Rendszerváltás és az MTI

	NSZK - Pozsgay Imre (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. május 29. hétfő (MTI-tud) - Az NSZK-beli Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében hétfőn háromnapos nemzetközi értekezlet nyílt ,,Keletközép-Európa - a reformok kihívása,, címmel. A tanácskozáson az európai és a tengerentúli tudományos élet számos rangos politológus, közgaszdász, jogász és történész képviselője vesz részt. Magyar részről többek között Bihari Mihály, Bauer Tamás, Hankiss Elemér, Ágh Attila, Kilényi Géza, Halmai Gábor, Hardi Péter, Józsa Gyula, Tardos Márton, Takács Imre. Az esemény megnyitóján jelen volt Pozsgay Imre államminiszter. Bernhard Vogel, az alapítvány elnöke, nyugalmazott rajna-pfalzi miniszterelnök megnyitójában külön köszöntötte Pozsgay Imrét, aki a már fél évvel ezelőtt küldött és elfogadott meghívásnak eleget téve díszvendégként érkezett a tanácskozásra, és NSZK-beli tartózkodása során a bonni vezetőkkel is tárgyalásokat folytat a két ország kapcsolatainak építéséről. Délután Pozsgay Imre nagy sikerű beszámolót tartott a magyarországi törekvésekről, reformokról, a válságból kivezető útról. A magyar pártnak több és keservesebb tapasztalata van a kudarcokról, mint talán a szomszédoknak, és az összes kísérletet megtette arra, hogy a régi struktúra szerint reformáljon. Mindegyikkel elbukott. Egyetlen kísérletre még maradt lehetősége: erőszakkal fenntartani a berendezkedést. Tudjuk azonban: hatalmat meg lehet ugyan tartani erőszakkal, de működőképessé nem lehet tenni vele a társadalmat. Erőszakkal megtartott pozícióval az MSZMP végül is történelmileg végleg kikerülne az ország életéből - mondotta Pozsgay. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy ennek ellenére a pártban vannak, akik még ma is elképzelhetőnek tartják a represszív megoldást. Kifejtette: a másik tényező, ami megkönnyítette az MSZMP vezetésének a reformokra való átállást, az a körülmény, hogy minden viszontagsága és történelmi mulasztása, bűne ellenére az MSZMP sokkal kevésbé szenvedett a közvélemény szemében vereséget, mint a többi keletközép-európai ország hasonló funkciókat betöltő pártja. A pártnak maradt egy nagyon lényeges és tisztességes része, amely őrzi a kiegyezési képességet, a kormányzásra való képességet, valamint azt a lehetőséget, hogy a megegyezés egyik kezdeményezője legyen. Ennek az egyik legmarkánsabb megjelenítése a reformkörök mozgalma, de sok más bizonyíték is van erre. (folyt.) 1989. május 29., hétfő 20:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »