Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 30.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás az MSZMP birtokában levő ingatlanok elidegenítéséről

"Meg kell tehát akadályozni, hogy a csődöt mondott pártállam idején így megszerzett anyagi vagyont az új történelmi szakaszban az MSZMP mobil tőkévé átalakítva, azt saját céljaira használja fel. A fentiek vonatkoznak az elmúlt időszak más hatalmi szerveinek (HNF, Munkásőrség, KISZ, illetve jogutódja a DEMISZ) vagyonára is. Követeljük: 1. a vagyonok azonnali elidegenítési tilalmát..."
Deutschlandfunk:

Párthatározat Nagy Imréről

"A magyar kommunista párt vezetősége ma törvénytelennek nevezte Nagy Imre kivégzését. Major, a párt szóvivője a Központi Bizottság ülése után közölte: már most megállapítható, hogy Nagy Imrét hamis vádak alapján ítélték halálra. Ezért kivégzése törvénytelen volt. Nagy Imre és négy társa földi maradványait június 16-ikán - kivégzésének évfordulóján - teljes tiszteletadással temetik el újra. Eddig az időpontig Nyers Rezső politikai bizottsági tag vezetésével egy bizottság nyilatkozatot dolgoz ki a Nagy Imre-ügyről."

Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak(1. rész)

München, 1989. május 28. (MTI)- Az alábbiakban teljes terjedelemben közüljük Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja által a Szabad Európa Rádiónak Budapesten szerdán adott interjút, amelyet a SZER szombaton sugárzott:.

,, - Miniszter úr
Az MSZMP reformkörei első országos
értekezlete alkalmából Szegeden tartott nagygyűlésen hallottam egy
idős nénitől, hogy ,ez a Pozsgay egy rokonszenves ember, az is jó,
amit mond, de sajnos nem lehet elhinni neki, mert ez is csak
kommunista,. Gondolom nem először találkozik ezzel, vagy ehhez
hasonló megállapításokkal. Nem terhes önnek a pártja? Nem okoz
nehézséget, hogy miatta kétségbevonják sokan szavahihetőségét?

    - Nehézség mindenkinek, aki ebben a pártban van most. Hiszen
tekintélyt vesztve, válságkormányzóként és bizonyos fokig válság
előidézőként tartja számon a közvélemény. Ugyanakkor azt is meg kell
mondanom, hogy életem nagy része ehhez a párthoz kapcsolódik. Igaz,
hogy mindig olyan módon, hogy kritikusan és az aktuális politika
iránti fenntartásokkal, azt meghaladni való szándékkal vettem részt
ebben a politikában. De ezzel a szervezettel való kapcsolatom életem
fontos része.

    Hiszem, hogy ez a szervezet megváltoztatható, megújítható, s ez
esetben talán a közvélemény is megérti majd kitartásomat és
együttélésemet az MSZMP-vel, vagy majd bárminek nevezzék is a
megújulás után. De megértem azt a nénit is, aki Szegeden ilyen
észrevételeket tett, mert nem először találkozom vele. Még ilyen
kifejezések formájában is, hogy ,Önre két kézzel szavaznék, de a
pártjára nem, , és így tovább. Manapság ilyen dolgokkal kell
szembenézni. (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 20:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (2. rész)

- Van az Ön közvetlen környezetében, vagy esetleg a családjában
valaki, akin keresztül úgy eljut Önhöz a nép hangja, reakciója a
kormány vagy a párt intézkedéseire, mint az előbb említett nénié?

    - Mondhatnám azt is, hogy az egész szociális szerkezet benne van
a családomban, vagy közeli rokonságomban. Hiszen tudós
értelmiségiektől, a tisztes szakmát gyakorló munkásig mindenféle
társadalmi csoport képviselője megtalálható a családomban,
rokonságomban. Ez jó is, szerencse is, mert olyan kritikus közegben
élek, amelyik egyáltalán nem ájul el se funkciómtól, se nézeteimtől,
gondolataimtól, szakadatlanul kipróbálja rajtam társadalmi
tapasztalatait, és aszerint becsülnek, mennyire tudom felfogni az ő
tapasztalataikat.

    Öcsém például munkás, karosszérialakatos a székesfehérvári
Ikaruszban, ő aztán a veszélyeztetett helyzetbe került nagyüzemi
munkás összes gyötrelmét a nyakamba zúdítja, ha találkozunk.
Feleségem pedagógusokat tanító, nevelő főiskolai tanár. Gondolhatja,
hogy milyen információkkal, tapasztalatokkal jön haza egy-egy
felvételi vizsgáról, vagy egyéb főiskolai eseményről. A gyerekeim
pályakezdő kutató-értelmiségiek, a megbecsülés hiányától az
elpazarolt képességekig a legkülönbözőbb dolgokról informálhatnak.
Mostanában tehát nem túlzottan lelkesítő adatokat, de kényszerítő
nézeteket hoznak be a családba. Így védve vagyok attól, hogy valami
káprázatnak áldozatul essek, mindig-mindig visszatérítenek a
valósághoz.

    - Térjünk vissza ezután a kitérő után az eredeti kérdéshez, hogy
Önt, aki napról-napra látja a családjában, hogy milyen hibákat
követett el ez a párt évtizedek óta, nos akkor Önt mi tartja még
mindig ebben a pártban? (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 20:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (3. rész)

- Hát az a remény, hogy egy hatásos, igazságos és valódi nemzeti
programot alkotni tudó szervezetté válik, miközben megőrzi
hagyományaiból a tiszteletreméltót, az európai kultúrához tartozó
részét ennek a hagyománynak, miközben hasznosítani lehet, ha mást
nem, legalább azt a kormányzati bürokratikus tapasztalatot, ami
együtt járt ezzel az uralkodással és vezető szereppel,
állampárt-pozicióval, mert meggyőződésem, hogy ennek felhasználása
nélkül a legkitűnőbb ellenzéki, vagy alternatív pártok programja
által se tudnánk átevickélni ezen a válságon.

    - Látjuk azt, hogy nemcsak Magyarországon van válság, hanem
mindenütt Kelet-Közép-Európában, a Szovjetunióban, ahol ez a
rendszer, ez a kommunista párt volt uralmon. Ön szerint, miniszter
úr, azt jelenti ez, hogy válságban van a kommunista eszme?

    - Ez a sztálinizmus válsága. Az egészen bizonyossá vált, hogy ez
nem reformálható, mert csődöt mondott, alkalmatlan arra, hogy az
embereknek megadja a szabadság élményét és érzését. Alkalmatlan
arra, hogy belső hajtóerők keletkezzenek az egyénben, az
állampolgárban valami nemesre vállalkozni, szétzilálta az emberek
közötti szolidaritást, a termelők között pedig a kooperációt.

    Ilyen körülmények között dönteni csak arról lehetett, hogy ezt
az egész sztálinista típusú rendszert ideológiájával együtt le kell
váltani. Ideológiájában a lényeget nem a marxizmusban és nem a
marxizmus eltorzításában látom, mert ehhez az egészhez semmi köze.
Abban látom, hogy egy felsőbbséges, atyáskodó rendszert vezetett be,
amelyben az állampolgárt lehetőleg a leginfantilisabb,
leggyermekdedebb fokon kell tartani, alattvalóként kezelni, másképp
nem fogadja el azt a feltételezést, hogy itt van egy mindentudó,
mindenható vezér, vagy vezető csoport, amelynek nincs szüksége
legitimációra, hiszen elméletében és minden tudásában úgy is benne
van az, amire a népnek szüksége van. Hát ezt a szemléletet a maga
jakobinisztikus módjával és elfajulásra, terrorra, erőszakra való
hajlamaival együtt el kell takarítani az útból, ez nem felel meg se
a szocializmusnak, se az európai politikai kultúrának, se az emberek
mindennapi szükségleteinek. (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 20:59


Vissza »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (4. rész)

- Miniszter úr
Mi lesz ezzel a párttal, az Ön pártjával, amely
mellett mindenáron kitart? Kecskeméten, most a múlt héten Szegeden
is sok szó esett arról, hogy esetleg pártszakadás lesz. Önhöz, vagy
az ön gondolatvilágához, politikai elképzeléseihez közel álló
értelmiségiek - Bihari Mihály, Gombár Csaba - nemcsak
elkerülhetetlennek, de egyenesen szükségesnek tartják a
pártszakadást.

    - Valóban. Már február óta, amikor a központi bizottsági ülés az
56-os események értékelésével foglalkozott, és végül is tudomásul
vette a népfelkelésről szóló meghatározást, azóta hol mint mumus és
fenyegető rém, hol mint kívánatos cél fel-fel bukkan a pártszakadás
képe. Én megpróbáltam racionalizálni ezt az egész problémakört.

