|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (10. rész)
|
Húsz éve küszködik a magyar közgazdaságtudomány - lényegében számottevő eredmény nélkül - a vagyonértékelés módszereinek kidolgozásával. Torz piaci viszonyok között tökéletes vagyonértékelés nem lehetséges. A vagyonértékelés megoldatlansága miatt azonban nem szabad az átalakulási törvényt elhalasztani. Egy-két év múlva sem lehet ugyanis minden igényt kielégítő vagyonértékelési törvényt alkotni. E kérdésre csak a gyakorlat adhat megfelelő választ, mint ahogy erre már eddig is vannak kedvező tapasztalatok. Egyébként a törvényjavaslatba számos, a vagyonértékeléssel kapcsolatos garanciális szabály is megtalálható. A vállalat vagyonmérlegében eltérhet az adómérlegétől, figyelembe veheti a szellemi értékeket, a piaci tényezőket is. A vállalati vagyonmérleget független könyvvizsgálóval is jóvá kell hagyatni, aki teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az átalakulást nyilvánosan közzé kell tenni, s a hitelezők biztosítékokat is követelhetnek. Az állami tulajdon körében további biztosítékok is megtalálhatók. Így ha a vállalat húsz százaléknál nagyobb mértékben kívánja leértékelni vagyonát, úgy az átalakulással szemben állami vétójogra van lehetőség. Jelentős vállalati vagyonvesztés esetében az alapító megszüntetheti a vállalatot, átalakíthatja társasággá. Mivel az átalakuló vállalatnál legalább húsz százalék állami részvény keletkezik, ennek révén az állam a részvények névérték alatti eladásával szemben - élve részvényesi jogaival - felléphet. Külföldi partner a társaságokban csak úgy kerülhet többségi pozícióba, ha ehhez a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter hozzájárul. Végül pedig kivételes esetben a Minisztertanács megszüntetheti a vállalati önkormányzást. Mivel minden átalakulást be kell jelenteni, így az állami érdekek érvényesítésére maradéktalanul mód van. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|