|
|
|
|
Történészvitát szervez a Nyilvánosság Klub (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - Elhallgatások és torzítások, avagy hogyan kutatható a közelmúlt magyar történelme címmel történészvitát rendez szombaton a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Erről tartottak sajtótájékoztatót kedden a Hungária Kávéház irodalmi szalonjában.
Elmondották, hogy az elmúlt negyven év történelmének kutatása elsősorban tudományos kérdés. Ugyanakkor mindezideig politikai szempontok határozták meg, hogy milyen anyagokat lehet kutatni a levéltárakban. Márpedig a valós kép kialakításához szükség van ahhoz, hogy különbséget tegyenek tudományos és politikai ügyek között. A szombati vitán Gyáni Gábor, a Hajnal István Kör tagja beszél majd a levéltári kutatások szabályairól, Pető Iván pedig azokat az információs korlátozásokat összegzi, amelyek gátolják a levéltári kutatómunkát. Többen szólnak majd szakmai kutatási tapasztalataikról. Hegedűs B. András a történelmi publikációk és az etika kapcsolatáról tart előadást, s érdekességnek ígérkezik Farkas Vladimir szereplése. A sajtótájékoztatón szó esett a koncepciós perek felülvizsgálatáról. Bácskai Vera történész ismételten kifogásolta, hogy a felülvizsgálatot végző bizottság összeállításánál nem kérték ki a szakma képviselőinek véleményét, egyebek közt nem hallgatták meg az MTA Történettudományi Intézetét. Emlékeztetett rá, hogy a Hajnal István Kör bizalmatlanságát fejezte ki a bizottság társelnökének, Zinner Tibornak a személyével kapcsolatban. Ugyancsak helytelenítik, hogy a tervek szerint a megvizsgálandó iratok kikerülnek a levéltárakból. A Hajnal István Kör véleménye szerint ennek nem szabadna megtörténnie, a róluk készült hiteles másolatokat kellene a bizottság rendelkezésére bocsátani. Varga László történész egyebek közt kifejtette, hogy az 1956-tal kapcsolatos publikációk nyilvánossága megnőtt. Ez örvendetes, ám a felfokozott érdeklődés miatt jelentős tér jut a felületes, szenzációhajhászó írásoknak is. Egyúttal kifogásolta, hogy az 1956-os események kutatására továbbra sincs intézményes lehetőség, s ez vonatkozik az utóbbi negyven év számos más, a történészek számára fontos témájára is. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|