    Ha tisztában akarok lenni önmagammal is, akkor azt mondom, hogy
a pártszakadás nem valami rémséges dolog. És engem ne fenyegessen
senki pártszakadás kockázatával, hogyha kimondom a véleményemet.
Mert némelyek a pártszakadás rémképét azért vetítik fel a párttagság
elé, hogy fogja be a száját és ne vitatkozzon, tartson együtt, ne
veszélyeztesse - úgymond - a pártegységet, és így tovább.

    Hát ez a bénultság volt jellemző az egész MSZMP-re, meg a
kommunista mozgalomra, pontosan ilyen indítékokból tették ezt. Ilyen
alapon én nem fogadom el veszélynek és kockázatnak a pártszakadást.
De mondom, racionalizáltam magamban az egész ügyet, és mégis arra a
következtetésre jutottam, hogy itt és most egy pártszakadás nem
pártszakadás lenne, hanem szétesés, az MSZMP szétmállása,
kormányzásra való alkalmatlanná válása, és eközben nem jelennének
meg olyan kormányzati tényezők, amelyek ezt a helyzetet kezelni
tudják. Kissé tudálékosan ezt már Kecskeméten is hatalmi vákuumnak
neveztük. Hiszen nem az történne, hogy ebből a szétválásból,
legalábbis a mostani napokban, két markáns, egymástól elkülönülő,
egymással polemizálni is tudó szocialista hivatkozású párt jönne
létre, hanem megismétlem: egyfajta szétesés, identitás-zavar a
tagságban, tájékozódási zűrzavar és kotródás kifelé a pártból.
(folyt.)


1989. május 28., vasárnap 21:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (5. rész)

Elérkezhet az idő, amikor a tisztulásnak, és az előbb általam is
jellemzett megújulásnak nem lesz más útja, mint valóságossá tenni a
két alapáramlat létét és külön szervezetbe tömöríteni, de jelenleg
én ilyen kockázatot látok benne. Nem valamiféle szent és
sérthetetlen törvényszerűség, hanem egy mai ésszerűség jegyében.

    - Szegeden felvetette egy reformkör tagja azt a kérdést, hogy
vajon megújulhat-e az MSZMP egy olyan főtitkárral, mint aki most
hivatalban van? Vagyis valakivel, aki az elmúlt évben egy az egyben
szinte tovább csinálta elődje hibás politikáját - gondolok itt a
gazdaságpolitikára, gondolok itt mint állandó példára
Bős-Nagymarosra - az ő idejében történt ugye a vízlépcsőrendszer
megépítésének végleges határozata, majd a munkálatok felgyorsítása.
Lehet-e megújulás Grósz Károllyal?

    - Ezt új jelenségnek tartom, már a haladás jelének és a
megújulás jelének, hogy ebben a pártban és a magyar közvéleményben a
nyíltság, a nyilvánosság kitárulásával, szerkezetének átalakulásával
megszünt a bírálhatatlan személyek és pozíciók köre. Akár a
főtitkárról, vagy a miniszterelnökről, vagy bármilyen poszton lévő
politikusról legyen szó, ma működésük nyílt bírálat tárgya. Én ezt
előrehaladásnak vélem, és a nyugati sajtó is. A hazai közvélemény is
azért lepődik meg ezen, mert inadekvátnak, a rendszerrel nem
azonosítható magatartásnak tekinti. Én meg azt mondom, hogy
függetlenül attól, igazságos-e adott esetben, vagy nem igazságos a
bírálat, a ténye és a tekintélytiszteletnek a félretétele fontos
előrehaladás.

    Ami a konkrét ügyeket, eseményeket illeti, természetesen akár
személyemről, akár mások személyéről van is ebben szó, én már ott
tartok, hogy csakis a tagságra, jelen esetben a párttagságra kell
bízni, hogy milyen ítéletet mond az elmúlt egy esztendő munkájáról.
(folyt.)


1989. május 28., vasárnap 21:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (6. rész)

Úgy vélem, ezért is került ilyen erőteljesen napirendre a
pártkongresszus követelése, mert a lehetséges legnagyobb
legitimációt szeretné a tagság adni a pártot irányító vezető
erőknek. Ezt én nem akarom egy dodonai válasszal elintézni, mert még
valamit az igazságosság kedvéért szeretnék hozzátenni. Az a gyanúm
az elmúlt egy esztendő politikai problémáira visszatekintve, hogy
hibátlanul és bírálhatatlanul nem tudta volna senki vezényelni ezt a
szakaszt, ezt a korszakot. Remélem, majd erre is figyelni fognak,
amikor a kongresszust előkészítik.

    - Hadd időzzek most még egy kérdés erejéig ennél a problémánál.
Ön legutóbbi bécsi sajtókonferenciáján - így olvasta az ember a
nyugati lapokban, hírügynökségi jelentésekben - nem zárta ki Grósz
Károly leváltását az őszi pártértekezleten, vagy pártkongresszuson.

    - Ezt ugyanabban a szellemben és ugyanazon a módon adtam elő,
ahogy most itt erről beszéltem, és hát ez a kockázat és ez az esély
benne van minden fontos döntésben. Egyébként ezt mint elvi
lehetőséget említettem, abból a megfontolásból és arra gondolva,
hogy itt bontakozik ki előttünk a pártban egy mozgalom, amelyben a
tagság akarja meghatározni a párt politikáját és hogy kik legyenek
vezető személyek. Itt megismétlem, én ezt egy ilyen elvi
lehetőségnek tartom.

    - Még mindig a személyi problémákról beszélve. Az Ön személye
körüli problémákról beszélve feltűnik az embernek, hogy ellentmondás
van az Ön társadalmi és a pártvezetőségen belüli népszerűsége
között. Arra gondolok, Ön feltehetően a legnépszerűbb politikus ma
Magyarországon, a társadalom körében sok támogatója van, Kecskemét
és Szeged óta tudjuk azt, hogy az MSZMP-n belül is. Ugyanakkor ha
megnézi az ember a Politikai Bizottság listáját, vagy a Központi
Bizottság összetételét, ott a támogatói közel sincsenek ilyen
arányban Ön mellett, mint a társadalomban, illetve a párttagságban.
Meddig tartható ez a diszkrepancia? (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 21:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (7. rész)

- Én szellemileg és lelkileg nagyon jól el tudom viselni, éppen
abban a tudatban, hogy érezhetem, a nép becsül, a társadalom figyeli
a tevékenységemet és honorálja következetességemet. Ez a
következetesség nem abból áll, hogy akár a tévedéseim mellett is
konokul kitartanék, de ha tévedésbe esem, akkor nem tétovázom azt
bevallani. Ezen kívül a tisztesség azt hiszem nagy értékké vált egy
devalválódott politikában és válság felé sodródó országban.

    Nem magamat szeretném méltatni, félre ne értsen
A kérdése azt
hiszem túllép ilyen szempontból a személyiség körén, de mégiscsak
hát magamról is kénytelen vagyok ezt mondani és ebben az
összefüggésben beszélni, ha már így tette fel a kérdést. Hadd tegyem
még hozzá, hogy benne van ebben az az ínség is, ami jellemezte az
elmúlt évtizedek politikai gyakorlatát, hogy valójában nem politikai
küzdelmekben és akaratmegfeszítésben, hanem inkább
alkalmazkodóképesség dolgában és hivatalnoki szemlélettel
válogatták, választották ki a politikusokat. Márpedig kinevezett
politikusok nagyon ritkán tudnak csak valódi közéleti küzdőszellemet
megvalósítani.

    Úgy vélem, hogy ha ezt itt mind megfontolom, és magaménak
tudhatom a közvélemény támogatását, akkor azzal a csekélyke ténnyel
mégis csak szembe tudok nézni, hogy egy-egy szűkebb vagy bővebb
testület tagjai esetleg nem ugyanúgy gondolkodnak mint az ország,
most függetlenül a személyemtől. A párt apparátusa, választott
testületei és különböző, esetleg most velem szemben fenntartásokat
hangoztató tagjai maguk is túltéve érzelmi elfogultságukon
önmagukat, racionalizálni fogják a helyzetet és azt mondják: az a jó
a pártnak, aki jó a népnek.

    - Miniszter úr
Röviden érintettük már a pártszakadás
problémáját, Szegeden ez állandó téma volt az MSZMP reformköreinek a
találkozóján. Fiktív a kérdés, de mégis felteszem: elfogadná Ön egy
az MSZMP-ből kivált reformkommunista párt főtitkári tisztségét, mint
azt sokan - megint csak Szegedre hivatkozom - már szinte mint
befejezett tényt kezelik? (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 21:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (8. rész)

neveztetne reformkommunista pártnak, ez az európai szocializmus
fogalomkörébe tartozó párt lenne, akár egységesen vonul át a
jelenlegi párt ebbe az állapotba, akár pártszakadás útján.

    Csak olyan pártot tudok hatékonynak, eredményesnek elképzelni,
amelyik a nép közegébe tud illeszkedni, és az európai gondolat
közegébe, az pedig nem ezen az elvont eszmékhez ragaszkodó
kommunista tapasztalaton épül fel, hanem az európai szocializmus
olyan típusú gondolkodásán, amilyet egy olasz vagy francia
szocialista pártban, vagy egy svéd, vagy egy osztrák, vagy német
szociáldemokrata pártban lehet felfedezni, azzal a kis megtoldással,
hogy az a párt, amelyre én törekszem, az erősen nemzeti
elkötelezettségű lenne, nem feledkezne meg arról, hogy a magyar nép
körében kellene talajt találni, gyökeret ereszteni, és ezzel a
néppel együttélve valamilyen messzetekintő programot kialakítani.

    - A társadalomban szó van arról, hogy amennyiben az ősszel ez
téma lenne, lehetne, Ön váltaná le Grósz Károlyt az MSZMP főtitkári
pozíciójában. Ugyanakkor arról is beszélnek, hogy az lenne helyes,
ha Ön a következő államelnöke lenne ennek az országnak, ha a
köztársasági elnöki intézményt bevezetnék. Hogy látja Ön saját
magát, Pozsgay Imre, az elkövetkező években?

    - Ugyanebben a dilemmában. Abban tudniillik, hogy - most funkció
megnevezése nélkül - én ennek a szervezetnek a tartozéka is vagyok.
Ha az vagyok, akkor a szervezetnek is rendelkeznie kell velem,
megjelölni, melyik poszton látja leghatékonyabbnak és
legeredményesebbnek a tevékenységemet. Ugyanakkor nem tagadhatom,
számomra rendkívül vonzó az a tény, hogy becsül a nép, a társadalom.
Ez esetben szívesen vállalnék olyan megbízatást - megint csak azt
mondom, bárminek nevezzék is -, amelyik ezt a széles érintkezési
lehetőséget fenntartja számomra, egy olyan kapcsolatrendszert, olyan
összefüggéseket, érintkezési formákat, amelyben soha nem
kockáztathatom meg azt, hogy szembekerüljek ezzel a néppel. (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 21:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (9. rész)

Önt államférfiúként tartják számon a társadalomban, és így
tartják számon Nyugaton is. Így azt hiszem méltányos a kérdés, hogy
kit tekint politikai példaképének?

    - Én megpróbáltam összegyúrni magyar történelmi
személyiségekből, államférfiak életéből egyfajta példát, és ez
megint nem az alkatom miatt van, mert ha magamba szállok, akkor én
aktivitásommal és ,néptribuni, elhivatottságommal egy Kossuth és
Petőfi között tudnám elképzelni magam, de ma ennek az országnak a
szükségletei inkább egy Széchenyi és Deák alkatú pályára tartanak
igényt, és így az én példaképeim azok a XIX. századi reform- és
forradalmi mozgalmak legreprezentánsabb személyiségei együtt, mintha
azokból valamiképpen egyetlen személyiséget lehetne formálni.

    - Magyarországon ugye most a diktatúrából átmenet van a
demokráciába. A következő nagy és fontos lépés a parlamenti
választások lesznek. Hogyan képzeli el Ön ezeket a választásokat?
Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a lengyel példát alkalmazzák, amelyet
Ön is korábban, talán egy évvel ezelőtt még elfogadhatónak tartott
volna, vagy pedig meghaladták már az idők Magyarországon azt az
elképzelést, hogy a pártnak bizonyos többséget előre biztosítsanak?

    - Többpárti választás lesz, ebben egyetértünk. Ennek a
választásnak szabad választásnak kell lennie, amely a jelenleg
vezető kormányzatért felelős pártra nézve is kockázatokat tartalmaz.
Például megítélik eddigi tevékenységét, bár azt remélem, hogy
megítélik majd lehetőségeit is. Ezt a kockázatot nem vállalni -
egyenlő lenne a szabad választások elvét félretenni. (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 21:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (10. rész)

Azt azonban még szeretném elmondani - ezt Szegeden is
megemlítettem -,hogy nem lehet olyan bávatag és ostoba párt, amelyik
eleve saját vereségére utazna. Ez a játékszabályok felrúgását is
jelentené. De azt hozzáteszem ehhez, semmiféle olyan választási
trükköt, olcsó taktikát nem tudnék támogatni, amelyik ezt a
győzelmet arra szeretné építeni, hogy a többiek még gyengék,
készületlenek, identitási zavarokkal és báziskereséssel
foglalkoznak. Ezért csak kiegyezéses formában tudom a választási
előkészületeket elképzelni, amelyben a legautentikusabb társadalmi,
népi hivatkozású és programú szervezetek együtt, közös
elhatározással indulnak a választási küzdelembe.

    - Befejezésül engedjen meg, miniszter úr, egy nagyon személyes
kérdést. Hogy bírja az Ön családja azt, hogy az Ön határidőnaplója
reggel 7-től este 8-ig percre be van osztva, hogy cikázik az ország
egyik részéből a másikba, külföldre megy, külföldről jön éppen.
Mikor van ideje a családjára, mikor van ideje arra, hogy olvasson
valamit? Mikor van ideje arra, hogy a szenvedélyének éljen? Mondják,
hogy nagyon szívesen főz.

    - Igen. Kezdem ezzel, a végén. Az egyetlen olyan háztartási
munka, amit szívesen vállalok és végzek, ez a főzés. Különösen, hogy
ha barátok is az asztalhoz ülnek, és tudja, hogy van ezzel az ember,
soha nem igazán a fő hivatásával és képzettségével dicsekszik, azzal
nem illik, hanem mindig a dilettáns, műkedvelő dolgaival, hát én is
így vagyok a főzéssel.

    Nincs sok szabadidőm, véletlennek és ajándéknak tartom mindig a
szabadidőt, de ez gyerekkorom óta így van. Ezért szorongást és
gyötrődést nem okoz az időhiány. Ha ez ilyesmit okozna, akkor fejen
állva járhatnék szakadatlanul. Családom ehhez hozzászokott,
nagy-nagy megértésről és türelemről tett tanúbizonyságot. (folyt.)


1989. május 28., vasárnap 21:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak (11. rész)

Feleségemmel 33 éve éljük ezt az életformát, különösen az utóbbi
10-15 évben ez rá is nagyon nagy terhet hozott. Mégis, két felnőtt
gyerekem van, unokáim vannak. Valamiféle olyan melegség és családi
környezet vesz körül, mintha a legmindennapibb módon és
szakadatlanul érintkezésben lehetnénk egymással. Így tehát hiányt
ilyen szempontból nem érzek. Különös adománya a sorsnak, nem érdem,
hogy bár megelégszem hat óra alvással, ha éppen csak annyi jut, és
így kitágíthatom az olvasásra, tájékozódásra szánt időt, de ha
valahogy úgy hozza a sors, hogy egy hétvégén vagy egy hosszabb
utazás után több idő jut rá, akkor képes vagyok 10-12 órát
egyfolytában aludni, és ezzel elintéztem megint az
alvásszükségletemet. Fáradékonyságot, fáradtságot emiatt éppen ezért
nem érzek.

    - Mit olvas, miniszter úr, éppen most?

    - Most egy régi adósságomat, amely nem magam miatt volt adósság,
Koestlernek Sötétség délben című könyvét. Most tudtam rá időt
szánni, azon kívül szakadatlanul újságokat, folyóiratokat és
iszonyatos jelentés-tömeget olvasok.

    - Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

- Köszönöm szépen.,,


1989. május 28., vasárnap 22:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III melléklet FKgP Pártalkotmányról 1. oldal


III/III. melléklet FKgP Pártalkotmányról 2. oldal


III/III. melléklet FKgP Pártalkotmányról 3. oldal


III/III jelentés FKgP jelölésekről 1. oldal


III/III jelentés FKgP jelölésekről 2. oldal


SZER hallgatói telefonok:

"Kérem szeretném ha küldenének címemre a Mentsétek meg a kék Dunát című programból egy példányt, vagy ha lehet hangszalagot a következő címre: Petes András, Budapest I. Halász u. l. loll. Köszönöm szépen. - Itt Kotál Magdolna Csehszlovákiából. Ha lehet hívjanak fel holnap este, azaz június elsején csehszlovák irányítószámra továbbá o8194145. Köszönöm, Kotál Magdolna 4208104145 kérem, ha lehet hívják ezt a számot május 31-én este 19 órakor, köszönöm"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD