|
|
|
|
Megújul a T. Ház (2. rész)
|
A minisztereket ugyanis tilos volt "megfricskázbni" - idézte fel a képviselői munkássága során tapasztalt kellemetlen élményeit az idei, januári ülésszakon a Bács-Kiskun megyei Südi Bertalan. S hozzátette: ha a demokrácia a Parlamenten belül is "tőrbecsalható", mit várhat az olyan állampolgár, aki nem tagja a törvényhozásnak. De a csongrádi Király Zoltán is kemény szavakkal szólt a "befolyásoló" telefonokról, az interpellációk bejegyzésének korábban tapasztalt visszásságairól, az 1986-ben elfogadott ügyrend korlátozó és már hatályba lépésekor tudottan be nem tartható voltáról. A házszabályok ez év januári vitáját már a megújulás szelleme hatotta át. Az ügyrendmódosítást előkészítő parlamenti bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők újabb módosítások tucatjait fűzték. Bár az indítványok egy része pusztába kiáltott szó maradt, az új házszabály számos ponton meghaladja a régit, nyitottabb, rugalmasabb annál. A Parlament szuverenitását erősíti, hogy - az átalakított ügyrendnek megfelelően - az ülések összehívásának a joga az Elnöki Tanácstól átszállt az Országgyűlés elnökére, s a korábbi szabályozással szemben a törvények alkotmányos kihirdetése is őt illeti meg. A honatyák általános megelégedésére szűkült viszont a T. Ház elnökének jogköre a zárt ülés elrendelése ügyében. A mostani házszabály csak rendkívüli esetben engedi meg a nyilvánosság kizárását, s a "rendkívüliséget" indokolni kell. A régi ügyrend szerint az Elnöki Tanács vagy a Minisztertanács indítványára zárt ülést kellett tartani. Ilyen indítvány csak államtitok védelme érdekében lehetséges az új házszabály elfogadása óta. A képviselők támogatták - s ezzel az Országgyűlés belső törvényébe foglalták - azt a javaslatot, hogy a törvényhozónak a név szerinti szavazásnál nyilatkoznia kell állásfoglalásáról, vagyis nem aláírásával szavaz. A Parlament állandóan időzavarba, törvénytárgyalási és döntési kényszerbe kerül, a képviselő gyakran az újságból tudja meg, hogy milyen törvény tárgyalása várható - tette szóvá a januári ülésszakon a Békés megyei Vass Józsefné. Az új házszabályba emelt indítványának megfelelően a jövőben az Országgyűlés elnöke előterjesztése alapján a törvényhozó testület határozza meg saját éves munkaprogramját. (folyt.)
1989. március 8., szerda 10:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|