Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - Rudé Právo és Svobodné Slovo (2.rész)
A csehszlovák fővárosban figyelemre méltónak tartják, hogy a Rudé Právo és a Svobodné Slovo cikke éppen azon a napon jelent meg, amikor Németh Miklós és Ladislav Adamec megállapodása értelmében Pavel Hrivnák csehszlovák miniszterelnök-helyettes vezetésével először ült össze a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezetvédelmi, földrengéstani, s egyéb kérdéseit megvizsgálni hivatott szakértői bizottság és Magyarországon a budapesti kormány az országgyűlés elé terjesztette jelentését a nagymarosi építkezésekről. Megfigyelők a Rudé Právo cikkét egyebek között abból a szempontból tartják érdekesnek, hogy az, felértékelődését elismerve, nyíltan politikai ügynek nevezte a környezetvédelmet. A cikk szerzője a Rudé Právo egyik korábbi, idén áprilisban megjelent írásával szembehelyezkedve úgy vélekedett, nem lehet hibának tekinteni, hogy a környezetvédelmi szakértők, így a Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai társaságának környezetvédelmi szekciója politikai kérdésként vetik fel a környezetvédelmet. (Emlékezetes, hogy annak idején a CSKP lapja igen élesen támadta a szekciónak a prágai Nika című információs buletinben közölt állásfoglalását, amely szerint a vízlépcsőrendszer megépítését csupán gazdasági és műszaki megfontolásokból határozták el, holott az példátlan beavatkozás a környezetbe a közép-európai térségben és jelentős, sok évtizedre, sőt évszázadra szóló környezetvédelmi, gazdasági, szociális, politikai és más következményei lesznek.) Jaromir Pospisil azt hangoztatta, a társadalmi problémákat átfogóan kell megoldani, a vízlépcső esetében a gazdasági és műszaki mellett figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is. A szerző szerint Csehszlovákiában számos esetben a kellő vizsgálatok elvégzése nélkül láttak hozzá egy létesítmény megépítéséhez és csak azután próbálták meg összhangba hozni a környezetvédelmi követelményekkel. Pospisil ugyanakkor maga is bírálva a bős-nagymarosi vízlépcsőről a Nika című buletinben nyilvánosságra hozott állásfoglalást, azt írta, a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről a mostanitól eltérő szociális, gazdasági és politikai feltételek között határoztak és fölösleges azt mérlegelni, vajon ma másként döntenének-e. Pospisil szerint már akkor számoltak a jelentős környezetvédelmi problémákkal, a tudományos-kutató intézeteket megbízták, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat a várható hatások enyhítésére. (folyt.) 1989. május 31., szerda 16:53
Vissza » Folytatásokkal »