|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában mindenekelőtt -------------- azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Ezzel kapcsolatban felvetődhet a kérdés: a kormányzat miért nem terjesztett a Parlament elé teljesen új vállalati, illetve szövetkezeti törvényt. Az igazságügyminiszter álláspontja szerint ennek még nem jött el az ideje. A mai átmeneti körülmények között ez megengedhetetlen beavatkozást jelentene a tulajdonviszonyokba. Új vállalati és szövetkezeti törvény megalkotására azt követően kerülhet sor, hogy a tulajdonreform közgazdasági-politikai koncepciójának kiérlelődése után az alkotmány újraszabályozza a tulajdonformákat. Kulcsár Kálmán véleménye szerint erre másfél év múlva, 1991. január 1-jén kerülhet sor. A törvénycsomag kulcselemeként beterjesztett átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá akulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalakulás következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az alapítás valamennyi, bürokratikus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet átmenni az egyik szervezeti formából a másikba. A szervezeti formaváltás szabályai jelenleg hiányoznak a magyar jogrendszerből, és ez nagyon sok kellemetlenséget, többletterhet okoz a gazdálkodóknak. Kulcsár Kálmán ennek kapcsán hangsúlyozta: az átalakulási törvény jogi értelemben valóban technikai jogszabály, amely a szervezeti formaváltás szükségképpen nagyon bonyolult módszertanát rendezi, csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi zavaros, kvázi- átalakulásokat. Az átalakulási törvény része annak a törvénysorozatnak, amely a piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapír-kibocsátási és értékpapírpiac-felügyeleti törvénnyel fejeződik be a sorozat. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 12:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|