|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Zökkenőmentessé teszi a gmk-k és kisszövetkezetek önkéntes átalakulását kft-vé, és a szakcsoportok rendezetlen helyzetén is jelentősen könnyít. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben értékpapír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában megosztja a tagok között. Azonban itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele gazdasági társasággá való átalakulásának. Kulcsár Kálmán hozzáfűzte, hogy az átalakulási törvény nem kívánja a szövetkezeteket társasággá átalakítani. A lehetőséget természetesen mindenkinek megadja erre, de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmadának egyetértésével kerülhet sor. A tervezet vitája során javaslatok hangzottak el arra is, hogy valamennyi szövetkezetnél ne csak 50 százalékban, hanem 100 százalékban tegyék lehetővé a tagok közötti vagyonmegosztást. Ez esetben ugyanis az átalakulásnál nincs szükség az egyébként a szövetkezet által önkéntesen választható vagyonkezelő intézmények igénybevételére sem. A miniszter ezeket a javaslatokat még korainak tartotta, mivel az értékpapír-felügyeleti törvény kibocsátása előtt ilyen nagy mennyiségű értékpapír esetleges megjelenése a piacon túlzott kockázatot jelentene. Emellett a mai tagok közötti teljes felosztás a hagyományos szövetkezeteknél igazságtalan is lenne azokkal szemben, akik a vagyont eredetileg bevitték, illetve akik korábban dolgoztak a szövetkezetekben. E probléma teljes értékű megoldására jövőre az egységes, új szövetkezeti törvénynél térnek majd vissza. A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik az is, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányába. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is, amit többen szorgalmaztak. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 13:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|