|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja (15. rész)
|
Gyuricza László Südi Bertalannak válaszolva elmondotta: a jelölőbizottság ülései nyilvánosak voltak, a testület együttes vélemény alapján alakította ki álláspontját, tehát nem történt semmi olyasmi, amely miatt bárkiben is kétség merülhetne fel a jelölőbizottság munkájának tisztessége iránt. Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel - két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül - elrendelte a szavazás megtartását. A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést felfüggesztette. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ------------- ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. Az ellenszavazatok a következőképpen oszlottak meg: Király Zoltán 7, Pozsgay Imre 6, Horváth Jenő 5, Südi Bertalan 3, Grósz Károly 2, Gajdócsi István, Jakab Róbertné, Kiss István (Komárom m. 7. vk.) és Stadinger István egy-egy szavazatot kapott. Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő és 27 ellenszavazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé választotta meg. Köszöntötte az új házelnököt és eredményes munkát kívánt neki. Szűrös Mátyás rövid beszédben köszönte meg a képviselők megtisztelő bizalmát. Elmondta: úgy érzi, ez a bizalom elsősorban eddigi munkásságának szól, s kifejezésre juttatta, büszke arra, hogy a törvényhozók így értékelik munkáját. Kérte, hogy a jövőben ebben a felelősségteljes munkában hasonló szellemben és arányban támogassák. Emlékeztetett arra, hogy a jelölés idején különös érzések kavarogtak benne, mert az volt a véleménye: mindenkinek azon a területen kell dolgoznia, amelyen a legtöbbet nyújthatja az országnak, a nemzetnek. Végül is azért vállalta el a jelölést, mert reméli, hogy nem teljes pályamódosítást kell végrehajtania. Úgy vélekedett: az országnak ebben a helyzetében, a Magyar Országgyűlésnek ebben az állapotában vállalnia kellett a jelölést. Kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlés szerepe az ország életének, külpolitikájának alakításában növekedni fog. (folyt.köv.)
1989. március 10., péntek 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|