|
 |
 |
 |

Országgyűlés - első nap (1. rész)
|

1989. május 30., kedd - Kedden 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron következő ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A diplomáciai páholyban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek vezetői, képviselői.
Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az Országgyűlés Hivatalának vezetőjét és dr. Mary Györgyöt, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a Parlament döntött a megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom Mihály képviselői megbizatásának megszűntével az Alkotmányjogi Tanács elnöki tisztségére szóló megbizatása is megszűnt, mivel a tanács elnöke csak képviselő lehet. A dr. Korom Mihály lemondásával megüresedett választókerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumáról lemondott Varga Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 3.vk) képviselő helyére Gilányi János, eddigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula (Zala m. 2. vk.) helyére Szabó János, eddigi pótképviselőt igazolta a Parlament. Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését, majd arról döntött, hogy Kókai Rudolf (Szolnok m. 15.vk.) képviselői indítványát a nem dohányzók egészségét védő jogszabály megalkotására nem tűzi napirendre. A képviselő egyetértett az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságával, amely azt indítványozta, hogy az egészségmegőrzés komplex programjának részeként a jövő évben tárgyaljon e kérdésről a Parlament. A testület ezután úgy határozott, hogy dr. Búzás Józsefné, Kókai Rudolf és Török Sándor Szolnok megyei képviselők önálló indítványára az őszi ülésszakon tűzi napirendre a Minisztertanács által a lakásgazgazdálkodásról elfogadott hosszú távú koncepciót. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 12:06
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (2. rész)
|

Az Országgyűlés döntött a mostani ülésszak napirendjéről. Eszerint a várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény; a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a Parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot - a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd Szűrös Mátyás javaslatára együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 12:07
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (3. rész)
|

Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában mindenekelőtt -------------- azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Ezzel kapcsolatban felvetődhet a kérdés: a kormányzat miért nem terjesztett a Parlament elé teljesen új vállalati, illetve szövetkezeti törvényt. Az igazságügyminiszter álláspontja szerint ennek még nem jött el az ideje. A mai átmeneti körülmények között ez megengedhetetlen beavatkozást jelentene a tulajdonviszonyokba. Új vállalati és szövetkezeti törvény megalkotására azt követően kerülhet sor, hogy a tulajdonreform közgazdasági-politikai koncepciójának kiérlelődése után az alkotmány újraszabályozza a tulajdonformákat. Kulcsár Kálmán véleménye szerint erre másfél év múlva, 1991. január 1-jén kerülhet sor. A törvénycsomag kulcselemeként beterjesztett átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá akulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalakulás következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az alapítás valamennyi, bürokratikus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet átmenni az egyik szervezeti formából a másikba. A szervezeti formaváltás szabályai jelenleg hiányoznak a magyar jogrendszerből, és ez nagyon sok kellemetlenséget, többletterhet okoz a gazdálkodóknak. Kulcsár Kálmán ennek kapcsán hangsúlyozta: az átalakulási törvény jogi értelemben valóban technikai jogszabály, amely a szervezeti formaváltás szükségképpen nagyon bonyolult módszertanát rendezi, csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi zavaros, kvázi- átalakulásokat. Az átalakulási törvény része annak a törvénysorozatnak, amely a piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapír-kibocsátási és értékpapírpiac-felügyeleti törvénnyel fejeződik be a sorozat. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 12:41
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (4. rész)
|

E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási - az önkéntes átalakulást lehetővé tevő - törvényt terjeszt az Országgyűlés elé - szögezte le. A magyar gazdaságban nem a teljes átalakulás lesz tipikus, hanem az új társaságok, vállalkozások alapítása. Az átalakulási törvényre azonban ennek ellenére szükség lesz, enélkül a társasági jog nem lenne teljes. Ha a jog a szervezeti formaváltást nem szabályozza, akkor akadályozza a gazdaság mobilitását. A továbbiakban a miniszter két olyan kifogásra reagált, amelyek a törvény előkészítése során hangzottak el. Az egyik ilyen észrevétel az volt, hogy mintegy titokban, a társadalom kizárásával készítették elő a jogszabályokat. A másik vélekedés szerint a tárca valamifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve - a képviselőket megtévesztve - egy reakciós tulajdonreformot valósít meg ezzel a törvénnyel. Van, aki azzal vádolja a törvényelőkészítőket, hogy a bürokratikus állami tulajdont kívánják erősíteni, mások éppen ellenkezőleg, éppen azt vetik szemükre, hogy szétszórják az állami tulajdont. Kulcsár Kálmán kijelentette: ezek a vádak teljességgel megalapozatlanok. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az átalakulási törvényt ugyanaz a széles szakmai közvéleményt képviselő munkacsoport készítette elő, mint a társasági törvényt. Az átalakulási törvény elveivel a képviselők már a társasági törvény vitájában megismerkedhettek, hiszen eredetileg annak hatályba lépésével együtt szerették volna életbe léptetni. Akkor éppen a közgazdasági szakértők kérésére döntöttek a féléves halasztás mellett, annak érdekében, hogy a vagyonértékeléssel és a vagyonkezeléssel kapcsolatos még nyitott kérdések jobban ,,megérjenek,,. Tovább azonban már nem lehet várni. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 12:43
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (5. rész)
|

A törvényelőkészítő munkával egyébként bő terjedelemben foglalkozott a sajtó, a minisztérium minden érdeklődőnek eljuttatta a törvénytervezetet, s munkatársai számos konzultáción, vitafórumon vettek részt. A törvény alapelveit március-áprilisban a Parlament négy gazdasági jellegű bizottsága nyilvános ülésen tárgyalta. Széles körű vitákat szervezett a Magyar Gazdasági Kamara, a TOT, az OKISZ és a SZÖVOSZ. Részt vettek a munkában az országos szövetségek szakértői, s észrevételeik túlnyomó többségét beépítették a tervezetbe. Kifejthették a tervezettel kapcsolatos véleményüket a tudományos élet képviselői is. Így például megtárgyalta az anyagot a Közgazdasági Társaság, s kétszer rendezett róla vitát a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. A szó klasszikus értelmében társadalmi vitát valóban nem rendeztek a tervezetről, szövegét a napilapokban sem tették közzé. Erre egyébként már a társasági törvény esetében sem került sor, s a nagyon bonyolult szakmai ismeretekre épülő törvényeket a jövőben sem kívánják ilyen jellegű társadalmi vitára bocsátani. Kulcsár Kálmán véleménye szerint ez áldemokrácia lenne. A miniszter hozzátette azt is, hogy áprilisban - még mielőtt a Minisztertanács döntött volna a tervezetek parlamenti beterjesztéséről - a törvényjavaslatokat megküldték az Ellenzéki Kerekasztalt képviselő Független Jogász Fórumnak, illetve több politikai szervezet és párt jogász szakértőjének. Választ azonban sehonnan nem kapott a tárca, amit úgy értelmezett, hogy a szervezetek olyan jogi, technikai törvényeknek értékelték a tervezeteket, amelyek nem szorulnak politikai vitára. Mindezek alapján Kulcsár Kálmán visszautasította a ,,puccs-szerű,, előkészítés vádját. Ami a tulajdoni viszonyokat érinti, a miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít meg elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonreformot; sem menedzsereket, sem másokat nem ,,ment át,, semmilyen tulajdonosi pozícióba. A törvény célja, hogy az átalakulással kapcsolatos problémákat technikailag jól oldja meg. Ez viszont még nem tulajdonreform. Ugyanakkor természetszerűleg az alapvetően technikai átalakulási szabályozásnak is vannak a tulajdonlási-vállalati struktúrát érintő hatásai, amelyek zömmel kedvezőek, a gazdasági reform, a piacgazdaság kibontakozását segítik. E hatások közül Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel összefüggő gondokat. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 13:48
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (6. rész)
|

Zökkenőmentessé teszi a gmk-k és kisszövetkezetek önkéntes átalakulását kft-vé, és a szakcsoportok rendezetlen helyzetén is jelentősen könnyít. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben értékpapír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában megosztja a tagok között. Azonban itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele gazdasági társasággá való átalakulásának. Kulcsár Kálmán hozzáfűzte, hogy az átalakulási törvény nem kívánja a szövetkezeteket társasággá átalakítani. A lehetőséget természetesen mindenkinek megadja erre, de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmadának egyetértésével kerülhet sor. A tervezet vitája során javaslatok hangzottak el arra is, hogy valamennyi szövetkezetnél ne csak 50 százalékban, hanem 100 százalékban tegyék lehetővé a tagok közötti vagyonmegosztást. Ez esetben ugyanis az átalakulásnál nincs szükség az egyébként a szövetkezet által önkéntesen választható vagyonkezelő intézmények igénybevételére sem. A miniszter ezeket a javaslatokat még korainak tartotta, mivel az értékpapír-felügyeleti törvény kibocsátása előtt ilyen nagy mennyiségű értékpapír esetleges megjelenése a piacon túlzott kockázatot jelentene. Emellett a mai tagok közötti teljes felosztás a hagyományos szövetkezeteknél igazságtalan is lenne azokkal szemben, akik a vagyont eredetileg bevitték, illetve akik korábban dolgoztak a szövetkezetekben. E probléma teljes értékű megoldására jövőre az egységes, új szövetkezeti törvénynél térnek majd vissza. A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik az is, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányába. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is, amit többen szorgalmaztak. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 13:50
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (7. rész)
|

A vállalati törvényt végrehajtó minisztertanácsi rendeletben - számos képviselő javaslatait is figyelembe véve - jobban elhatárolták a vállalati tanács és az igazgató hatáskörét. Megerősítették a vállalati tanácssal működő cégek igazgatóinak jogállását, gondoskodtak a vállalati tanácstagok érdekvédelméről, s arról is, hogy beépítsék a vagyonérdekeltség egyes elemeit a vállalati tanács és a vállalatok tevékenységébe. Ezek ugyan kis lépések, de segíthetik az önkormányzó állami vállalatok rendeltetésszerű működését. Kulcsár Kálmán visszautasította azt a többször elhangzott véleményt, miszerint az átalakulás és az ahhoz kapcsolódó törvények erősítik a jelenlegi monopolhelyzeteket és a piacellenes összefonódásokat. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A társasági törvény volt az első jogszabály Magyarországon, amely konszern-szabályozással kívánt fellépni a piacellenes vállalatcsoportosulásokkal szemben, s ehhez most az átalakulási törvény a fúziókontrollt is hozzácsatolja. Az eddigi szabályozatlansággal szemben az átalakulási törvény az első, amely fellép az úgynevezett postavállalatokkal szemben, kimondva: ha egy vállalat vagyonát több mint 50 százalékban gazdasági társaságokban való részesedéssé alakítja át, köteles maga is bizonyos időn belül átalakulni. Összességében nem az átalakulási törvény elfogadása, hanem annak elvetése vagy elhalasztása erősítené a magyar gazdaságban a versenyellenes összefonódásokat. Kulcsár Kálmán véleménye szerint a monopolhelyzettel szemben egyébként sem alapvetően jogszabályokkal, hanem gazdaságpolitikai eszközökkel kell harcolni. Az Országos Árhivatalban már kidolgozták az új versenytörvény közgazdasági koncepcióját, s ennek alapján egy szakértőkből álló munkacsoport dolgozik a versenytörvényen, amelyet egy éven belül az Országgyűlés elé terjesztenek. Ebbe beépítik majd azokat a javaslatokat, amelyek a nagyvállalaton belüli gyáregységek önállóságának erősebb jogi garanciáját sürgetik. Olyan rendelkezést terveznek, amely kimondaná: ha a gyáregységek többsége az önállósulást kezdeményezi, indokolt esetben a versenyhatóság felbonthatja a nagyvállalatot. Az igazságügyminiszter ezután azokra a véleményekre válaszolt, amelyek az állami vállalatok átalakulása kapcsán a népvagyon felosztásával, a közvagyon kiárusításával, a gazdasági hatalom átjátszásával vádolták a törvényelőkészítőket. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:07
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (8. rész)
|

Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvényjavaslat valóságos tartalmát - mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis egyértelműen kimondja: a vállalatok állami tulajdonban álló vagyonnal gazdálkodnak. Az átalakulási törvény és a vállalati törvény módosítása jottányit sem növeli a vállalatoknak a korábbiakban már biztosított vagyoni rendelkezési jogosítványait, hanem tudomásul veszi a jelenlegi helyzetet. Egyébként is az volt az általános politikai kívánság a jogalkotással szemben, hogy a tulajdoni reform tartalmának teljes kidolgozása előtt - a jelenlegi átmeneti politikai helyzeben - az állami szektorban ne változtasson a kialakult tulajdonosi szituáción. Ha viszont a törvényalkotók a jelenlegi status quo-ból indulnak ki, akkor figyelembe kell venniük, hogy az állami vállalatok vagy államigazgatási irányítás alatt állnak, vagy önkormányzó, önigazgató vállalatok, azaz vállalati tanács, illetve közgyűlés, küldöttgyűlés irányítja őket. Az elemi logika megköveteli, hogy az államigazgatási irányítású vállalatoknál az esetleges társasággá való átalakulásról maga az alapító szerv döntsön, és a részvények az állami vagyonkezelő szervezethez tartozzanak, hiszen az állam központi szervezete a tulajdonosi jogokat is magánál tartotta eddig. A jelenlegi helyzeten csak egy új vállalati törvény változtathatna. Kulcsár Kálmán vitába szállt azzal a nézettel, hogy az állami szektorban fel kell számolni a vállalati tanácsot és általában az önkormányzati önigazgatást. E szerint az állami vállalatok túlnyomó többségét kényszeríteni kellene a részvénytársaságokká való átalakulásra. Az átalakulást felülről kellene vezényelni egy felállítandó központi vagyonalap által, amely az átalakuló állami vállalatok valamennyi részvényét megszerzi és azzal korlátlanul rendelkezik. A jogalkotás elutasította ezt a felfogást, amely az állami vállalatok mintegy közhatalmi kényszerrel történő ,,visszaállamosítását,, jelentené. Az átalakulási törvény e vélekedéssel szemben a vállalati tanácsi, illetve a közgyűléses vállalatok önkéntes átalakulásának elvéből indul ki. Ezt indokolva a miniszter utalt arra, hogy 1984-ben és 1985-ben a vállalati tanács intézményét erőszakoltan, túl széles körben, sok formalizmussal vezették be. Ezen változtatni kell; most azonban nem szabad a másik szélsőségbe esni, és kampányszerű átszervezéssel felszámolni a vállalati tanácsokat. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:30
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (9. rész)
|

Az önigazgatás elvetése az állami szektorban elméletileg sem helyes. Kulcsár Kálmán véleménye szerint a nyugat-európai tapasztalatokat is figyelembe véve célszerű lenne szűkíteni a vállalati tanácsi formát; nagyobb vállalatoknál a társasággá való átalakulás, kisvállalatoknál pedig a közgyűléses forma ösztönzésével, de semmiképpen sem erőszakos központi beavatkozással. Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan állami vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyarország valamennyi állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jogokat. Egyébként az állami vagyonkezelés rendjével kapcsolatban sok, egymásnak is ellentmondó elképzelést fogalmaznak meg a közgazdászok. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az állami vagyonkezelést meghatározó jogszabályokat, e munkálatok koordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvényjavaslatot még az idén október 31-ig nyújtsák be a Parlamentnek. A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket egyaránt kielégítik. Így például az ál-részvénytársaságok létrejöttének megakadályozása érdekében a jogszabály kötelezővé teszi 20 százalékos, vagy 100 millió forint értékű külső tőke bevonását, ami a társaság alaptőkéjét növeli, nem pedig a költségvetést gazdagítja. Ha azonban a társaság létrejön, az eladott részvények ellenértéke nem növelheti az alaptőkét, a befolyt bevétel 80 százaléka a vagyonkezelőt illeti meg, míg 20 százalék marad a létrejött társaságnál. A társaságnál maradó részből az alaptőke 10 százalékáig kötelező ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt kiadni. Ilyen részvényt a dolgozók kis közösségei, csoportjai is kaphatnak. Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának a törvénytervezetben megfogalmazott szabályai zárt jogi konstrukciót képeznek. Ha azonban adott esetben túl merevnek bizonyulnak, úgy mód van arra, hogy eltérjenek ezektől az előírásoktól. A vállalat és a vagyonkezelő szervezet eltérő átalakulási rendben is megállapodhat, a törvény garanciális szabályai akkor fejtik ki hatásukat, ha nem jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra nem kényszeríthető; ez a szabályozás tovább növeli az átalakulási törvény rugalmasságát. A vitában sokszor megfogalmazott kérdés: a hiányzó megfelelő vagyonértékelési módszer következtében nem kerül-e sor a nemzeti vagyon leértékelésére, elkótyavetyélésére. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:56
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (10. rész)
|

Húsz éve küszködik a magyar közgazdaságtudomány - lényegében számottevő eredmény nélkül - a vagyonértékelés módszereinek kidolgozásával. Torz piaci viszonyok között tökéletes vagyonértékelés nem lehetséges. A vagyonértékelés megoldatlansága miatt azonban nem szabad az átalakulási törvényt elhalasztani. Egy-két év múlva sem lehet ugyanis minden igényt kielégítő vagyonértékelési törvényt alkotni. E kérdésre csak a gyakorlat adhat megfelelő választ, mint ahogy erre már eddig is vannak kedvező tapasztalatok. Egyébként a törvényjavaslatba számos, a vagyonértékeléssel kapcsolatos garanciális szabály is megtalálható. A vállalat vagyonmérlegében eltérhet az adómérlegétől, figyelembe veheti a szellemi értékeket, a piaci tényezőket is. A vállalati vagyonmérleget független könyvvizsgálóval is jóvá kell hagyatni, aki teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az átalakulást nyilvánosan közzé kell tenni, s a hitelezők biztosítékokat is követelhetnek. Az állami tulajdon körében további biztosítékok is megtalálhatók. Így ha a vállalat húsz százaléknál nagyobb mértékben kívánja leértékelni vagyonát, úgy az átalakulással szemben állami vétójogra van lehetőség. Jelentős vállalati vagyonvesztés esetében az alapító megszüntetheti a vállalatot, átalakíthatja társasággá. Mivel az átalakuló vállalatnál legalább húsz százalék állami részvény keletkezik, ennek révén az állam a részvények névérték alatti eladásával szemben - élve részvényesi jogaival - felléphet. Külföldi partner a társaságokban csak úgy kerülhet többségi pozícióba, ha ehhez a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter hozzájárul. Végül pedig kivételes esetben a Minisztertanács megszüntetheti a vállalati önkormányzást. Mivel minden átalakulást be kell jelenteni, így az állami érdekek érvényesítésére maradéktalanul mód van. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:58
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (11. rész)
|

Összegezve az elmondottakat Kulcsár Kálmán leszögezte: az átalakulási törvény nem hoz létre vállalati, menedzsertulajdont. Éppen ellenkezőleg, ha végbemegy az átalakulás és a tulajdonosi, illetve a vállalatvezetői poziciók következetesen elválnak, a vállalatvezetés a jelenleginél jóval erősebb tulajdonosi kontroll alá kerül. Az átalakulási törvény további halogatása jelentős hátrányokat okozna a kisvállalkozásoknak, lefékezné a szövetkezetek belső demokratizálódását, valamint az állami vállalatok szervezeti pluralitásának erősítését. Jelentős károkat okozna a külföldi befektetésekben is, hiszen a külföldiek még arra az egyértelmű kérdésre sem kaphatnának egyértelmű választ, milyen magyar partnerrel kell tárgyalniuk, ha befektetni kívánnak hazánkban. Kulcsár Kálmán annak lehetőségét sem zárta ki, hogy az átalakulási törvény gyakorlati tapasztalatainak birtokában a jövő év végén áttekintsék a jogszabályt, s ha a körülmények időközben jelentősen megváltoztak, módosításokat hajtsanak végre rajta. Végezetül arra a sajtóban megjelent vádra válaszolt az igazságügyminiszter, amely szerint ,,minél európaibb módon dolgozza ki a minisztérium a hatalom akaratának megfelelő szabályozást, annál inkább alkalmassá válik ez a tevékenység az igazság eltakarására,,. - Indulatokkal és sajátos érdekekkel természetesen nehéz vitázni - mondotta. - De feltételezem, hogy még az idézett és hasonló nézetek mögött is felelősség áll. Elvárom tehát, hogy feltételezzék az igazságügyi kormányzat felelősségét is az ország és a nemzet iránt, és ne jelenjen meg egyre sűrűbben a legjobb szándékú és színvonlú jogalkotással szemben az elutasítás egyetlen indokaként annak puszta kijelentése, hogy a kormány így akarja átmenteni az MSZMP hatalmát, vagy valamilyen politikai, gazdasági elit hatalmát, vagy ki tudja mit Indoknak ez gyenge, attitűdnek félelmetes, egyben sajnálatos és nélkülözi azt a kompromisszumkészséget, amelyre mostanában a legnagyobb szükségünk van. Az igazságügyi kormányzat nem mond le eltökéltségéről, hogy alkotmányos jogállamot építsünk Véleményem szerint a beterjesztett három törvényjavaslat ezt a célt, a gazdaság alkotmányos jogkereteinek kiépítését szolgálja - fejezte be expozéját Kulcsár Kálmán. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:01
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (12. rész)
|

Kulcsár Kálmán expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket a Parlament jogi bizottsága megtárgyalt, és véleményezett. Az erről szóló jelentést a képviselők megkapták. A házelnök bejelentette: a módosító indítványok nyomán a házszabályoknak megfelelően a törvényjavaslatok felett az Országgyűlés kétolvasásos tárgyalást, általános és részletes vitát tart. A törvényhozás túlnyomó többséggel elfogadta azt a javaslatot is, hogy a hozzászólásokat tíz percben korlátozzák. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ----------------- előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet meglehetősen viharos és hosszan tartó vita után az Országgyűlésnek tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az átalakulási törvény tárgyalását halasszák későbbre. Továbbra is megoldatlan ugyanis a vagyonértékelés rendszere, az állami vagyonkezelés módszere, és a törvénytervezet nem rendelkezik a tulajdonviszonyok radikális átalakításáról sem. Amennyiben azonban csak később fogadja el a Parlament az átalakulási törvény tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok létrehozására, ami igen fontos a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása szempontjából. Nem fogadható el az az álláspont, hogy a jelenlegi gazdasági struktúrát bármilyen formában is konzerváljuk. Ez ugyanis lassan, de biztosan az ország katasztrofális helyzetét idézheti elő. Az állami vállalatokról szóló törvény módosítása a vállalatok mozgásterének növekedését eredményezi, de a jogszabály önmagában természetesen nem old meg semmit. Korántsem lehet arra számítani, hogy a Parlament döntése nyomán az állami vállalatok tömeges átalakulására kerülne sor, s így teljesen felesleges ezzel kapcsolatban katasztrófa-hangulatot kelteni. A szövetkezeti törvény módosítása a bizottság véleménye szerint alapvető változást jelent. A törvénytervezet ugyanis lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon egy részének oszthatóvá tételét, s ez lényeges feltétel ahhoz, hogy a tagok valódi tulajdonossá válhassanak. A három törvényjavaslatot nemcsak a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, hanem az Országgyűlés mezőgazdasági, kereskedelmi, terv- és költségvetési, ipari, ifjúsági és sportbizottsága is megtárgyalta, és általában többségi véleménnyel a Parlamentnek elfogadásra ajánlotta. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:03
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (13. rész)
|

Végezetül ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a bizottságok nem fogadtak el, de az érintett képviselők továbbra is fenntartottak, így azokról a Parlamentnek kell dönteni. Nagyiványi András (Budapest, 19.vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1.vk.) azt javasolta, hogy a Minisztertanács csak parlamenti jóváhagyással vehesse vissza államigazgatási felügyelet alá a vállalatokat. Eleki János (Békés m., 7.vk.) azt javasolta, hogy ideiglenes részvényt térítés nélkül igényelhessenek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek a társasággá alakult élelmiszeripari vállalatok rendszeres szállítói voltak. Gágyor Pál (Budapest 13.vk) szerint ugyanazon szabályok kell hogy vonatkozzanak az államigazgatási irányítású, valamint vállalati tanács vagy közgyűlés által irányított vállalatok átalakulására. A szövetkezeti vagyon, valamennyi szövetkezet esetében, teljes egészében felosztható legyen, javasolta Nemes Tamás (Komárom m., 6.vk.), Sasvári József (Komárom m., 8.vk.) és Lakos László (Pest m., 9.vk.). (folyt.köv.) Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.), a barcsi Kemikál Építési -------------- Műanyagfeldolgozó Gyár energia üzemvezetője rámutatott: olyan programra van szükség, amely a piacgazdaság irányába vezet. A gazdaság továbbfejlesztésének ma az a legfőbb akadálya - mondotta -, hogy nincs tisztázva a tulajdon kérdése. A képviselő szerint az átalakulási törvénytervezet bizonytalan közgazdasági alapon áll, eszmei megalapozottsága is hiányos, sok tekintetben zavaros. Egyik legnagyobb hibája, hogy nem teszi magáévá a megszüntetve megőrzés elvét, ugyanis minden ma létező vállalatot a mai méretek, vagyon, létszám, irányítási és szervezeti felépítés mellett törekszik átvinni az új formációba. Ez nyilvánvaló közgazdasági képtelenség. Valamennyi vállalkozásnak először meg kell szünnie a régi formában, s az új formát olyan erőforrás lekötésével kell felvennie, amennyi mellett még biztosítható a jövedelmező működés. Közgazdasági ellenérvek hozhatók fel a vagyonértékelés tervezett eljárásával szemben is. A képviselő szerint a törvénykezési következetlenség jele, hogy amíg a társasági törvény a forgalmi értéket, addig az átalakulási törvényjavaslat a könyvviteli értéket helyezi a vagyonértékelés középpontjába. Annak a véleményének adott hangot, hogy a társasági formát választó vállalatok vagyonát versenytárgyaláson kellene meghatározni, ahol az állami számvevőszék a menedzserek licitálását meghallgatva döntene a kérdésben. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:05
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (14. rész)
|

Hiányolta a képviselő, hogy az átalakulási törvénytervezet lényeges kérdésekről nem rendelkezik, így például arról: mi lesz a nagy tömegben kibocsátott részvények piaci sorsa, biztosítva lesz-e ezen értékpapírok folyamatos értékelése. Végül hangsúlyozta: olyan törvényre van szükség, amely minden akadályt elhárít a szabad vállalkozás újtából, s lehetővé teszi a vegyes tulajdonon alapuló gazdaság létrejöttét. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. Kerületi ------------- Bizottságának titkára az átalakulási törvény javaslatának vitájához hozzászólva úgy vélekedett, hogy a törvény előnyös azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, kisvállalkozóknak, akik a mai bonyolult körülmények között is vállalkozó típusúak, innovatívak. Előnyös azért is, mert lazítja a gazdálkodó szervek hierarchikus függőségi viszonyát az irányító szervekkel és hatóságokkal. Érdekeltek bevezetésében azok a vezetői és dolgozói kollektívák, amelyek nem félnek a piaci megmérettetéstől. Hátrányos viszont azoknak a gazdálkodó szerveknek, amelyek a jelenlegi helyzetben sem tudtak jól gazdálkodni és vállalkozni. Szintén hátrányos a pénzügyi szerveknek és hatóságoknak, mert csökken a beleszólási lehetőségük a gazdálkodó szervek munkájába. A képviselő síkraszállt a dolgozói részvény bevezetése mellett, azzal, hogy az egész vagyon 8 százaléka képviselné a dolgozói részvényt. Az ezzel kapcsolatos ellenvéleményekre reflektálva rámutatott: nem igaz az, hogy ily módon a dolgozók munka nélküli plusz jövedelemhez jutnának, mert meggyőződése szerint osztalék csak ott képződik, ahol van hozadék is. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:07
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (15. rész)
|

Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ----------- főtitkára (Békés m., 7. vk.) felszólalásában kifejtette: véleménye szerint sokat késett ennek a technikai szabálynak a kibocsátása a társasági törvény elfogadásakor tett ígérethez képest. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is megvitatta a törvénytervezeteket, s az ott elfogadott észrevételek alapján nyújtotta be a képviselő módosító indítványát. Ebben többek között megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek zöme nyersanyagtermelőként kerül szerződéses kapcsolatba a többnyire monopolhelyzetben lévő, állami tulajdont kezelő vállalatokkal. A többcsatornás értékesítés lehetősége, a piaci törvények érvényesülése ma még egyoldalú, a termelők számára csak illúzió, mivel az állami monopóliumok a mezőgazdaság több ágazatában kizárólagos partnerei a termelőknek. Ha az általuk diktált szerződéseket a partner nem fogadja el, akkor nincs kinek értékesíteni a terméket. Emellett az állami monopóliumok nem csak a termelői érdekektől függetlenítették magukat. Termelési költségeik - nem utolsósorban a bürokratikus állami irányítás miatt - magasabbak a társadalmilag indokoltnál. A szervezési és működési gyengeségeikből származó többletköltségeket a feldolgozó vállalatok rendre áthárítják a termelőkre, s nem utolsósorban a fogyasztókra. A termelők ugyanakkor évek óta szorgalmazzák, hogy a termékeik további feldolgozását, értékesítését végző vállalatok kerüljenek hozzájuk közelebb, jöjjenek létre közös érdekeltségű társaságok, vállalatok. A valódi esélyegyenlőséghez az élelmiszergazdaságban szükséges, hogy a termelők és a feldolgozók működési, szervezeti egységének megteremtését az állam preferálja, s normatív eszközökkel is szorgalmazza. Nem lehet ugyanis csupán önszerveződésre bízni a központosított és az államigazgatással összefonódott monopóliumok felbontását, a versenyfeltételek megteremtését. Javaslatának lényege tehát arra irányul, hogy az élelmiszergazdaságban a termelőkkel szerződéses kapcsolatban álló feldolgozó vállalatok társasággá alakulásának ösztönzése legyen kiemelt kormányzati program. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 16:14
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (16. rész)
|

Kovács Lászlóné (Budapest 7. vk.), a Meggyfai utcai --------------- Napközotthonos Óvoda óvonője mindenekelőtt a vagyonkezelő szervezetek szerepének tisztázását javasolta. Az állami vagyonkezelő szervezetekkel kapcsolatos kérdéseket teljes egészében, a szövetkezetiekkel kapcsolatosakat pedig lényeges elemeiben tartotta elfogadhatatlannak. A képviselő álláspontja szerint ezek tisztázása nélkül az átalakulási törvényjavaslatot az Országgyűlés nem fogadhatja el, csak akkor, ha a vagyonkezelés jogszabálytervezete is megszületik. Véleménye szerint ugyanis ha az állami vállalatok átalakulása a tervezet szerint valósul meg, akkor az állami tulajdon gazdátlanná válik. Nem tartaná megnyugtatónak azt sem, hogy átmenetileg a vagyonkezelő sszervezetek jogait az alapítók, illetve a Minisztertanács által kijelölt szervezetek gyakorolják. Az előterjesztő miniszterhez fordulva a képviselő emlékeztetett az exopozéban elhangzottakra, miszerint korábban azért nem együtt tárgyalták a társasági és az átalakulási törvénytervezetet, mert arra vártak, hogy megérjenek a vagyonértékelés feltételei. Szerinte ezek most sem jobbak, mint egy évvel korábban. Éppen ezért választ várt arra: hol tart valójában a vagyonértékeléssel kapcsolatos jogi szabályozás? Balogh Gábor (Baranya m. 9. vk.), a Mohácsi Farostlemezgyár ------------ műszaki igazgatóhelyettese felszólalásában utalt arra, hogy a gazdasági vezetők évek óta panaszkodnak: nem tudnak hosszú távra tervezni, mert a rendeletek, törvények oly sűrűn követik egymást, hogy áttekinthetetlenekké válnak, a sok-sok módosítás miatt egyikük-másikuk már nem is hasonlít az eredetihez. A közelmúltban hozott társasági törvénnyel együtt a most előterjesztettek viszont egységes, kerek egészt alkotnak. Most az átalakulási törvénytervezet ismét olyan szabályozási csomagot jelent, amely a népgazdaság és az egyes állampolgárok jövőjét befolyásolja és meghatározza. Ugyanakkor a tervezet a tekintetben az adótörvényhez hasonlít, hogy eleve több részletkérdés későbbi szabályozását feltételezi. A törvénytervezetben például kidolgozatlan a vagyonkezelő szervezetek működési rendje, éppúgy, mint a vagyonértékelés követendő módszere; vagyis az átalakulás elő- és utóélete rendezetlen. Előbb tehát ezeket a kérdéseket kellene tisztázni - figyelmeztetett a képviselő. Egyúttal javasolta, hogy csak akkor döntsön a Tisztelt Ház a törvénytervezetről, ha annak működési feltételeit már megfelelően kidolgozták. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 16:16
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (17. rész)
|

Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari ----------------- Vállalat vezérigazgatója szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb törvénye, amely a magyar gazdaság új alapokra helyezését hivatott elősegíteni. Hasonlóan vélekedett az ehhez kapcsolódó, most beterjesztett törvénytervezetről, illetve módosító javaslatokról. Örvendetesnek tartotta, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslat e formában került a törvényhozó testület elé. A képviselő figyelemre méltónak tartotta, hogy a benyújtott törvényjavaslat az evolúció elvére épül, nem pedig egyfajta felülről jövő, elsietett átalakítási kampányra, amely újabb károkat okozhatna gyors végrehajtatásával a gazdaságnak. Véleménye szerint magalapozatlan az a szemlélet, amely egyetlen vagyonkezelő központ szinte azonnali felállítását indítványozza, hiszen az ismételten monopolisztikus helyeztet teremtene, a gazdálkodási vagyon elosztási feladatát látná el. - A kérdést az államháztartási törvénnyel kapcsolatosan kellene rendezni, hogy véget vessünk végre az ,,osztogató-fosztogató,, szemléletnek - mondta. A vállalati törvény módosításával kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyik paragrafus lehetőséget teremt a Minisztertanácsnak arra, hogy indokolt esetben a vállalati tanács, illetve a küldöttközgyűlés által vezetett vállalatot ismét állami kezelésbe vonja. Ez - szerinte - kitöltetlen biankó csekket adna a Minisztertanácsnak, amely felhasználhatná mindenkori rövid távú költségvetési érdekeihez. Ha ez a szakasz a törvényből nem maradhat ki, akkor célszerűbb megoldás lenne ezt a felhatalmazást az Országgyűlés körébe utalni, hogy a Minisztertanács az okok kellő bemutatásával kezdeményezhesse ilyesfajta szándékát. A Parlamentnek ily módon lehetősége lenne az állami vagyonkezelés ellenőrzésére. Egy nagyvállalat államigazgatásba való visszavétele vagy eladása ezt mindenképpen indokolttá teszi. A vállalati tanácsok tagjainak tiszteletdíja, az átlagkereset tíz százaléka - szerinte - az elvárt felelősséggel nem áll arányban. Javasolta, hogy a tízszázalékos juttatást csak a tiszteletdíj minimumaként határozzák meg, amelytől a vállalat - nyereséges gazdálkodásával arányban - eltérhet. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 16:26
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (18. rész)
|

Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi ------------- és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese rámutatott: az átalakulási törvénytervezetnél nem a jogi előkészítés okozza a nehézséget, hanem szembe kell nézni közgazdasági és bizonyos fokig politikai megalapozatlanságával. A tulajdonreform kidolgozása várat magára, az átalakulási törvény hatásai pedig nem vizsgálhatók a magyar gazdaság jellemzőinek elemzése nélkül. A továbbiakban kifejtette: alaptalan az átalakulási kampánytól való félelem, inkább attól kell tartani, hogy az átalakulás feltételeinek előkészítetlensége olyan lassúvá teszi a folyamatot, hogy az a gazdaság fejlesztésének alapvető céljait fogja megkérdőjelezni. Puskás Sándor a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét elemezve rámutatott: a gazdasági helyzetünket jellemző adósságállomány és az adósságszolgálati terhek kikerülhetetlen követelményeket támasztanak a gazdaságpolitikával szemben. Ezért az átalakulási törvénynek és a továbbiaknak a magyar gazdaság teljesítőképességének jelentős növekedését kell megalapozniok. Azaz, Az átalakulási törvénynek tehát olyan szabályzókat kell tartalmaznia, amelyek az állami tulajdonból teljesítménytöbbletet kényszerítenek ki. Ez valószínűsítheti az elkövetkező néhány évben jelentősen növekvő adósságszolgálati terheink teljesítését. A képviselő súlyos hiányosságnak minősítette, hogy a kormány az átalakulási törvénnyel egyidejűleg nem készítette elő az állami vagyonkezelő szervezetről szóló törvényjavaslatot. Ezért kérte, hogy az Országgyűlés rögzítse határozatban: a Minisztertanács 1989. október 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot az állami vagyonkezelő szervezet létrehozására. Az átalakulási törvény hatályba lépésétől pedig szükségesnek minősítette kormánybiztos kinevezését, aki szűk apparátussal képes az átalakulás koordinációját elvégezni. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy az állami vagyonkezelő szervezet jogállását a Parlament határozza meg, tevékenységét pedig az Állami Számvevőszék ellenőrizze. Az állami vagyonkezelő szervezet vezetőjét szintén az Országgyűlés válassza meg - fűzte hozzá Puskás Sándor. Felszólalása végén elmondta: az átalakulási törvény valóságos hatása jelentősen függ attól is, hogy a lehetséges befektetők fizetőképessége milyen mértékű üzletrész, illetve részvény vásárlására ad lehetőséget. Ezt tekintetbe véve, mielőbbi lépéseket sürgetett az értéktőzsde létrehozására és az értékpapír-törvény megalkotására. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 17:25
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (19. rész)
|

Zsidei Istvánné (Heves m. 5.vk.) a Mátravidéki Fémművek ---------------- diszpécsere szerint sem megfelelően kidolgozott a kormány által beterjesztett átalakulási törvényjavaslat, mivel a tulajdonosi reform közgazdaságilag, politikailag megalapozatlan. Ezért azt javasolta, hogy ne fogadják el a jogszabálytervezetnek azt a fejezetét, amely az állami vállalatok gazdasági társasággá alakulás szabályozná. Több indítványt is megfogalmazott a törvényjavaslat állami vállalatokat érintő fejezetével kapcsolatban. Véleménye szerint az állami vállalatok vagyonának felosztása során a részvények egy részét a dolgozók tulajdonába kellene adni, úgy, hogy az értékpapírok felett dolgozói tanács rendelkezne. Ez a dolgozói tulajdonrész a képviselő javaslata szerint maximálisan a vagyon 30 százaléka lehetne. A dolgozói tanács folytathatná azt a tevékenységet, amelyet jelenleg a vállalati tanácsok végeznek. Hangsúlyozta a képviselő: sokan idegenkednek a dolgozói tulajdonrész biztosításától. A vállalati vagyont azonban nem a dolgozóktól kell félteni. Negyven év után végre itt a lehetőség, hogy ténylegesen megvalósuljon a dolgozói tulajdonrész gyakorlati intézménye. Szükségesnek tartotta azt is, hogy a vállalatok kényszerátalakítására 30 százaléknál kisebb, már 20 százalékos vagyonvesztés esetén is sor kerüljön. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 17:28
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (20. rész)
|

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.),a Taurus Gumigyár ------------------ energetikusa indítványozta: az ügyrend 40. paragrafusa értelmében az Országgyűlés utasítsa el a törvényjavaslatot, és azt utalja vissza átdolgozásra az előterjesztőnek. Alakuljon ad hoc bizottság, amely a tervezetet külső szakértők bevonásával átdolgozza, és a kérdést körülbelül két hónap múlva tüzze ismét napirendjére a Parlament. Mindezt azzal indokolta, hogy a tulajdonreform koncepciójának kialakítása és annak széles körű társadalmi vitája nélkül nem alkalmazható az átalakulási törvény. A tulajdonreform során tisztázandó, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő termelési és üzleti tőke össznépi tulajdon marad-e, csoport vagy állampolgári tulajdonná alakul át, vagy azoknak valamilyen kombinációja lesz. A kérdésre ma még nincs válasz. A képviselő szerint viszont a törvénytervezet állást foglal e tekintetben egy bizonyos típusú csoporttulajdon és a menedzseri tulajdon mellett. ,,Az előterjesztés a kialakult menedzseri réteg privilégiumainak átmentését szolgálja, és konzerválhatja a kiváltságokat - mondotta. Minden jószándék ellenére tehát szempont maradt a diktatúra kiszolgálása. Az előterjesztőt bizonyára nem az a szándék vezette, hogy átmentse a mai hivatali apparátust, s utat engedjen a láthatatlan alkuk megkötésének. E törvénytervezettől sem kaphat kitöltetlen csekket az ipari lobby és a hivatali apparátus,, - hangoztatta. A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egyfajta tulajdonreform burkoltan megvalósuljon, mégpedig ellenőrizhetetlen és befolyásolhatatlan módon, hiszen csakis a vállalat kezdeményezheti saját maga átalakulását, készíti el saját vagyonmérlegét, választja ki leendő tulajdonosait. Ez megengedhetetlen, így ugyanis véglegesen rögzítik a mai monopóliumokat, a piacellenes, a versenyt kizáró vagy torzító összefonódásokat. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 17:31
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (21. rész)
|

Dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ------------- Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa elmondta, hogy az expozé és a vitában elhangzott érvek nemhogy eloszlatták volna, inkább fokozták aggályait az állami vállalatok átalakulásával kapcsolatban. Nem vált ugyanis világossá: mi biztosítja, hogy a jelenlegi vállalatvezetők a leghatékonyabban adják el az állami tulajdont. Hiszen ők nem valóságos tulajdonosok, így nincs is egészséges tulajdonosi érdekeltségük. Mint mondotta, amíg a politikai életben megindult a vezetők személycseréjének folyamata, addig a kulcspozícióban lévő gazdasági vezetők körében nem tapasztalható rotáció. S ha nem történik meg kellő időben a kívánatos személycsere, akkor a kontraszelekció alapján kiválasztódott vezetők továbbra is élvezhetik a hatalmat, s ez akadálya lehet egy valódi tulajdonreformnak. A képviselőnő arról is beszélt, hogy a hatalom mai birtokosain eluralkodott a ,,törvényalkotási pánik,,, s sokszor koncepció nélkül, szeleteiben tálalják a jogszabályok tömegét. Végül arra figyelmeztetett: a törvénytervezetnek az állami vállalatok átalakulására vonatkozó fejezete nem szült társadalmi konszenzust. A pénzügyi, közgazdasági szakértők jelentős része, s mások is ellenzik, ezért meggondolandó, hogy ezt a részt kihagyják a létrehozandó törvényből, és az állami vállalatok átalakulásáról külön törvényt alkossanak. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.), a Szerencsi ------------- Édesipari Vállalat osztályvezetője a vállalati törvény módosításához füzött észrevételeket. Elöljáróban azt hangoztatta, hogy nincsenek könnyű helyzetben a képviselők, hiszen a gazdasági gyakorlatban eddig még nem próbált, helyenként talán kiszámíthatatlan következményekkel is járó elképzelések kerültek a mostani ülésszak napirendjére. A vállalati törvénymódosítással kapcsolatban emlékeztetett: az állami vállalatok többsége kampányszerűen, felsőbb utasításra, a megszabott határidőre átalakult önkormányzó, önigazgató vállalattá. Működésükkel nincs különösebb gond, viszont nem mondható el róluk, hogy valóban ellátnák a vállalatok általános vezetését, s az óhajtott tulajdonosi tudat sem erősödött. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 17:34
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (22. rész)
|

Kétségét fejezte ki, hogy a törvényességi felügyelettel megbízott cégbíróságok készen állnak-e a feladatok ellátására. A képviselő fontosnak tartotta tisztázni az Országgyűlés ellnőrzési jogának, kötelezettségének, hatáskörének kérdését már az átalakulási folyamat megindulásának kezdetén, utalva a majdani állami vagyonkezelő központ kontrolljának szükségességére. Tulok András (Veszprém m., 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság ------------ kerületvezetője 940 pápai kisiparos véleményét tolmácsolta felszólalása elején. Mint mondotta, okkal háborítja fel ezeket a választóit, hogy miközben állami vállalatokról, szövetkezetekről, társulásokról, vállalkozásokról vitatkozik a Parlament, ugyanakkor megfeledkezik a kisiparosokról. Most, amikor egy bizalmi és önbizalmi válságban lévő társadalmat kell pályára állítani, nem használják fel ehhez a legrugalmasabb gazdasági szektort, a kisipart. A nehéz gazdasági helyzetből való kilábalás másik útjának a túlméretezett intézményrendszer leépítését tartotta a felszólaló. Ezzel kapcsolatosan kifejtette: tények igazolják, hogy a munkaképes korú lakosság 24,7 százaléka a nem anyagi ágazatban dolgozik. Társadalmi méretekben a magyar intézményrendszer túlméretezett. Emiatt nemcsak fenntartására von el az anyagi ágazattól jelentős pénzeszközöket, hanem igényli és kikényszeríti a vele párhuzamos apparátus kiépítését is. A népgazdaságnak jelenleg szinte az egyedüli anyagi bázist jelentő lehetősége az intézményrendszer jelentős csökkentése - mondotta. Tulok András javasolta: a tudomány, az egészségügy és az oktatás költségvetése maradjon érintetlen, az intézményrendszer érdemi átvizsgálásával, az adminisztrációs, az adatszolgáltató és a számviteli előírások egyszerűsítésével viszont jelentős erőforrásokat lehet felszabadítani. A nem termelő szféra költségeinek 20 százalékos csökkentésével 120 milliárd forint, évente megismétlődő megtakarítás érhető el. Ebből 40 milliárd forint az állami intézményrendszer, 80 milliárd pedig a vállalatok általános költségeinek csökkentéséből eredne. Emellett a nem termelő ágazatból felszabaduló magasabban képzett, nem termelő munkaerő alkalmas lenne a csúcstechnika üzemeltetésére. Felszólalása végén a képviselő szorgalmazta azt, a törvényjavaslat általános indoklásában is szereplő célt, hogy iktassák ki a vállalatok szervezetére és müködésére vonatkozó szabályozók felesleges megkötéseit. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 17:41
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (23. rész)
|

Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari -------------- Szövetkezet munkavédelmi vezetője - a szövetkezeti törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz hozzászólva - néhány ponton a tervezet módosítását javasolta. Hangsúlyozta: a szövetkezeteknek a társaságokkal azonos pozícióba kell kerülniük, ezért egyetért azzal, hogy a szövetkezetek vagyona részben oszthatóvá válik. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az osztatlan vagyonrész kiszámításánál pontosan meg kell határozni, milyen korábbi juttatásokat lehet figyelembe venni vagy mellőzni. Ezután az 1988. december 31-i vagyon részleges felosztása után visszamaradó közös vagyon jövedelmének hasznosítására vonatkozóan fogalmazott meg javaslatot. Véleménye szerint szükség lenne arra, hogy a szövetkezetek nyugdíjasai számára ebből külön alapot hozzanak létre. A szövetkezeti üzletrész után a tagot jövedelem illeti meg. Kérdés azonban, hogy ezután milyen mértékben kell adózniuk. A képviselő szerint semmiképpen sem lenne szerencsés, ha ez a jövedelem a személyi jövedelemadó alapján adózna. Befejezésül elmondotta, hogy az ipari szövetkezetek közül számos gazdálkodó egység az elmúlt években a kedvezőbb feltételek kihasználása érdekében átalakult kisszövetkezetté. Az átalakulások során több régi tag kilépett, sőt előfordult olyan is, hogy a kollektív érdekekre hivatkozva késztették a tagokat tagsági viszonyuk megszüntetésére. Azok a tagok, akik alkalmazottként maradtak a szövetkezetben, az átalakulás után elesnek az üzletrész és az ingyenes vagyonjegy előnyeitől. Ezért jogszabállyal kellene rendezni a volt tagok ügyét, hogy hátrányos helyzetük kedvezően oldódjon meg. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 18:18
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (24. rész)
|

Kovács Sándor (Tolna m., 8. vk.), a Dunaföldvári Áfész elnöke ------------- azt hangoztatta, hogy a szövetkezeti törvénynek nem vált hasznára a többszöri módosítás, s ma már nem felel meg az új társadalmi, gazdasági követelményeknek. Ezért helyesli, hogy új egységes szövetkezeti törvény megalkotását iktatták be az Országgyűlés kodifikációs programjába. Addig is azonban, amíg az új törvény elkészül, szükség van a jelenlegi módosítására. A szövetkezeti vagyon tulajdonosairól szólva a képviselő kijelentette: tulajdonosok csak a szövetkezeti tagok lehetnek, hiszen az eddig oszthatatlannak nevezett vagyon az ő anyagi eszközeik felhasználásával, forgatásával s személyes közreműködésükkel jöhetett létre. Hiányolta a szövetkezeti érdekképviseleti szervezetekre vonatkozó szabályozás kellő rugalmasságát. Véleménye szerint ezek a szabályok nem adnak lehetőséget a szövetkezeti ágazatoknak arra, hogy országos tanácsaikat szabadon alkossák meg. Halaszthatatlanul szükség van a módosításra, ugyanis a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata ez év végén vagy a jövő év elején készül megtartani soron kívüli kongresszusát. Nem lenne helyes, ha a jelenlegi jogszabály előírásaihoz kellene alkalmazkodniuk. Végül annak a véleményének adott hangot, hogy az átalakulási törvény kedvező jogi feltételeket teremt a szövetkezeteknek a kívánt formaváltáshoz. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 18:19
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (25. rész)
|

Mivel e törvényjavaslatok általános vitájában több képviselő nem kért szót, az Országgyűlés az elnök javaslatára - 14 ellenszavazattal és 12 tartózkodással - úgy határozott, hogy a törvényjavaslatok feletti részletes vitával folytatja munkáját. Az átalakulásról szóló törvényjavaslathoz e szakaszban nem jelentkezett hozzászóló. A vállalati törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Horváth Jenő (Budapest 1.vk.), az Országos ------------ Ügyvédi Tanács elnöke jelentkezett felszólalásra. Hangoztatta: az általános vita igazolta, hogy a törvényre szükség van, mert mozgásba, lendületbe hozhatja a gazdaság egészét. A képviselő elismerte, hogy a döntést kényszer szüli, ám ,,nemcsak hiba, hanem bűn lenne,, azt későbbre halasztani. Kifejezte meggyőződését, hogy a módosítások jobbá, alkalmazhatóbbá, biztonságosabbá teszik az új törvényt. A vállalati törvény módosítását főként azért tartotta szükségesnek, hogy az szinkronban legyen az átalakulási törvénnyel. Ugyanakkor kifogásolta a vállalati törvényjavaslatnak azt a bekezdését, amely a Minisztertanács számára fenntartja a jogot, hogy ismét államigazgatási körbe vonhassa az önigazgatási módon működő vállalatokat. E ,,kitöltetlen biankó csekk,, hibás gyakorlatot szülne. Nem az erre vonatkozó rész elhagyását javasolta, hanem azt, amelyet képviselőtársa, Nagyiványi András is: a Minisztertanács előterjesztésére egy-egy konkrét ügyben a Parlament jóváhagyását is kérjék ki. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 18:21
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (26. rész)
|

Lakos László (Pest m., 9. vk.), a jászkarajenői Árpád MGTSZ ------------ elnöke felhívta a figyelmet néhány olyan passzusra, amely a szövetkezeti törvény módosításában, illetve a később tárgyalandó mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény módosításában megegyezik, és ha bármelyikben az eredeti elképzeléseket módosítják, akkor azt mindkét helyen meg kell tenni. Éppen ezért fejezte ki egyet nem értését az utóbbi törvénymódosítási tervezet néhány részelemével kapcsolatban. Kifogásolta, hogy a szövetkezeti vagyonrész és a vagyonjegyek összértékét a szövetkezeti vagyon 50 százalékában kívánják maximálni. Mint mondta, a 100 százalékos részarány sem indokolt, mert sok az értékpapír, nincs értékpapír-törvény és tőzsdetörvény, továbbá a szövetkezeti vagyont nem a mai tagság vitte be teljes egészében. Az 50 százalékos korlátozás viszont ellentétes a társasági és a szövetkezeti elvekkel, csökkenti a szövetkezeti vagyon vonzerejét, nem ösztönöz annak gyarapítására, s kizárja a külső tőke bevonásának lehetőségét is. Véleménye szerint e kérdéseket a szövetkezeti tagság eredményesebben szabályozhatná. Javasolta, hogy a szövetkezeti elvektől idegen, különböző káros hatású paragrafusokat mindkét törvénymódosító tervezetből töröljék és a döntést bízzák a tagságra. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 18:23
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (27. rész)
|

Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának ---------- vezető titkára ügyrendi kérdéssel foglalkozott felszólalásában. Elmondotta: ő maga is kezdeményezte annak idején, hogy a lényeges törvényeket kétfordulós vitában fogadják el. Legyen általános vita, s itt mindenki mondja el véleményét. Ezután a vitát be kell rekeszteni, és csak a következő alkalommal térjenek vissza rá. Így van idő, hogy a kormány is, a bizottságok is feldolgozzák az elhangzott javaslatokat. A képviselőknek pedig lehetőségük van arra, hogy egyeztessék véleményüket választóikkal. Ezzel szemben a mostani ülésen a törvényjavaslatok tárgyalása során minden szünet nélkül az általános vita után napirendre került a jogszabály-tervezetek részletes vitája. Ezzel nem tud egyetérteni - mondta -, már csak azért sem, mert a választókban az a képzet alakulhat ki, hogy a kormány jelentős törvényeket mindenáron egy ülésszakon akar elfogadtatni. Szűrös Mátyás erre azzal válaszolt, hogy a képviselői felvetés már utólag hangzott el, ugyanis a Parlament már előzőleg szavazott ez ügyben; akkor kellett volna tehát a képviselőnek szólnia. Az elnök ezután bezárta a vitát, s szünetet rendelt el, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvitassa a képviselők által beterjesztett javaslatokat, törvénymódosító indítványokat. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 18:24
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (28. rész)
|

Kulcsár Kálmán vitaösszefoglalójában az egyes gondolati körök szerint csoportosította a képviselői észrevételeket. A törvény jellegét, lényegét firtató kérdésekre válaszolva leszögezte: olyan jogszabályról van szó, amely sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint megnyitni a társasági törvény alkalmazhatóságát, diszkrimináció nélkül, a gazdaságban működő valamennyi tulajdonformához kapcsolódva. A jogszabály időzítése kapcsán a miniszter hangoztatta: mivel a törvény ,,tulajdonviszony-semleges,,, megalkotásával nem kell addig várni, amíg a tulajdonviszonyokra vonatkozó koncepciók ki nem alakulnak, s a tulajdoni reform törvények formáját nem ölti. Ezzel függ össze az a képviselői indítvány, hogy a Parlament adja vissza ezt a törvénytervezetet, egy ad hoc bizottság tárgyalja meg a törvényjavaslatot, majd terjessze a következő Országgyűlés elé. Kulcsár Kálmán elvetette ezt az indítványt, mivel a bizottság rendelkezésére álló idő sem lenne elegendő a tulajdonviszonyok átalakítására vonatkozó koncepciók kiérlelésére. Jelenleg a szakmai közvélemény e kérdésben még annyira megosztott, hogy az elkövetkezendő hónapokban nem várható egy törvény alapjául szolgáló koncepciócsomag kidolgozása. Az ország mostani helyzetében pedig várni nem csak hiba, hanem - ahogy az egyik képviselő megfogalmazta - egyenesen bűn lenne. A miniszter az elmondottak alapján kérte a Parlamentet, hogy ne fogadja el a képviselői javaslatot. Számos kérdés merült fel a vagyonkezeléssel és a vagyonértékeléssel kapcsolatban. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a kormányzat a kifogások ellenére is lehetségesnek tartja a törvény életbe léptetését egy kialakított vagyonkezelő szervezet, illetve az erre vonatkozó eljárás nélkül. Emlékeztetett arra: a kormány - ugyancsak egy képviselői indítványra - felelősséget vállalt arra, hogy a vagyonkezelői szervezetre vonatkozó törvény tervezetét október 31-ig benyújtja a Parlamentnek. Hozzátette: gyakorlati szakemberek szerint az addig hátra lévő fél év során nagyon kevés állami vállalatnak lesz lehetősége átalakulnia társasággá. Viszont ha most nem indulna meg az átalakulás folyamata, akkor jóformán csak egy év múlva születhetnének eredmények. Ami a vagyonértékelést illeti, a körültekintő szabályozáshoz hosszabb időre lesz szükség. A miniszter utalt arra is, hogy a világ számos országában egyáltalán nincs jogszabály a vagyonértékelésre, hanem a gazdasági, kereskedelmi életre bízzák annak kialakítását. Hazánkban mindazonáltal szabályozni szeretnék a vagyonértékelést, ehhez azonban gyakorlati tapasztalatokra van szükség. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:11
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (29. rész)
|

A vagyonértékelési szabályok kimunkálásán a Pénzügyminisztérium dolgozik. Az igazságügyminiszter ismételten vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek egyfajta menedzsertulajdon, menedzserhatalom kialakulásának veszélyét vetítik előre. Álláspontja szerint ez a vízió teljesen indokolatlan, s kialakulása sok szempontból a törvény félreértésén alapszik, illetve azon, hogy az egymással szorosan összefüggő jogszabályokat nem egymás kontextusában vizsgálják. Kulcsár Kálmán határozottan leszögezte: a törvény kifejezetten a gazdálkodó szervezetek körében ma tapasztalható összefonódások megakadályozására tartalmaz sajátos társasági jogi garanciákat. Részletesen idézte a törvényszöveg erre vonatkozó rendelkezéseit, s mindezek alapján elvetette azt a javaslatot, hogy az átalakulási törvénytervezetből hagyják ki az állami vállalatokra vonatkozó részt. Véleménye szerint ezt semmi sem indokolja. Ha mégis így döntenének a törvényhozók, a kormány arra kényszerülne, hogy mindhárom beterjesztett törvényjavaslatot visszavonja. A három jogszabály-tervezet ugyanis szorosan összefügg egymással. Végül néhány további javaslatra, észrevételre válaszolt a miniszter. Elmondotta: már dolgoznak az egyéni vállalkozásokra, a kisiparra és a magánkereskedelemre vonatkozó jogi szabályozNs felülvizsgálatán, egységesítésén. Egységes törvény létrehozásán dolgoznak, ugyanis semmi sem indokolja, hogy a kisiparra eltérő szabályokat hozzanak. A kormány foglalkozik az új vállalati, valamint az új szövetkezeti törvény kidolgozásával is. Mindkettő az új alkotmány elfogadása után kerülhet az Országgyűlés elé. Több képviselő is hangoztatta: túl sok a vállalatokat érintő jogszabály. Ezzel egyetértett a miniszter, véleménye szerint is a deregulációs folyamat meglehetősen lassan halad előre. Szükség van felgyorsítására, s kérte ehhez a képviselők támogatását. A kormány egy korábbi képviselői felvetésre reagálva áttekintette a dolgozói participáció kérdését. Arra a következtetésre jutottak, hogy az átalakulási törvénnyel nem célszerű ehhez kialakítani a feltételeket. A Munka Törvénykönyvének, valamint a társasági törvénynek a módosítására van szükség. Erre a kérdésre a kormány az új Munka Törvénykönyvének a parlamenti tárgyalása során kíván visszatérni. Kulcsár Kálmán válasza után Tallóssy Frigyes az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának nevében adott tájékoztatást a bizottsági ülés eredményéről, a vitában elhangzott képviselői javaslatok elfogadásáról, illetve elvetéséről. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:14
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (30. rész)
|

Mint mondotta, a bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy ha a vállalati tanács, vagy a dolgozók közgyűlése általános vezetésével működő állami vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez viszonyítva 20 százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot gazdasági társasággá alakíthatja át. Ugyancsak elfogadta a bizottság azt az indítványt, hogy a Miniszertanács előterjesztésére indokolt esetben az Országgyűlés elrendelheti a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése általános vezetése alatt álló vállalat államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá átminősítését abból a célból, hogy legkésőbb egy éven belül az alapító szerv gazdasági társasággá alakítsa azt át. A bizottság ugyanakkor több javaslatot, így Puskás Sándor, Eleki János és Bödőné Rózsa Edit egy-egy indítványát elutasította. Végül Tallóssy Frigyes javasolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium a vállalati és a szövetkezeti törvényt a kihirdetés során egységes szerkezetben tegye közzé, ez ugyanis megkönnyíti a jogalkalmazók munkáját. Ezután Kovács Lászlóné élt a kétperces hozzászólás jogával, mondván, hogy az igazságügyminiszter nem adott kielégítő választ a kérdésére, s kérte a pénzügyminisztert, válaszoljon arra, hol tart a vagyonértékeléssel kapcsolatos jogi szabályozás. Békesi László elmondta, hogy a Pénzügyminisztériumban és a kormány hivatalaiban intenzív munka folyik, s a tulajdonosi reformmal együtt az őszi ülésszakra beterjesztik az ezzel kapcsolatos tervezetet. Határozathozatal következett. Elsőként Bödőné Rózsa Edit azon javaslatáról szavaztak, miszerint az átalakulási törvény harmadik fejezetét ne most tárgyalják, hanem arról külön törvényt alkosson az Országgyűlés egy ad hoc bizottság előkészítése után. A nagy többség a javaslat ellen szavazott, kilencen értettek vele egyet, hatvanhatan pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Ezután a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról döntöttek a képviselők. A jogi, igazgatási, igazságügyi bizottság erre vonatkozó módosító javaslataival a nagy többség egyetértett, ellene senki sem szavazott, 34-en tartózkodtak. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:15
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (31. rész)
|

Eleki János módosító indítványát - amely szerint a mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari ágazatba besorolt, részvénytársasággá átalakuló vállalatok alaptőkéjének 50 százaléka erejéig, befizetés nélkül, meghitelezett részvényt igényelhetnek, s az átalakuló vállalat részvényeit az átalakulást megelőző öt év átlagában elért forgalmi részesedés arányában kell felajánlani az érintett gazdálkodó szervezetek részére - 147 képviselő fogadta el, 65-en ellene szavaztak, 77-en pedig tartózkodtak. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:17
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (32. rész)
|

Ezután Puskás Sándor két módosító javaslatáról szavaztak a képviselők, az egyiket elutasították, elfogadták viszont másik módosító indítványát. Az átalakulási törvényjavaslatot, az elfogadott kiegészítésekkel együtt 20 ellenszavazattal és 48 tartózkodással fogadta el a Parlament. Az elnök utólag a törvényjavaslatban szereplő két változatról rendelt el szavazást, a képviselők az ,,A,, variációt fogadták el. A vállalati törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat megszavazásakor a képviselők először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében szereplő módosító indítványokról szavaztak. Ezeket egy ellenszavazattal és 40 tartózkodással fogadták el. Ugyancsak elfogadták dr. Horváth Jenő és Nagyiványi András módosító javaslatát. Az Országgyűlés ezután a törvényjavaslat egészéről szavazott, és a törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett elfogadta. A képviselők végül a szövetkezeti törvény módosításáról szavaztak. Először elfogadták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében szereplő módosításokat. Nemes Tamás és Sasvári József módosító indítványát viszont elvetették. A törvényjavaslatot végül az Országgyűlés négy ellenszavazattal és 37 tartózkodással fogadta el. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának első napja - amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Az ülésszak szerdán a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:27
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (33. rész) - Dióhéj
|

Az Országgyűlés ülésszakának első munkanapja dióhéjban: Az első munkanap Szűrös Mátyás elnökletével kezdődött, aki bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket, majd a Parlament döntött a megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Ezután három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését, és döntött arról is, hogy nem tűzi napirendre Kókai Rudolf (Szolnok m. 15.vk.) indítványát a nem dohányzók egészségét védő jogszabály megindításáról. A kérdést az egészségmegőrzés komplex programjának részeként jövőre tárgyalja a parlament. A testület úgy határozott, hogy három Szolnok megyei képviselő önálló indítványát, amely a lakásgazdálkodásról szól, az őszi ülésszakon tűzi napirendre. Az ülésszak napirendjét öt ellenszavazattal fogadták el. A napirend: A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény; a Bűntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok, továbbá a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Minisztertanács javaslatai az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztató a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről és személyi kérdések. Az ülésszakra 12 interpelláció és hat kérdés érkezett a képviselőkhöz. A Parlament ezután együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, illetve szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról. A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Az expozé után Szűrös Mátyás közölte: több képviselő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket a jogi bizottság véleményezett. Ezt követően megkezdődött a törvényjavaslatok kétolvasásos tárgyalása. A vitában felszólaltak: Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében; Plecskó Ferenc (Somogy m., 12.vk.); Juhász Ferenc (Budapest, 62.vk.); Eleki János (Békés m., 7.vk.); Kovács Lászlóné (Budapest, 7.vk.); (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:28
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Országgyűlés - első nap (34. rész) - Dióhéj
|

Balogh Gábor (Baranya m., 9.vk.); Nagyiványi András (Budapest, 19.vk.); Puskás Sándor (Heves m., 2.vk.); Zsidei Istvánné (Heves m., 5.vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.); Dr. Balla Éva (Budapest, 46.vk.); Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21.vk.); Tulok András (Veszprém m., 9.vk.); Dobos Józsefné (Heves m., 6.vk.); Kovács Sándor (Tolna m., 8.vk.); Horváth Jenő (Budapest, 1.vk.); Lakos László (Pest m., 9.vk.); Peják Emil (Budapest, 56.vk.); Szűrös Mátyás ezután bezárta a vitát, a szünetben összeült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, hogy megvitassa a beterjesztett javaslatokat, törvénymódosító indítványokat. A szünet után Kulcsár Kálmán vitazárót tartott, majd Tallóssy Frigyes szólt a bizottság szünetben végzett munkájáról. Békesi László pénzügyminiszter válaszolt Kovács Lászlóné képviselő ismételten feltett kérdésére. Határozathozatal következett: először a képviselői javaslatokról és módosító indítványokról szavaztak, majd a törvénytervezetekről. Az átalakítási törvényjavaslatot 20 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el, az elnök utólag két változatról rendelt el szavazást, a testület az ,,A,, variációt fogadta el. A vállalati törvényre vonatkozó előterjesztést 8 ellenszavazattal és 35 tartózkodással, a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó javaslatot pedig 4 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett fogadták el. Az ülésszak szerdán a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik. Az ülésszakról tudósítottak: Baumann László, Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos, Szőke László. (MTI)
1989. május 30., kedd 20:30
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|