekkel, amelyek egyfajta menedzsertulajdon, menedzserhatalom
kialakulásának veszélyét vetítik előre. Álláspontja szerint ez a
vízió teljesen indokolatlan, s kialakulása sok szempontból a törvény
félreértésén alapszik, illetve azon, hogy az egymással szorosan
összefüggő jogszabályokat nem egymás kontextusában vizsgálják.
Kulcsár Kálmán határozottan leszögezte: a törvény kifejezetten a
gazdálkodó szervezetek körében ma tapasztalható összefonódások
megakadályozására tartalmaz sajátos társasági jogi garanciákat.
Részletesen idézte a törvényszöveg erre vonatkozó rendelkezéseit, s
mindezek alapján elvetette azt a javaslatot, hogy az átalakulási
törvénytervezetből hagyják ki az állami vállalatokra vonatkozó
részt. Véleménye szerint ezt semmi sem indokolja. Ha mégis így
döntenének a törvényhozók, a kormány arra kényszerülne, hogy
mindhárom beterjesztett törvényjavaslatot visszavonja. A három
jogszabály-tervezet ugyanis szorosan összefügg egymással.

    Végül néhány további javaslatra, észrevételre válaszolt a
miniszter. Elmondotta: már dolgoznak az egyéni vállalkozásokra, a
kisiparra és a magánkereskedelemre vonatkozó jogi szabályozNs
felülvizsgálatán, egységesítésén. Egységes törvény létrehozásán
dolgoznak, ugyanis semmi sem indokolja, hogy a kisiparra eltérő
szabályokat hozzanak. A kormány foglalkozik az új vállalati,
valamint az új szövetkezeti törvény kidolgozásával is. Mindkettő az
új alkotmány elfogadása után kerülhet az Országgyűlés elé. Több
képviselő is hangoztatta: túl sok a vállalatokat érintő jogszabály.
Ezzel egyetértett a miniszter, véleménye szerint is a deregulációs
folyamat meglehetősen lassan halad előre. Szükség van
felgyorsítására, s kérte ehhez a képviselők támogatását.

    A kormány egy korábbi képviselői felvetésre reagálva
áttekintette a dolgozói participáció kérdését. Arra a
következtetésre jutottak, hogy az átalakulási törvénnyel nem
célszerű ehhez kialakítani a feltételeket. A Munka Törvénykönyvének,
valamint a társasági törvénynek a módosítására van szükség. Erre a
kérdésre a kormány az új Munka Törvénykönyvének a parlamenti
tárgyalása során kíván visszatérni.

    Kulcsár Kálmán válasza után Tallóssy Frigyes az Országgyűlés
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának nevében adott
tájékoztatást a bizottsági ülés eredményéről, a vitában elhangzott
képviselői javaslatok elfogadásáról, illetve elvetéséről.
(folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (30. rész)

Mint mondotta, a bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy ha a
vállalati tanács, vagy a dolgozók közgyűlése általános vezetésével
működő állami vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző
két naptári év bármelyikéhez viszonyítva 20 százalékkal csökkent, az
alapító szerv a vállalatot gazdasági társasággá alakíthatja át.
Ugyancsak elfogadta a bizottság azt az indítványt, hogy a
Miniszertanács előterjesztésére indokolt esetben az Országgyűlés
elrendelheti a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése
általános vezetése alatt álló vállalat államigazgatási felügyelet
alatt álló vállalattá átminősítését abból a célból, hogy legkésőbb
egy éven belül az alapító szerv gazdasági társasággá alakítsa azt
át. A bizottság ugyanakkor több javaslatot, így Puskás Sándor, Eleki
János és Bödőné Rózsa Edit egy-egy indítványát elutasította.

    Végül Tallóssy Frigyes javasolta, hogy az Igazságügyi
Minisztérium a vállalati és a szövetkezeti törvényt a kihirdetés
során egységes szerkezetben tegye közzé, ez ugyanis megkönnyíti a
jogalkalmazók munkáját.

    Ezután Kovács Lászlóné élt a kétperces hozzászólás jogával,
mondván, hogy az igazságügyminiszter nem adott kielégítő választ a
kérdésére, s kérte a pénzügyminisztert, válaszoljon arra, hol tart a
vagyonértékeléssel kapcsolatos jogi szabályozás. Békesi László
elmondta, hogy a Pénzügyminisztériumban és a kormány hivatalaiban
intenzív munka folyik, s a tulajdonosi reformmal együtt az őszi
ülésszakra beterjesztik az ezzel kapcsolatos tervezetet.

    Határozathozatal következett. Elsőként Bödőné Rózsa Edit azon
javaslatáról szavaztak, miszerint az átalakulási törvény harmadik
fejezetét ne most tárgyalják, hanem arról külön törvényt alkosson az
Országgyűlés egy ad hoc bizottság előkészítése után. A nagy többség
a javaslat ellen szavazott, kilencen értettek vele egyet,
hatvanhatan pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Ezután a
gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról
szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról döntöttek
a képviselők. A jogi, igazgatási, igazságügyi bizottság erre
vonatkozó módosító javaslataival a nagy többség egyetértett, ellene
senki sem szavazott, 34-en tartózkodtak. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (31. rész)

Eleki János módosító indítványát - amely szerint a mezőgazdasági
termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari
ágazatba besorolt, részvénytársasággá átalakuló vállalatok
alaptőkéjének 50 százaléka erejéig, befizetés nélkül,
meghitelezett részvényt igényelhetnek, s az átalakuló vállalat
részvényeit az átalakulást megelőző öt év átlagában elért forgalmi
részesedés arányában kell felajánlani az érintett gazdálkodó
szervezetek részére - 147 képviselő fogadta el, 65-en ellene
szavaztak, 77-en pedig tartózkodtak. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (32. rész)

Ezután Puskás Sándor két módosító javaslatáról szavaztak a
képviselők, az egyiket elutasították, elfogadták viszont másik
módosító indítványát.

