Rendszerváltás és az MTI

	Tüntetés Nyiregyházán
Tüntetés Nyíregyházán SZER --------------------- München, 1989. május 29. Magyar híradó 1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének elmaradása miatt. Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és közvetett okait és hátterét: Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig már 1500-an tüntettek. Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak 338-an kaptak elhelyezkedési segélyt. A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek, hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha helyzetéről. A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe, internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig - miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető 28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.) 1989. május 29., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tüntetés Nyíregyházán - 5/1. folyt.
Csáji (?) Ferenc századost, akit a forradalom idején egy orosz tank lövege talált el, az ellenforradalmárok áldozatának kiáltották ki és utcát neveztek el róla Nyíregyházán. A politikai rendőrség annak idején gestapós módszerekkel vallató nyomozói kiemelt, 25 ezres nyugdíjat élveznek. Igaz, a megyei tanácselnök és a pártbizottság első titkára is 40 ezer feletti fizetést kap, miközben a munkások átlagkeresete Szabolcs-Szatmárban 5558 forint. Érthető, hogy a demokratikus mozgalmakhoz kevesen mertek csatlakozni Szabolcs-Szatmárban. Aki megpróbálta, pórul járt. A nyíregyházi R. Kovács Lászlót a rendőrség folyamatosan üldözte, és még másfél éve, 1987 augusztusában is házkutatást tartott nála, lefoglalva írásait és a nála talált független kiadványokat. Most azonban már megkezdődött az erjedés. Nemrégiben kiadták az első sokszorosított szamizdatot, a Nyírségi Vakond első számát, amely főként a megye kilátástalan helyzetével foglalkozott, és a tüntetésre megjelent a folyóirat második száma, amely többek közt a Munkásőr áprilisi számának harmadik oldalán közölt verset elemzi. A Biztató munkásőr barátomnak című költői alkotás az alternatív szervezetekkel való fegyveres leszámolásra buzdít. Ugyancsak a szombati tüntetésre jelent meg független kiadványként a Szabolcs-Szatmár Népe című lap 1956. október 31-iki számának újranyomása, és pártok, fiatalok a nyíregyházi Lenin-szobor talapzatánál árulják a szamizdat kiadványokat. A független szervezetek tagjainak és szimpatizánsainak száma növekszik, nyíregyházi rendezvényeikre több százan járnak el. A szombati tüntetésen, melyet előzőleg provokációnak minősített a megyei pártszervezet, kemény beszédeket mondtak a Fidesz, a Szabad Demokraták és a Magyar Demokrata Fórum szóvivői. (folyt.) 1989. május 29., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tüntetés Nyíregyházán - 5/2. folyt.
Mester Béla tanár azt követelte a kormányzattól, hogy ne a munkások zsebéből vegye ki a pénzt. Az a kormány, amely csak akkor képviseli a népakaratot, amikor már minden más módszere csődöt mondott, ne csináljon több bajt - mondta Mester Béla, és követelte egy szakértőkből álló ideiglenes kormány felállítását, mert "csak ez lehet képes békésen elvezetni az országot a remélhetőleg szabad választásokig". +++ 1989. május 29., hétfő
Vissza »