|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Az önigazgatás elvetése az állami szektorban elméletileg sem helyes. Kulcsár Kálmán véleménye szerint a nyugat-európai tapasztalatokat is figyelembe véve célszerű lenne szűkíteni a vállalati tanácsi formát; nagyobb vállalatoknál a társasággá való átalakulás, kisvállalatoknál pedig a közgyűléses forma ösztönzésével, de semmiképpen sem erőszakos központi beavatkozással. Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan állami vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyarország valamennyi állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jogokat. Egyébként az állami vagyonkezelés rendjével kapcsolatban sok, egymásnak is ellentmondó elképzelést fogalmaznak meg a közgazdászok. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az állami vagyonkezelést meghatározó jogszabályokat, e munkálatok koordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvényjavaslatot még az idén október 31-ig nyújtsák be a Parlamentnek. A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket egyaránt kielégítik. Így például az ál-részvénytársaságok létrejöttének megakadályozása érdekében a jogszabály kötelezővé teszi 20 százalékos, vagy 100 millió forint értékű külső tőke bevonását, ami a társaság alaptőkéjét növeli, nem pedig a költségvetést gazdagítja. Ha azonban a társaság létrejön, az eladott részvények ellenértéke nem növelheti az alaptőkét, a befolyt bevétel 80 százaléka a vagyonkezelőt illeti meg, míg 20 százalék marad a létrejött társaságnál. A társaságnál maradó részből az alaptőke 10 százalékáig kötelező ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt kiadni. Ilyen részvényt a dolgozók kis közösségei, csoportjai is kaphatnak. Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának a törvénytervezetben megfogalmazott szabályai zárt jogi konstrukciót képeznek. Ha azonban adott esetben túl merevnek bizonyulnak, úgy mód van arra, hogy eltérjenek ezektől az előírásoktól. A vállalat és a vagyonkezelő szervezet eltérő átalakulási rendben is megállapodhat, a törvény garanciális szabályai akkor fejtik ki hatásukat, ha nem jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra nem kényszeríthető; ez a szabályozás tovább növeli az átalakulási törvény rugalmasságát. A vitában sokszor megfogalmazott kérdés: a hiányzó megfelelő vagyonértékelési módszer következtében nem kerül-e sor a nemzeti vagyon leértékelésére, elkótyavetyélésére. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|