    Az átalakulási törvényjavaslatot, az elfogadott kiegészítésekkel
együtt 20 ellenszavazattal és 48 tartózkodással fogadta el a
Parlament. Az elnök utólag a törvényjavaslatban szereplő két
változatról rendelt el szavazást, a képviselők az ,,A,, variációt
fogadták el.

    A vállalati törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat
megszavazásakor a képviselők először a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság jelentésében szereplő módosító indítványokról
szavaztak. Ezeket egy ellenszavazattal és 40 tartózkodással fogadták
el. Ugyancsak elfogadták dr. Horváth Jenő és Nagyiványi András
módosító javaslatát. Az Országgyűlés ezután a törvényjavaslat
egészéről szavazott, és a törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal, 35
tartózkodás mellett elfogadta.

    A képviselők végül a szövetkezeti törvény módosításáról
szavaztak. Először elfogadták a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság jelentésében szereplő módosításokat. Nemes Tamás és
Sasvári József módosító indítványát viszont elvetették. A
törvényjavaslatot végül az Országgyűlés négy ellenszavazattal és 37
tartózkodással fogadta el.

    Ezzel az Országgyűlés ülésszakának első napja - amelyen Szűrös
Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt -
befejeződött. Az ülésszak szerdán a mezőgazdasági
termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (33. rész) - Dióhéj

Az Országgyűlés ülésszakának első munkanapja dióhéjban:

Az első munkanap Szűrös Mátyás elnökletével kezdődött, aki
bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket, majd a
Parlament döntött a megüresedett képviselői helyek betöltéséről.
Ezután három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette
az Elnöki Tanács jelentését, és döntött arról is, hogy nem tűzi
napirendre Kókai Rudolf (Szolnok m. 15.vk.) indítványát a nem
dohányzók egészségét védő jogszabály megindításáról. A kérdést az
egészségmegőrzés komplex programjának részeként jövőre tárgyalja a
parlament. A testület úgy határozott, hogy három Szolnok megyei
képviselő önálló indítványát, amely a lakásgazdálkodásról szól, az
őszi ülésszakon tűzi napirendre.

    Az ülésszak napirendjét öt ellenszavazattal fogadták el. A
napirend: A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok
átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú
törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a
mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a
földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról
szóló 1961. évi VII. törvény; a Bűntető Törvénykönyvről szóló 1978.
évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok, továbbá a
népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat, az
1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat; a Minisztertanács javaslatai az
1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztató a
bős-nagymarosi beruházás helyzetéről és személyi kérdések. Az
ülésszakra 12 interpelláció és hat kérdés érkezett a képviselőkhöz.

    A Parlament ezután együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek
és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról,
illetve szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról. A
törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette
elő.

    Az expozé után Szűrös Mátyás közölte: több képviselő módosító
javaslatokat nyújtott be, amelyeket a jogi bizottság véleményezett.
Ezt követően megkezdődött a törvényjavaslatok kétolvasásos
tárgyalása. A vitában felszólaltak:

    Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
képviseletében;

    Plecskó Ferenc (Somogy m., 12.vk.);

    Juhász Ferenc (Budapest, 62.vk.);

    Eleki János (Békés m., 7.vk.);

Kovács Lászlóné (Budapest, 7.vk.); (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (34. rész) - Dióhéj

Balogh Gábor (Baranya m., 9.vk.);

Nagyiványi András (Budapest, 19.vk.);

Puskás Sándor (Heves m., 2.vk.);

Zsidei Istvánné (Heves m., 5.vk.);

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.);

Dr. Balla Éva (Budapest, 46.vk.);

Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21.vk.);

Tulok András (Veszprém m., 9.vk.);

Dobos Józsefné (Heves m., 6.vk.);

Kovács Sándor (Tolna m., 8.vk.);

Horváth Jenő (Budapest, 1.vk.);

Lakos László (Pest m., 9.vk.);

Peják Emil (Budapest, 56.vk.);

Szűrös Mátyás ezután bezárta a vitát, a szünetben összeült az
Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, hogy
megvitassa a beterjesztett javaslatokat, törvénymódosító
indítványokat.

    A szünet után Kulcsár Kálmán vitazárót tartott, majd Tallóssy
Frigyes szólt a bizottság szünetben végzett munkájáról.

    Békesi László pénzügyminiszter válaszolt Kovács Lászlóné
képviselő ismételten feltett kérdésére.

    Határozathozatal következett: először a képviselői javaslatokról
és módosító indítványokról szavaztak, majd a törvénytervezetekről.
Az átalakítási törvényjavaslatot 20 ellenszavazat és 48 tartózkodás
mellett fogadták el, az elnök utólag két változatról rendelt el
szavazást, a testület az ,,A,, variációt fogadta el. A vállalati
törvényre vonatkozó előterjesztést 8 ellenszavazattal és 35
tartózkodással, a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó
javaslatot pedig 4 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett fogadták
el.

    Az ülésszak szerdán a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásával folytatódik.

    Az ülésszakról tudósítottak: Baumann László, Bisztricsány
Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki
István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos, Szőke László. (MTI)


1989. május 30., kedd 20:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:

"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD