|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (15. rész)
|
Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának
-----------
főtitkára (Békés m., 7. vk.) felszólalásában kifejtette: véleménye
szerint sokat késett ennek a technikai szabálynak a kibocsátása a
társasági törvény elfogadásakor tett ígérethez képest. A
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is megvitatta a
törvénytervezeteket, s az ott elfogadott észrevételek alapján
nyújtotta be a képviselő módosító indítványát. Ebben többek között
megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek zöme
nyersanyagtermelőként kerül szerződéses kapcsolatba a többnyire
monopolhelyzetben lévő, állami tulajdont kezelő vállalatokkal. A
többcsatornás értékesítés lehetősége, a piaci törvények
érvényesülése ma még egyoldalú, a termelők számára csak illúzió,
mivel az állami monopóliumok a mezőgazdaság több ágazatában
kizárólagos partnerei a termelőknek. Ha az általuk diktált
szerződéseket a partner nem fogadja el, akkor nincs kinek
értékesíteni a terméket. Emellett az állami monopóliumok nem csak a
termelői érdekektől függetlenítették magukat. Termelési költségeik -
nem utolsósorban a bürokratikus állami irányítás miatt - magasabbak
a társadalmilag indokoltnál. A szervezési és működési
gyengeségeikből származó többletköltségeket a feldolgozó vállalatok
rendre áthárítják a termelőkre, s nem utolsósorban a fogyasztókra. A
termelők ugyanakkor évek óta szorgalmazzák, hogy a termékeik további
feldolgozását, értékesítését végző vállalatok kerüljenek hozzájuk
közelebb, jöjjenek létre közös érdekeltségű társaságok, vállalatok.
A valódi esélyegyenlőséghez az élelmiszergazdaságban szükséges, hogy
a termelők és a feldolgozók működési, szervezeti egységének
megteremtését az állam preferálja, s normatív eszközökkel is
szorgalmazza. Nem lehet ugyanis csupán önszerveződésre bízni a
központosított és az államigazgatással összefonódott monopóliumok
felbontását, a versenyfeltételek megteremtését. Javaslatának lényege
tehát arra irányul, hogy az élelmiszergazdaságban a termelőkkel
szerződéses kapcsolatban álló feldolgozó vállalatok társasággá
alakulásának ösztönzése legyen kiemelt kormányzati program.
(folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|