Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 30.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás az MSZMP birtokában levő ingatlanok elidegenítéséről

"Meg kell tehát akadályozni, hogy a csődöt mondott pártállam idején így megszerzett anyagi vagyont az új történelmi szakaszban az MSZMP mobil tőkévé átalakítva, azt saját céljaira használja fel. A fentiek vonatkoznak az elmúlt időszak más hatalmi szerveinek (HNF, Munkásőrség, KISZ, illetve jogutódja a DEMISZ) vagyonára is. Követeljük: 1. a vagyonok azonnali elidegenítési tilalmát..."
Deutschlandfunk:

Párthatározat Nagy Imréről

"A magyar kommunista párt vezetősége ma törvénytelennek nevezte Nagy Imre kivégzését. Major, a párt szóvivője a Központi Bizottság ülése után közölte: már most megállapítható, hogy Nagy Imrét hamis vádak alapján ítélték halálra. Ezért kivégzése törvénytelen volt. Nagy Imre és négy társa földi maradványait június 16-ikán - kivégzésének évfordulóján - teljes tiszteletadással temetik el újra. Eddig az időpontig Nyers Rezső politikai bizottsági tag vezetésével egy bizottság nyilatkozatot dolgoz ki a Nagy Imre-ügyről."

1989. május 1-je (1. rész) - Felvonulás Budapesten

1989. május 1., hétfő - A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező eseménynek.

A politikai véleménynyilvánításra is alkalmat adó
tömegdemonstráció résztvevői - a munkahelyi kollektívák képviselői
és családtagjaik - többségükben a kerületek régi találkozóhelyein
gyülekeztek a hideg, borongós, esőre hajló időben. A menet első
oszlopai - Újpest, Józsefváros, Kőbánya, Angyalföld, Kispest és
Csepel, illetve a XVIII. és a XX. kerület dolgozói - tíz óra után
néhány perccel indultak el a felvonulási térre, hogy részesei
legyenek az ottani nagygyűlésnek. Őket követték, hozzájuk
csatlakozva a többi városrész képviselői. A formaságokkal való
szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet
vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, az
ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. A több
tízezernyi résztvevőt köszöntve a hangszórókból munkásmozgalmi
énekek és nemzetközileg ismert békedalok szóltak, a dallamokat
visszhangozták a környező házak falai. A jelszavak a szervezők
politikai szándékait tükrözték: ,,Nemzeti összefogással a
demokratikus szocializmusért
,,, ,,Valódi reformokkal nemzetünk
felemelkedéséért
,,, ,,Sokféleség a politikában, egység az
érdekvédelemben
,,, ,,Erős, független szakszervezeteket
,,,
,,Igazságos közteherviselést
,,, ,,Nyilvánosságot,
sajtószabadságot
,, hirdették a jelmondatok. Ugyanakkor a résztvevők
közül sokan saját készítésű tábláikon fogalmazták meg a számukra
legfontosabb követeléseket, világos programot kérve. A
transzparensek feliratai egyebek között szorgalmazták az
esélyegyenlőséget a peremkerületeknek, alkotóik nemcsak beszédet,
tetteket is várnak, s kinyilvánították, hogy munkás nélkül nem
képzelhető el a reform.

    A nemzeti színű zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zászlajával
fellobogózott téren - a korábban dísztribünként szolgáló mellvéd
alatti emelvényről - a Himnusz hangjait követően Gál János, a
Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára köszöntötte a
nagygyűlés résztvevőit, s az állami, a politikai és a társadalmi
élet vezető személyiségeit. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 14:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (2. rész) - Felvonulás Budapesten

Az emelvényen ott volt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és
Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a főváros vezetését Jassó
Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Bielek József, a
Fővárosi Tanács elnöke képviselte. A nagygyűlésen elsőként Nagy
Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevőihez.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 14:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (3. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor

Nagy Sándor előljáróban utalt arra, hogy a Föld számos pontján
más a mostani május elseje, mint korábban volt. Magyarország sem
hasonlít tegnapi önmagára, s holnapi arca, valója bizonyára
méginkább más lesz. Ennek az országnak sokat próbált lakói, dolgozói
olyan változásokban, olyan végeredményben érdekeltek, amelyek az
élet új minőségét hozzák létre - mondotta, majd így folytatta:

    - Érdekeltek vagyunk abban, hogy jogállamban éljünk, hogy
munkánk alapján boldoguljunk, hogy tisztább emberi viszonyokat
teremtsünk, hogy ismét legyen tartásunk, egészséges nemzeti
önbecsülésünk, hogy életünkből száműzzük a hazugságokat, így
gyermekeinkre, unokáinkra elvállalható örökséget hagyhassunk, hogy
mindez ne egyszerűen csak a dolgozó emberek, a családok millióinak
érdekében, mégkevésbé csupán rájuk hivatkozva történjék, hanem
részvételükkel, általuk. Ez az egyetlen garanciája a változások
valódiságának - szögezte le a SZOT főtitkra, megerősítve, hogy a
dolgozók ma már nem fogadják el, hogy helyettük és nevükben kevesek
gondolkodjanak, kevesek döntsenek és azt sem, hogy kevesek
kiváltsága legyen az igazságot kimondani, a jövőért felelősséget
vállalni.

    A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy száz év óta, május
elsején, a munkások, a dolgozó emberek tömegsztrájkok, tüntetések,
demonstrációk, felvonulások, gyűlések szervezésével, az azokon való
részvétellel adnak hangot követeléseiknek, s e napon a munka, a
dolgozó ember, a szolidaritás gondolata áll középpontban.

    Május elseje - amennyiben ünnep - a dolgozó ember, a munkás
ember ünnepe, május elseje szakszervezeti ünnep


    Május elseje azoké, akik többnyire nincsenek vagy csak alig
vannak abban a helyzetben, hogy érdemi hatást gyakorolhassanak saját
munkájuk eredményességére. Azoké, akik csak akkor élvezhetik
munkájuk gyümölcsét, ha ez a munka jól meg van szervezve, és ha a
tisztességesen végzett munkánkat meg is fizetik. De akik bizonyosan
viselik a rossz politikai, gazdasági döntések következményeit,
akiktől a terheket senki nem veszi át. Ők azok a munkavállalók,
bérből és fizetésből élők, akik egy ország jelenének és jövőjének
letéteményesei.

    Így van ez nálunk Magyarországon is: május 1-je azok ünnepe,
akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre
kevésbé boldogul, s akik többségben vannak jelen a gyűlésen is. A
szakszervezetek nevében köszönöm, hogy eljöttek, hogy jelenlétükkel
támogatják törekvéseinket, nyomatékot, erőt adnak mindannak, amit
május elsejei jelszavaink kifejeznek. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 15:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (4. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor

A hazánkban végbemenő történelmi léptékű átalakulásról szólva
rámutatott: egy európai mércéhez igazodó demokratikus jogállam
kiépítését kezdtük meg, egy olyan jogállamét, amelyben meghatározó
értéket jelent az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság és a
szolidaritás, s amely a személyiség önállóságára épül, a szabad
kibontakozást támogatja. Olyan politikai intézményrendszer van
kialakulóban, amely lehetőséget ad az alkotmányos
többpártrendszerre, a koalíciós kormányzásra és pártoktól
függetlenül működő, erős szakszervezetek létét feltételezi.

    E változások féltétlenül helyes irányba mutatnak, a közvélemény,
a társadalom széles rétegei azonban türelmetlenül, indulatoktól sem
mentes feszült légkörben élik meg mindezt. Ennek okai között
sorolta, hogy a ma is elvállalható eredmények mellett súlyos hibák,
tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem
egyszerűen az illúziók, sokkal inkább a gazdasági, politikai
rendszer objektív hibái, fogyatékosságai a személyi-hatalmi érédekek
túltengése, az elvtelen összefonódások, a vezetők tévedései és
mindezek be nem ismerése, sok esetben egyszerűen a hazugságok
juttatták idáig az országot, s emiatt rendült meg mélyen a bizalom.
Széles tömegek ma is úgy érezhetik: a nyitás politikája közepette a
fejük felett folynak a csatározások, egy szűk szellemi politikai
elit rájuk hivatkozva, de lényegében nélkülük akar irányt szabni
korszakos jelentőségű változásoknak.

    Miközben nagyszabású politikai és gazdasági reformprogramok
rajzolódnak ki, aközben egyre nehezebben tekinthetők át a
társadalmi, politikai viszonyok, egyre súlyosabbak a gazdaság
állapota miatt támadó szociális feszültségek. Meg kell értenie
mindenkinek: végre konkrét, megfogható, tényleges változásokra és
eredményekre van szükség; a korszakos politikai változások sem
leplezhetik el, hogy válsággal küzd a gazdaság, s nemzeti
összefogásra van szükség az összeomlás elkerülése érdekében.

    A bajok forrásaként említette azt is, hogy az elmúlt másfél
évben a gazdasági stabilizáció nem jutott előre, még kevésbé
tapinthatók az elmozdulás, a kilábalás jelei. Ezzel szemben
növekszik az adósságállomány, növekszik a költségvetés hiánya,
növekszik az infláció, csökkennek a reálbérek, csökken az
életszínvonal. Legalább ekkora baj, hogy a terhek szétosztása nem
találkozik a társadalom egyes rétegei reális teherbíróképességével
és a társadalmi igazságosság szempontjaival. S miközben az infláció
mindenkit sujt, annak jövedelemújraelosztó és átcsoportosító
előnyeit is csak egy szűk réteg élvezi - mutatott rá a szónok,
leszögezve, hogy a szakszervezetek ezt a helyzetett nem nézhetik
tovább tétlenül
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 15:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (5. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor

Határozottan igénylik a kormánytól, mutassa be részleteiben is és
hitelesen, milyen terhek nehezednek az országra és melyek ennek a
hiteltérdemlően megfogalmazható okai. Dolgozzon ki konkrét
elgondolásokat és programot az előttünk álló rövidebb időszak
gazdasági, szociális problémáinak megoldására, kidolgozásáig azonban
tartózkodjon a további áremelésektől.

    - A magyar szakszervezetek nem kívánják irreális követelésekkel
lehetetlen helyeztbe hozni a kormányt. A szakszervezetek vezetői,
képviselői nem politikai ambicióktól sarkallva és nem az ország
csődjére spekulálva fogalmazzák meg álláspontjukat - emelte ki a
továbbiakban. - Olyan gazdaságpolitikát támogatunk, amely a
gazdasági ésszerűség, a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi
tűrőképesség szempontjait a lehető legjobban képes összeegyeztetni,
amely épít az emberek alkotóerejére, értékén kezeli az elvégzett
munkát, s számol azzal, hogy a nagyobb, a jobb teljesítményt meg is
kell fizetni. Olyat, amely lehetővé teszi, hogy a tehetséges emberek
érvényesüljenek és boldoguljanak Magyarországon, mert nélkülük nem
fog talpraállni ez az ország. A szakszervezetek sürgetik: a
veszteséges tevékenységek, a nagyberuházások, a költségvetés
kiadásainak vizsgálatát, olyan helyzet megteremtését, hogy sem
vállalatok, sem bankok, sem vállalatvezetők, sem bankvezetők ne
rendelkezhessenek meg nem szolgált, teljesítményekkel alá nem
támasztott jövedelmek felett.

    A magyar szakszervezetek támogatják a gazdasági és politikai
reformokat: a tulajdonreformot, a szerkezetváltást, a piaci
viszonyok megteremtését. A reformra hivatkozva sem támogatják
azonban a kapkodást, a végig nem gondolt intézkedéseket, s azt sem,
hogy bárki úgy és azért árusítsa ki az állami tulajdont, hogy
ellenértékével a költségvetés hiányait pótolja. Az eladósodottság
súlyos teher. De az sem kevésbé súlyos, ha értékeinket áron alul,
nemzeti önérzetünket pedig bármilyen áron áruba bocsátjuk.

    A szakszervezetek és a kormány együttműködéséről kijelentette:
csak kiegyensúlyozott együttműködés, valódi partneri viszony lehet
célravezető. Megállapodásainknak a jövőben - ha kell - kemény
eszközökkel is érvényt kívánunk szerezni.

    A továbbiakban kifejtette, hogy a radikális átalakulás előtt
álló szakszervezeteket sem hagyta érintetlenül a bizalmi válság.
Előlegezett bizalomból élünk - mondotta -, s hogy megőrizhessük,
visszaszerezhessük tagjaink igazi hitét, ahhoz alapjaitól kell
újraformálni önmagunkat, szervezetünket, feladatainkat. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 15:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (6. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor

Az tény, hogy ma is 4 millió 300 ezer embert tömörítünk sorainkban,
nem eddig végzett munkánkat dícséri, hanem az emberek józan
felismerését. Azt a józan felismerést, hogy minél nehezebb idők
jönnek, minél kiszolgáltatottabbak a bérből és fizetésből élők,
annál inkább szükségük van az összefogásra, szükségük van egy erős
szakszervezetre.

    A magyar szakszervezeti mozgalom erre az útra rálépett; ez a
szakszervezet már nem ugyanaz, mint tegnap volt és már soha nem is
lesz ugyanolyan. Adósságunk azonkban bőven van, különösképpen az
ifjúsággal és az alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberekkel
szemben. Tovább már nem tartható, hogy a fiatalok nemzedékeinek
egész sora nagyrészt a megoldhatatlan problémák közé sorolja a
családalapítást, az önálló otthon teremtést, a gyermeknevelést.
Határozottan fel kell lépni érdekükben; engedni és támogatni kell,
hogy a szakszervezeti mozgalmon belül is megszerveződjenek, hogy
hallassák hangjukat. Az ifjúságpolitika, az ifjúság helyzetének
javítása ugyanis nem csupán egy szervezet, egy hivatal dolga, az
egész kormányzat, mi több, az egész társadalom felelőssége


    A szakszervezetek összefogásra, felelős cselekvésre, józan
magatartásra szólítják fel a társadalom valamennyi politikai
tényezőjét. A jelen gondjainak megoldásában, a jövő formálásában
közmegeggyezést kell kialakítani és ebben az eltérő nézeteket valló
erőknek is közösséget, felelősséget kell vállalniuk. Csak ezen az
alapon számíthatunk a gondjaink megoldásához nélkülözhetetlen
nemzetközi támogatásra, amelynek biztosításában a magyar
szakszervezetekre is jelentős feladatok hárulnak - hangsúlyozta,
majd a közelgő választásokra utalva felhívta a figyelmet: az ország
lakosságának választania kell eszmék, nézetek, személyek és
szervezetek, programok és módszerek között. A szakszervezetek azokat
támogatják, akik: igazat mondanak és reális elképzelésekkel
rendelkeznek; megfogható eredményeket és ehhez megítélhető
garanciákat kínálnak; a politikai diktatúra helyett nem a tőke, a
pénz diktatúráját kívánják bezezetni; demokratikus közéletet,
nyilvánosságot akarnak; a reformokat a dolgozó milliók érdekében és
rájuk támaszkodva, részvételükkel kívánják megvalósítani; s akik
tudják, hogy mindez nem lehetséges a szakszervezetek nélkül, a
szakszervezetek ellenére. Rajtunk is múlik, hogy semmilyen hit- és
pártvita, egyéni ambíció, sérelem, törekvés ne szoríthassa háttérbe
a nemzeti összefogást - szögezte le végül a SZOT főtitkára.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 15:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (7. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Tatár Árpád

A fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT
Ifjusági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Szenvedélyes
hangú beszédében kijelentette, hogy az ifjúság nem a régi módon akar
dolgozni és élni; olyan szavahihető, erkölcsileg tiszta vezetőkre
van szüksége, akik ,,hétfői mondanivalójukat kedden is vállalni
tudják és akarják,,. Tolmácsolta társai véleményét, amely szerint a
politika szinte tehetetleneül áll a tényleges társadalmi problémák
előtt, fegyvereit pedig a szakszervezetekkel, tehát a dolgozókkal
szemben csörgeti. Emlékeztetett arra, hogy az Országos
Szakszervezeti Ifjúsági Konferencián megfogalmazottak találkoztak a
fiatalok akaratával. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen a
májuson még itt vannak azok, akik hisznek abban, hogy egy érdekeit
érvényesíteni nem tudó fiatal is részese lehet egy békés nemzeti
megegyezésnek.

    A továbbiakban arról szólt, hogy a válságba jutott gazdaság
terheit csak azokra lehet rakni, akik cipelni is képesek azokat. A
fiataloknak az előző kormányok is csak ígértek: akkor is, amikor
volt miből. Ígérni most is tudnak, pedig mindenki tudja, hogy nincs
miből. Kérte a vezetőket, hogy a fiataloknak többet ne ígérjenek.
Kijelentette: az jelentkezzen választási voksukért, aki adni is tud.
Az ifjúság követelni sem akar többet: emberhez méltó életet kíván
élni. Ez ma Magyarországon a társadalmi akarat. Ennek feltételét
kell megteremteni a vezetőknek, azoknak, akik ezt emberileg,
erkölcsileg vállalni tudják. Akik nem tudják vállalni, álljanak
félre, adják át helyüket a fiatal szakembereknek - hangsúlyozta.
Ebbe az irányba tett lépésként értékelte a parlament elé kerülő
beszámolót az 1971. évi ifjúsági törvényről, amely többre nem tud
vállalkozni a magyar ifjúságért, mint a törvény hatályon kívül
helyezésére.

    E gazdasági és politikai káoszban nem látnak tisztán a fiatalok,
de a bölcsebb idősek sem - mutatott rá, megállapítva, hogy ha a
fiatalok nemzedékei kívül rekednek a gazdaságon, ha a család nem
képes önmaga megújítására, ha a mindennapi megélhetés gondjai
feszítik az emberi gondolatot, ott abban az országban a
családalapító fiatalnak nincs perspektívája. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 16:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (8. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Tatár Árpád

Ezután a legsürgetőbb kormányzati döntések között sorolta a
családi pótlék július 1-jétől gyermekenként 300 forinttal történő
felemelését; szeptember 1-jétől a mindenkori létminimum szintjén és
az az alatt élő családok gyermekeinek ingyenes napközi ellátását az
óvodákban és az iskolákban; a gyermekek ellátásához szükséges javak
árának reális megállapítását, ezek általános forgalmi adójának
megszüntetését; olyan családközpontú adórendszer bevezetését január
1-jétől, amely a társadalmi minimum mértékén felül adóztatja az
állampolgárokat. Szorgalmazta: meg kell teremteni a lehetőségét,
hogy az első lakást építő és vásárló fiatal családok a mindenkori
hitel-kamatláb feléért kapják a kölcsönt; s a szerkezetátalakításra
felvett hitelekből a kormány 1995-ig évente legalább 30 ezer új,
korszerű munkahelyet teremtsen a fiatal szakemberek számár - az
ország jövője érdekében. Végezetül a szervezett fiatalok nevében
ajánlotta az országgyűlésnek: olyan kormányt válasszon, amelyik
képes az ifjúság programját is megvalósítani, s akkor - mint
hangsúlyozta - van kire építeni a holnapot. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 16:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (9. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz,
hogy kifejtse véleményét az időszerű politikai elképzelésekről,
reagáljon a sokakat foglalkoztató kérdésekre. Az MSZMP KB nevében
köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály
hagyományosan nemzetközi seregszemléjén, egyben egyik jeles nemzeti
ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit, s hangsúlyozta: az MSZMP
egyszerre nemzeti és internacionalista párt, az emberiség
haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállal
sorsközösséget, miközben nemzeti érdekeinket is maradéktalanul
képviseli. Meggyőződését fejezte ki, hogy minden nép csakis a más
népekel való együttműködés révén kamatoztathatja tudását,
tehetségét, gyarapíthatja nemzeti értékeit és járulhat hozzá az
egyetemes kultúra gazdagításához. Hazánk reformtörekvéseinek távlati
célja az is, hogy felzárkózzunk a fejlett országokhoz a gazdaságban,
a kultúrában, anyagi és szellemi téren egyaránt. Ez is történelmi
távú időszakot igényel, de nemzetünk jövőjének ez az egyedül
lehetséges útja. Az MSZMP kezdeményezője, aktív részese, felelős
tényezője akar lenni e nagy nemzeti vállalkozásnak - húzta alá a
főtitkár, rámutatva, hogy a párt történetének új fejezete kezdődött
el az 1988. májusi pártértekezleten, amikor lezárt egy nagyon
fontos, de ellentmondásos korszakot.

    A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire
emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas,
csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan
problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány
a hetvenes évek elejétől - az egész politikai intézményrendszer
hallgatólagos támogatását sem nélkülözve - fokozatosan elhanyagolta
a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem
vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság
és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit - köztük a szellemi
munka leértékelődését. Ezzel azt a hamis közérzetet táplálta az
egész társadalomban, hogy elért eredményeink korszakos
jelentőségűek, időtállóak, elegendőek ahhoz, hogy hazánk a fejlett
világ országai közé emelkedhessen. A gazdasági vezetők közül nem
kevesen hitték el, sőt egyesek terjesztették is magukról, hogy a nép
érdekében titkolják el a valóságot, cserélik fel a termelés és az
elosztás normális sorrendjét. A rend, a kiegyensúlyozottság
látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség
szaporodott, a nyugtalanság erősödött. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 16:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (10. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly

Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos
helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a
szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev,
hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak
az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a
szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni
és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket
fojtja el - hangoztatta a pártfőtitkár, megerősítve, hogy az MSZMP
tagadja a politika elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely
a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni; határozottan
ellenzi, hogy közvetlenül, aprólékosan avatkozzék be a gazdasági
folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte: az MSZMP a szocialista értékekből
minden haladót és minden előremutatót vállal. Nagyra becsüli a
felelősségteljes munkát, a tudás gyarapításának igényét. Támogatja a
végzett munka, a valóságos teljesítmény értékének megfelelő
elismerését, az egymás iránti felelősséget és tiszteletet tükröző
munkatársi kapcsolatokat. Bátorítja a vállalkozó kedvet, az új
iránti fogékonyságot.

    Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz,
hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük - szögezte le Grósz Károly. - A
terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük.
Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alkotó ember áll.
Ebből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a
munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az
idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el
életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig
létrehoztunk, és másképpen is, mint korábban csináltuk - mondotta a
többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk -
bár sokan azt szeretnék -, hanem intézményes garanciákat akarunk
kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az
egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből
levonhatunk - szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó
- legyen az párttag vagy pártonkívüli - felel a kialakult
helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer
lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük
meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen
alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mintha a nép
megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént - állapította meg a
főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell
irányítani, az örökös önmarcangolással ugyanis nem lehet előbbre
jutni. Lejárt az idejük a tetszetős, de üres szavaknak. A magyar nép
nagy többsége nyugalmat akar, munkája eredményeként egyéni és
családi boldogulást. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (11. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly

Jogállamot igényel, ahol a törvény mindenkinek egyenlő jogokat
biztosít és kötelezettségeket támaszt mindenkivel szemben. Az
esélyegyenlőtlenség megszüntetését kívánja, a szocialista demokrácia
kibontakoztatását sürgeti. Ez mindenkitől tetteket, cselekedeteket
vár. Az MSZMP is az ehhez szükséges politikai feltételek
megteremtésére törekszik, s tevékenységét a helyi teendőkre
összpontosítja - szögezte le. A stabilizáció és a kibontakozás csak
akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom szemléletét a realitás
hatja át. Nem a vágyakból - a lehetőségekből kell kiindulni. Az
MSZMP nem vesz részt - mert ez elveitől idegen - a népszerű, de
teljesíthetetlen követelményeket hangoztatók versenyében.

    A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem
ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes,
kemény munkájára lesz szükség az ,,eltékozolt évtized,, hiányainak
pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos
helyzeet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai
szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar
- ez programjának három kulcsszava. Határozottan vállalja a
szocializmus ügyét, olyan eszményt lát benne, amelyet nem kitalált
az emberiség, hanem valóságosan benne rejlik a mai viszonyokban, ami
nem elérendő állapot, hanem meglévő lehetőségek felismerése és
tudatos kiaknázása - s ehhez kéri a párt a szervezett dolgozók, a
magyar nép szigorúan igényes, követelményeket támasztó bizalmát.

    Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekeket -
szögezte le az előadó, emlékeztetve arra is, hogy a párt a
szocializmusellenes erők támadásának kereszttüzében dolgozik.
Reformtörekvéseit igyekeznek elferdíteni, őszinte szándékát kétségbe
vonni, az el sem követett hibákért felelőssé tenni, sorait
megosztani. Ez a magatartás - tette hozzá - végigkísérte a
munkásmozgalom egész történetét. Ezért a csaknem száz éves tanulság
alapján a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén e helyről is kérte a
magyar dolgozókat, hogy a párt tagjaiként vagy szimpatizánsokként
tekintsék magukénak az MSZMP-t, támogassák politikáját, használják
fel céljaik érdekében, s utasítsák el a rágalmakat. Az MSZMP
marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon
munkálkodó akciópárt, a szocializmust akaró sokszínű erők változatos
formákban szerveződő közössége - jelentette ki, s meggyőződését
fejezte ki, hogy a pártnak nagyon széles a tömegbázisa. Azok
alkotják, akik igénylik az értelmes fizikai és szellemi munkát, a
hatékonyságot, a jobb megélhetést, akik másként akarnak dolgozni és
élni mint eddig, akik elkötelezett hívei a reformfolyamatnak.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 16:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (12. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly

Őket becsüljük meg azzal, hogy ma a kellő hozzáértéssel és
hivatástudattal végzett, eredményes munkát ünnepeljük, mert ez a
jövőnk záloga, az értékteremtés igazi forrása - hangoztatta, majd
kifejtette: azokat ünnepeljük, akik - bármely poszton - tudásuk
legjavát adva, szorgalommal, tisztességesen dolgoznak. E tekintetben
semmiféle különbség nincs a fizikai és a szellemi munka között.
Nincs szó szembenállásukról, hanem a társadalmilag értékes,
eredményt hozó munka áll szemben a teljesítmények fedezete nélkül
szerzett, az elosztási-hatalmi pozícióból származó
többletjövedelmekkel, a korrupcióval, a társadalom megkárosításával:
a legalapvetőbb munkásérdek az értelmiség anyagi és erkölcsi
megbecsülése.

    Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú partneri viszony
alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal.
Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munkavállalói érdekek
intézményes védelmében. Számít arra, hogy ez az érdekvédelem
munkahelyi, ágazati, területi és központi szinten egyaránt a
korábbinál sokkal több érdekütközéssel fog járni. Ezt nem
sorscsapásként, hanem egy nehéz gazdasági helyzet, a modernizáció
szükségszerű következményeként, sőt egy korszerűsödő politikai
rendszer természetes velejárójaként értékelte. Mint hangsúlyozta: az
MSZMP tagjait arra ösztönzi, hogy a szakszervezeti munkát közéleti,
politikai tevékenységük egyik legfontosabb színterének tekintsék. Ez
mindkét mozgalom számára kölcsönösen hasznos lesz.

    Grósz Károly befejezésül a közös célok, a haza és a jövő
érdekében végzett eredményes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt
a nagygyűlés résztvevőinek.

    A politikai demonstráció az Internacionálé hangjaival ért véget.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 16:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (13. rész) - Budapest, az MSZDP nagygyűlése

A többi párttól és alternatív szervezettől is elkülönülve
nagygyűléssel ünnepelte május 1-jét a Magyarországi Szociáldemokrata
Párt a Népligetben. Rendezvényükön - melyen mintegy négyszázan
vettek részt - megjelent több nyugat-európai szociáldemokrata párt
képviselője is.

    Révész András, az MSZDP elnöke - a naggygyűlés első szónokaként
- nagy nyomatékkal szólt a szociáldemokrata mozgalomban rejlő
erőről, megállapítva, hogy a szociáldemokraták Európa csaknem
valamennyi államában vezető szerepet töltenek be, sok helyütt pedig
kormányzó pártként vesznek részt a politikai életben. Úgy
vélekedett, hogy öt éven belül Magyarországon is a legerősebb párt
lesz a szociáldemokratáké.

    A külföldi testvérpártok képviseletében először Gunnar Stenarv,
a száz éves múltra visszatekintő Svéd Szociáldemokrata Párt külügyi
titkára szólt az egybegyűltekhez. Egyebek közt kifejtette: a
szociáldemokrácia által elképzelt társadalmi berendezkedés egyaránt
jelent gazdasági és politikai demokráciát. Ugyanakkor a
szociáldemokraták elsőrendűen fontosnak tartják a szociális
kérdéseket, annál is inkább, mert - mint mondotta - a szociális
problémákat sem a kommunizmus, sem a modern kapitalizmus nem képes
maradéktalanul megoldani. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt nevében
Heinz Fischer üdvözölte a lehetőséget, hogy a magyarországi
testvérpárt képviselői szabadon ünnepelhetik e hagyományosan
szociáldemokrata ünnepet. Utalt arra is: amennyiben Magyarországon
megvalósul a békés átmenet egy demokratikus, plurarista alapokon
szerveződő társadalomba, akkor ez történelmi tettként értékelhető.
Peter Glotz, a nyugatnémet SPD parlamenti csoportjának alelnöke azt
hangsúlyozta: itt az ideje, hogy ismét egységes Európában
gondolkodjunk, végérvényesen el kell vetni a vasfüggöny idejétmúlt
elméletét. Budapest, Prága és Varsó igenis európai városok -
mondotta.

    A Francia Szocialista Párt üdvözletét a negyven esztendővel
ezelőtt emigrált Filipovics Tamás tolmácsolta a nagygyűlés
résztvevőinek. Egy egységesülő Európa gondolata jegyében ő is arról
szólt: Magyarországnak esélye van arra, hogy bekapcsolódjék az
európai gazdasági és politikai folyamatokba. Erre garanciaként
említette azokat a jelenlegi tárgyalásokat, amelyek nyomán
remélhetőleg Magyarország állandó résztvevője lehet az Európa Tanács
üléseinek. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 16:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (14. rész) - Budapest, az MSZDP nagygyűlése

A nagygyűlés utolsó szónoka, Baranyai Tibor, az MSZDP
elnökségének tagja a pártvezetés elképzeléseiről elmondta: semmiféle
koalíciós tárgyalásra nem hajlandók addig, amíg egy új, szabad
választáson nem tisztázódnak a valódi politikai erőviszonyok. Ezzel
kapcsolatban kifejtette: az MSZMP választási szisztémáját elutasítva
az 1945-öshöz hasonló lajstromos, azaz listás választást követelik.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (15. rész) - Budapest, független szakszervezetek

A Független Szakszervezetek egésznapos majálist rendeztek a
Népligetben. A program reggel faültetéssel kezdődött, a majálist
szervező 8 független szakszervezet, a Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligája, valamint a lengyel Szolidaritás Szakszervezet
képviselője egy-egy facsemetét ültetett el. A Népligetben
felállított két szabadtéri színpadon délelőtt elsősorban
gyermekeknek szóló programokat tekinthetett meg a több tízezres
látogató sereg. A kulturális programokkal egyidejűleg a Jurta
Színnház politikai rendezvényeknek adott otthont. A programban
délelőtt bemutatkozott a Phralipe független cigány szervezet, a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Szolidarítás Munkás
Szakszervezeti Szövetség.

    A Jurta Színházban 11 órakor kezdődött meg a szolidaritási
nagygyűlés. A rendezvény szónoka, Forgács Pál a Független
Szakszervezetek Demokratikus Ligája nevében üdvözölte a
megjelenteket, köztük Krysztof Sliwinskit a Lengyel Szolidaritás,
Stephen Purseyt és Janek Kuczkiewiczet a Szabad Szakszervezetek
Nemzetközi Szövetsége, Günther Engelmayert a Munka Világszövetsége,
valamint Mircea Bajant a Romania Libera képviselőjét.

    Forgács Pál beszédében kiemelte: a mai nappal vissza szeretnének
venni egy gyönyörű ünnepet, május elsejét. Ez a nap sokak tudatában
a kötelező, díszes felvonulások napja. Pedig ez az ünnep nem erről
szól


    Forgács Pál a továbbaiakban kiemelte: az elmúlt évben nagyot
változott nálunk a világ. Egyebek közt megalakultak a független
szakszervezetek. Elsőként a TDDSZ, majd a tudományos dolgozókat
követve önálló szakszervezetet hoztak létre a tanárok, a
gyógypedagógusok, a filmesek, az ingatlankezelők, a közlekedési
dolgozók, az egészségügy alkalmazottai. Ezek a fiatal, társadalmi
munkában szerveződő, csak a tagdíjakból működő szakszervezetek ma
még csupán olyanok, mint azok a fácskák, amelyeket reggel
elültettünk - mutatott rá a szónok, majd hozzátette: akik ma a
Népligetben ünnepelnek, azért jöttek el, mert rokonszenveznek
törekvéseinkkel. Ugyanígy világszerte is az emberek nagy érdeklődése
kíséri a magyar független szakszervezetek munkáját. Az ő
barátságukon, szolidaritásukon is múlik, hogy sikerül-e
megvalósítani azt, amire a független szakszervezetek vállalkoztak.
Sikerül-e visszaadni a hozzájuk csatlakozóknak az összefogás
élményét, a közös fellépés örömét. Sikerül-e a központi helyre
állítani a szolidaritás eszméjét. Ez a majális a Népligetben ennek
az első próbája - mondta Forgács Pál. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (16. rész) - Budapest, független szakszervezetek

A szónok beszéde végén kiemelte: együtt vagyunk, együtt
ünnepelünk együtt követeljük a három nyolcast - 8 óra munka, 8 óra
szórakozás, 8 óra nyugalom - miként dédapáink. Együtt küzdünk azért,
hogy a mostani erjedés szerves fejlődésben folytatódjék, és
megszülessen a szabad, független, demokratikus Magyarország.

    Krysztof Sliwinski, a Szolidaritás képviselője szervezete és
személy szerint Lech Walesa nevében fejezte ki örömét, hogy
Magyarországon is létrejöttek a független szakszervezetek. Szólt
arról, hogy a két ország sok történelmi szállal kapcsolódik
egymáshoz. Elmondta: Lengyelországban évtizedek óta először
ünnepelheti meg önállóan május elsejét a szolidaritás és a többi
független lengyel szakszervezet. Rámutatt, hogy a szolidaritás, mint
szakszervezet, elsősorban a dolgozók jogaiért küzd, de ezenkívül
harcol az emberi méltóságért, az állampolgári jogok érvényesüléséért
is.

    Stephen Pursey, a 97 ország független szakszervezeteinek 90
millió tagját tömörítő Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége
nevében elmondta, a SZSZNSZ növekvő figyelemmel kíséri az erősödő
magyar független szakszervezetek tevékenységét. Hangsúlyozta: a
különböző múltú szakszervezeteket tömörítő szövetség 40 éves
mottója, a ,,Kenyér, béke, szabadság,, ma is időszerű.

    Stephen Pursey kifejtette, hogy a Szabad Szakszervezetek
Nemzetközi Szövetsége a jobb életért folytatott harcot a békés
világért folytatott küzdelemmel összefüggőnek tekinti. Rámutatott:
szabad társadalom alapját csak demokratikus, független
munkásmozgalom alkothatja. Csak ez lehet az alapja egy stabil
társadalomnak, valamint annak, hogy a nemzeti, valamint a nemzetközi
közösségek felelősen, konstruktívan vegyenek részt ennek
létrehozásában. A gazdasági fellendülés csak akkor lehet szilárd, ha
az életüket meghatározó döntések meghozatalában a dolgozók is
résztvehetnek - hangsúlyozta végül az SZSZNSZ képviselője.

    Günther Engelmayer, az 1920-ban alapított Munka Világszövetsége
képviselője kifejezte az MVSZ szolidaritását a magyar független
szakszervezetekkel, majd méltatta az elmúlt hónapokban
Magyarországon végbement politikai fejlődést és a szakszervezeti
pluralizmus kibontakozását. Hangsúlyozta: történelmi folyamatnak
vagyunk tanúi, nevezetesen Magyarország demokratikus nyitásának egy
plurális társadalom felé. Elmondta, segíteni kívánnak abban, hogy ez
a cél megvalósuljon. A továbbiakban kiemelte: Magyarország
elválaszthatatlan része Európának. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (17. rész) - Budapest, független szakszervezetek

A szolidáris kapcsolat is megköveteli, hogy eltüntessük mindazt,
ami Kelet és Nyugat-Eurápát elválasztja, mert természetellenes a
kontinenst megosztó vasfüggöny léte. Günther Engelmayer kifejezte
reményét, hogy Európa megosztottsága mielőbb teljes egészében
felszámolható. Ezzel kapcsolatban üdvözölte a magyar kormány azon
döntését, hogy még az idén megkezdik az ország nyugati határán lévő
műszaki határzár lebontását. Végezetül az MVSZ nevében üdvözölte a
magyar dolgozókat és mindazokat, akik lehetővé tették, hogy az idei
május elsejét a szakszervezeti pluralizmus jegyében ünnepeljék
Magyarországon.

    Mircea Bajan, a Romania Libera képviselője a romániai menekültek
nevében köszönte meg, hogy jelen lehetnek a népligeti majálison.
Kiemelte: részvételük is bizonnyítja, hogy a magyar és a román nép
és nemzet nem ellensége egymásnak, és az összefogás elősegítheti a
közösen vállalt célok megvalósítását. Mircea Bajan segítséget kért
azoknak a Romániában élő állampolgároknak, akik hazájukban a
szabadságért, az emberi jogok érvényesüléséért küzdenek.

    A nagygyűlésen állásfoglalást fogadtak el, amelyben csatlakoznak
a bécsi Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia április
28-án elfogadott határozatához. Ebben a konferencia résztvevői
többek között kifejezték azon reményüket, hogy a társadalmi és
gazdasági problémák a jövőben a társadalmi együttműködés szellemében
oldhatók meg Közép- és Kelet-Európában is. A tanácskozás
felszólította az összes demokratikus szakszervezetet, hogy eddigi
szoldaritásukat fenntartva támogassák a közép- és kelet-európai
független szakszervezeteket. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (18. rész) - Kecskemét (Nyers Rezső)

Kecskeméten a május 1-jei ünnepségek hagyományos színhelyén, a
vasútkertben többezren gyűltek össze, hogy meghallgassák Nyers
Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, államminisztert. A
politikai nagygyűlés szónoka beszédében kiemelte, hogy május 1-je
szimbólumai az idén különös jelentőségűek, hiszen a természet
megújulása a reményt, a munka ünnepe az alkotó ember teremtő erejét,
a szolidaritás pedig az összefogást jelképezi. Napjainkban különösen
szükségünk van ezekre a jelképekre, s méginkább arra, hogy tisztában
legyünk tennivalóinkkal.

    Ma már nyilvánvaló - mondotta a továbbiakban -, hogy a
kockázatot nem vállaló politika nem vált be. Nyilvánvaló az is, hogy
napjainkban nincs olyan számottevő politikai erő az országban, amely
ne lenne azzal tisztában, hogy a válság nem állítható meg átfogó
reformok nélkül. Mindennek tudatában a kormány reformfelfogásban
készíti elő új, hároméves időszakra szóló gazdaságpolitikáját. A
végső cél a dolgozó emberek életfeltételeinek javulása -
hangsúlyozta Nyers Rezső. - A nemzetközi politikai klíma kedvező
hátszelet ad törekvéseinknek, ezt tudnunk kell kihasználni. Tudnunk
kell azonban azt is: hazánknak újra és újra meg kell küzdenie
helyéért a világban, azért, hogy bekapcsolódhasson a világ
gazdaságának vérkeringésébe, s hogy ehhez feltétlenül szükséges
helyreállítani a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát. Olyan
szocialista tipusú vegyesgazdaság kiépítésére törekszünk
Magyarországon, amely az állami tulajdon működése mellett a
magántulajbon térnyeréséhez is biztosítja a feltételeket. Amelyben
minden tulajdonforma, az állami és a magántulajdon is renelkezik
megfelelő jogbiztonsággal, piacgazdasági lehetőséggel. A kormány
tisztában van azzal, hogy az államháztartás területén is van
tennivalója, ezért újabb takarékossági intézkedéseket tervez,
olyanokat, amely a költségvetési kiadások egészére kiterjednek. Az
átlagosnál nagyobb mértékűek lesznek a csökkentések a katonai
kiadásoknál, valamint a központi igazgatás területein. Minderre
készülnek a tervek, elfogadásuk az országgyűléstől függ.

    Hangsúlyozta Nyers Rezső, hogy a többpártrendszer - ami felé
gyors léptekkel halad az ország - nem taktika a Magyar Szocialista
Munkáspárt részéről, hanem annak felismerése, hogy a
többpártrendszeren alapuló demokrácia erőforrássá válik a nemzet
felemelkedéséhez. De csak ekkor, ha közmegegyezéssel jönnek létre a
kivánatos demokratizálódási folyamatok, ha nem okoznak zavart
kicsinyes alkuk, viszálykodások. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (19. rész) - Bicske (Pozsgay Imre)

Székesfehérvárott a borongós, hűvös idő ellenére több ezer
résztvevője volt a Dózsa György téri nagygyűlésnek, amelynek Pozsgay
Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter volt a
szónoka. Elöljáróban - utalva a székesfehérvári nagyüzemek
országosan ismert gondjaira - arról szólt, hogy olyan világot, olyan
fajta politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokat kell teremteni,
amelyben az olyan ipari üzemóriások munkásainak, mint a Videoton és
az Ikarus, ne kelljen szoronganiuk: lesz-e feladatuk, hanem
elégedetten vehessék tudomásul: az ember képes úrrá lenni bajain,
uralkodni önmagán és körülményein. Mostanában - folytatta Pozsgay
Imre - az egymással perlekedő párbeszédek világát éljük. A
legnagyobb figyelem éppen ezért a sorsunkat eldöntő intézményekre
irányul. A politikai fordulat és megújulás olyan intézményeket,
állami szervezeteket és testületeket követel, hogy állampolgárként
és nem alattvalóként érezze úgy mindenki: alanya és alkotója ezeknek
az intézményeknek. Az állampolgárt megbecsülő, annak cselekedeteire
épülő államiságot kell teremteni. Ez az új államiság olyan új
alkotmányt jelent, amely a magyar közjog nemzeti tapasztalataiból és
az emberiség politikai jogaiból indul ki. Ehhez a törvényhozónak meg
kell erősödnie, bírnia kell a választópolgár, az állampolgár
bizalmát, s egy ilyen törvényhozás az erős kormányzásra is
lehetőséget ad. Mert a szabadság és az erős kormányzás csak együtt
járhat, a rend és a szabadság követelményei csak együtt
érvényesülhetnek - hangoztatta a szónok. Teljesítményt csak olyan
társadalom nyújthat, amelyben az emberek mindennapi viszonyaikban
szabadon dönthetnek, a munkakapcsolatokban pedig kérlelhetetlen
munkarendben állnak.

    A politika átalakításában a sokszínűség korszakát éljük. Nem az
azzal együtt járó vitáktól kell félni, hanem attól, ha a vitáknak
nincsenek tisztes, kultúrált intézményei. Egy hallgató nép önmagára
veszélyesebb, mint egy vitázó. Önveszélyes korunkból egy biztonságos
korba ezeken a vitákon keresztül vezet az út - mondotta Pozsgay
Imre. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (20. rész) - Tatabánya (Berecz János)

A komáromi megyeszékhely, Tatabánya lakossága nagygyűlésen
ünnepelte május elsejét. Az ünnepség szónoka Berecz János, az MSZMP
Központi Bizottságának titkára volt.

    Beszédét e szavakkal kezdte: - Száz éve immár, hogy május
elsejét valami megkülönbözteti az év többi napjától. Száz éve immár,
hogy munkások vére festette vörösre azt a lobogót, amely ma minden
nemzet zászlaja mellett jelképe a munkásnak, a szolidaritásnak. A
munka dicsőségét nem szükséges zengeni, de jól tudjuk, érezzük,
különsen napjainkban, amikor egyre többször esik szó
munkanélküliségről is, milyen nagy szükség van az életet adó
munkára, az alkotótevékenységre, hiszen a gondokat, bajokat csak
munkával lehet megoldani.

    - Az ünnepen - folytatta Berecz János - szólni kell magáról a
munkásról is, mert munkás nélkül nincs társadalom. Jól tudjuk és
sokszor elmondtuk, hogy az értelmiség nélkül nincs értelmes
tevékenység a társadalomban, de csak annak az értelmiségnek van
jövője, amely a nemzet érdekében megalapozza, támogatja, célt ad a
munkások tevékenységének, s összefog a bányásszal, a kohásszal, a
kenyeret sütővel, a mozdonyvezetővel, azokkal, akik a társadalom
többségét alkotják, s akikre és munkájukra méltán, bizton lehet
számítani.

    Beszéde további részében arról szólt a KB titkára, hogy tavaly
május elsején még nem mondtuk ki: válság is van, nemcsak munka, hogy
fenyegető jelenségek is vannak a társadalomban, nemcsak biztatóak.
Egy évvel ezelőtt még tagadni akartuk, hogy rövidesen embereket
fenyeget a munkanélküliség réme, hiszen a munka társadalmának
vallottuk, valljuk és a jövőben is annak valljuk magunkat.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (21. rész) - Tatabánya (Berecz János)

Az utóbbi évben aztán elég sokat foglalkoztunk a válsággal,
vitatkoztunk arról, hogy lesz-e és milyen lesz a magyar
kibontakozás. Latolgattuk, meg tudunk-e birkózni azokkal a bajokkal,
amelyeknek nagyobb részt mi vagyunk az okai, de azért kaptunk és
örököltünk is. - Meggyőződésem - hangsúlyozta Berecz János -
történelmi jelentőségű döntést hozott egy évvel ezelőtt, a május
végi országos pártértekezleten a Magyar Szocialista Munkáspárt.
Felismerte ugyanis: ahhoz, hogy magyar kibontakozás legyen, gyökeres
fordulatra van szükség a hatalomban, a politikai
intézményrendszerben, a gazdaságban. Napról napra érezzük: ezt a
fordulatot kegyetlenül nehéz végrehajtani, gyötrődéssel, vitával
megy végbe e folyamat a Magyar Szocialista Munkáspárton belül is. Jó
páran keresik annak útját, módját, hogyan lehetne a párt két
szárnya, áramlata között egységet teremteni, mert minél erősebb az
MSZMP, annál inkább képes az eltervezett fordulatot végrehajtani, az
új politikát megvalósítani. Tudni kell azt is: végzetes
következménye lehet a jövő szempontjából egy pártszakadásnak. Éppen
ezért most arra kell törekednünk, hogy az egész párttagság megértse
a reform, a megújulás szükségességét. Az egész országot ugyanis csak
akkor tudjuk felsorakoztatni a reform mellett, ha elsőként
párttagság érti meg és támogatja azt - mondotta a tatabányai
nagygyűlésen Berecz János. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 17:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (22. rész) - Vác (Hámori Csaba)

Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest
Megyei Pártbizottság első titkára a Vácott megrendezett politikai
nagygyűlésen elöljáróban arról beszélt, hogy május 1-je
megünneplését többször akadályozták hatalmi szóval és erőszakkal,
majd később a szabad májusokból hivatalossá vált ünnepségeket
gyakran eluralták a külsőségek, az utóbbi évtizedben pedig eredeti
értékeit kezdték ki a társadalmi változások, színessége olykor
megfakult. Május 1-jének azonban mélyen gyökereznek a hagyományai.
Ráépíthető az új tartalom, amely kifejezi a XX. század végi Európa
baloldali mozgalmainak közös érdekeit.

    Az 1980-as évtized a kelet-európai régióban a válság és a reform
korszaka - hangsúlyozta a továbbiakban Hámori Csaba. - Látványos,
felrázó társadalmi változásokat élnek meg a Szovjetunió,
Lengyelország, Magyarország és Jugoszlávia népei. Országunk
gazdasági teljesítménye tíz éve nem nőtt. E hosszú idő bizonyítja,
hogy a gazdaság csak a politikai változások, reformok révén kerülhet
jobb helyzetbe. A kiutat mutató megoldásokat nem szabad a korábbi
társadalomépítés gyakorlatában keresni. Hiszen a válság alapja, hogy
a sztálini típusú szocializmus, az államszocializmus kimerítette
növekedési, fejlődési lehetőségeit, kisebb-nagyobb mértékű
igazgatása, javítgatása nem hozhat eredményt. Parancsoló szükség a
modellváltás, s a demokratikus szocializmusra való átmenet. Ennek
eszköze a reform. Ezt ma már az emberek többsége megérti, elfogadja.
Ám a változtatás elfogadása összességében még nem hoz eredményt.
Most egy időben kell fizetnünk a korábbi időszak adósságait és
befektetni a jövőbe. Természetes dolog, hogy az emberek többsége
nyugalmat, kiszámítható holnapot szeretne. Sajnos nyugalmat nem
lehet ígérni, de a kiszámíthatóságot, a dolgok újfajta rendjét igen.
Versenyképes gazdaság, jogállamiság, a dolgozók számára a
természetes megélhetés: ezt jelenti a demokratikus szocializmus.

    Bíztató, hogy hazánkban egy év alatt többet változtak a politika
dolgai, mint korábban három évtizedben. Közelebb kerültünk már
Európához a nyilvánosságban, a politikai intézményrendszerben,
állampolgári jogainkban. De ugyanakkor mintha távolodnánk, ha az
indulatokat, a tolerancia hiányát, a türelmetlenséget tekintjük.
Éppen ezért - emelte ki befejezésül a Politikai Bizottság tagja - a
sokféle politikai nézetet valló embereknek meg kell tanulniok egymás
mellett egymással élni, elvárva és gyakorolva az önkormányzatot.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 18:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (23. rész) - Salgótarján (Tatai Ilona)

Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának
tagja mondott beszédet. A többi között arról szólt, hogy az MSZMP
élére állt a változásoknak, van megvalósítható programja: a
népakarat érvényesítését, jogállamot, a politikai intézményrendszer
reformját akarja. S működőképes, a világgazdaság folyamataiban
integrálódni tudó piacgazdaságot kíván megvalósítani. A feladat
roppant nagy erőfeszítéseket követel, jórészt azért, mert a
megalapozatlan, elvtelen gazdasági döntések, átgondolatlan
gigantikus beruházások, néhány gyáróriásunk elvtelen támogatása
évtizedekre kiható terheket rakott ránk. Nem a munkás bűne a
gazdasági válság, hangsúlyozta, hanem a korábbi vezetésé, amely nem
vette figyelembe az értelmes, elérhető és a társadalom legnagyobb
részének akaratával és törekvéseivel találkozó célokat. Tatai Ilona
vitába szállt annak a nézetnek a szószólóival, akik szerint a
gazdaság rendbe tétele az elsődleges. Ezek az emberek nem értették
meg, hogy célt érni csak a politikai intézményrendszer
megváltoztatásával és a gazdasági folyamatok mélyre ható reformjával
együttesen lehet. Szólt a gazdasági reform végrehajtásának egyik
sarkalatos pontjáról, a tulajdonviszonyok megváltoztatásáról. A
tervezett tulajdonreform alapvető célja, mondotta, a termelőeszközök
tulajdonjogával járó felelősség egyértelmű megállapítása. Ez
egyúttal azt is jelenti, hogy a kontraszelekció folytán vezető
pozícióba került egyének többé ne tekinthessék életre szóló
adománynak a rájuk bízott gazdasági egységeket, amelyek
eredménytelen tevékenységét az állammal finanszíroztatják. El kell
bocsátani azokat a vezetőket, akik képtelenek előre vinni a
kollektívákat; meg kell szüntetni elvtelen támogatásukat, s azok
kezébe adni a gazdaságot, akiknek van erejük, képességük kimozdítani
a holtpontról. Aláhúzta: az új tulajdonformák mértékadó kritériuma -
ha az állami tulajdonforma dominanciája meg is marad - a
hatékonyság. Vagyis az a tulajdonforma lesz a jobb, amely a
legeredményesebben képes hasznosítani az erőforrásokat.
Visszautasította azt a hamis, megalapozatlan vádat, amely szerint az
európai felzárkózás gondolatával, szándékával együtt jár az ország
tőkés kiárusítása. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 18:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (24. rész) - Salgótarján (Tatai Ilona)

A nyugati világban jól működő gazdaságirányítási eszközök
átvétele és alkalmazása - húzta alá a Politikai Bizottság tagja -
ugyan beleütközhet megcsontosodott ideológiai korlátokba, de inkább
ezeken lépjünk túl, mintsem lemondjunk az értékekről. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 18:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (25. rész) - Kistelek (Vastagh Pál)

Kisteleken a felvonulást követő nagygyűlésen Vastagh Pál, az
MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság
első titkára beszélt az MSZMP-nek a nemzeti újjászületésért
elvégzendő feladatairól. Az egyik legfontosabb teendő, hogy a
gazdaság átalakításában a nép, a dolgozó közösségek vegyék
birtokukba a tulajdont, s hogy aki dolgozni, vállalkozni akar, azt
ne fékezzék bürokratikus szabályok. Ehhez új szervezeti formák
kellenek, amelyek lehetőséget nyújtanak a szellemi és anyagi
energiák felszabadulására. Az agrárpolitikában azt akarja az MSZMP
elérni, hogy a földnek újra legyen forgalmi értéke, megszünjön a
földhasználat adminisztratív kötöttsége. Arra kell törekednünk -
hangoztatta a továbbiakban -, hogy egyensúlyba kerüljön a
költségvetés, a gazdasági válság megoldására emberbarát
gazdaságpolitika szülessen, mert a lakosság már nehezen tud további
terheket magára vállalni.

    A többpártrendszerről szólva kifejtette, hogy ezt az MSZMP
tagjainak nem szabad vereségként megélniük, a többpártrendszer
jelentheti ugyanis a garanciát arra, hogy ne forduljanak elő
önkényes jelenségek a társadalomban. A cél, hogy a pártok közötti
versengést ne a szűken vett pártérdekek motiválják, hanem a
nemzetért érzett felelősség.

    Új, korszerű államszervezetet kell kiépítenünk - mondotta az
előadó. Olyat, amely biztosítja a társadalom, az állam, az
állampolgár harmonikus kapcsolatát. Minden téren érvényesíteni kell
az emberi jogokat, ami egyben a társadalom szabadságának mértékét is
jelenti. Az alkotmányozás folyamatában ma kevesebb szó esik a
közigazgatás halaszthatatlan reformjáról, amelyet csak úgy lehet
elképzelni, ha egybekapcsolódik az önkormányzatok erősítésével. Az
önkormányzatoknak vannak hagyományai, ezeket fel kell éleszteni és
beépíteni a tanácsok munkájába.

    Gyakran hallunk olyan véleményeket, hogy ebben a nagy politikai
kavalkádban a vidéki Magyarország hallgat. Így van-e - tette fel a
kérdést a szónok, majd így folytatta: az elmúlt hetekben sok
településen jártam, és tapasztaltam, hogy a községekben békességet,
nyugalmat, tisztes jövedelmet, gyermekeiknek biztos jövőt akarnak az
emberek. Ezek biztosításáért elszántság is van bennük. Azt a
politikát fogják támogatni, amely ezeket nyújtja. Bizhatnak-e e
tekintetben az MSZMP-ben? Én azt mondom: igen. De csak egy megújuló,
rossz hagyományaival, hiteltelen funkcionáriusaival, korrupt
vezetőivel, a közéleti tisztaságot sértő jelenségeivel szakító
MSZMP-ben bízhatnak - mondotta Vastagh Pál. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 18:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (26. rész) - Szolnok (Iványi Pál)

Szolnok lakói a tiszaligeti pihenő- és üdülőparkban ünnepelték
május elsejét. A nagygyűlésen Iványi Pál, az MSZMP Politikai
Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt a szónok.
Május elseje - mondotta - az értéket alkotó embert köszönti, ez a
nap az emberi teljesítmény, a fizikai és a szellemi munka ünnepe
szerte a világon. A mai ünnep azonban - amely a megtett út
áttekintése is - sok mindenre figyelmeztet.

    Válsággal kell szembenéznünk, s bár ez az élve boncolás nagyon
fájdalmas, mégis meg kell tennünk. Az MSZMP-nek van ereje hozzá,
hogy szembenézzen saját hibáival, s van ereje ahhoz is, hogy
fordulatot hajtson végre. Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar
gazdaság bajai nem heveny lefolyású megbetegedések, hanem egy
elkésett alkalmazkodás hatékonyságbeli, strukturális problémái,
amelynek orvoslására látványos megoldások rövid távon nem várhatók,
így felelősen nem is ígérhetők. Az MSZMP programja egy működőképes,
a világgazdaság folyamataiba bekapcsolódni tudó, az életszínvonal
csökkentését megállító, a gazdasági ésszerűség elvén működő
piacgazdaság megteremtését szorgalmazza. Ezt kell hogy szolgálja a
gazdasági reform következetes folytatása és egy megújuló magyar
gazdaságpolitika. Nyitnunk kell a világra, de el kell fogadnunk,
hogyha megmérettetésnél nem a mi mércénk lesz a mérvadó. Az előttünk
álló feladatok megoldásához a gazdaság mellettt a politikai reformok
is nélkülözhetetlenek. A gazdaság ugyanis nem képes egy elnehezült,
számos elemében, önmagában túlnőtt, meghaladott politikai
intézményrendszer korlátai között egészségesen fejlődni. Egy piacra,
teljesítményre, vállalkozásra építő gazdaságban plurálisak az
érdekek; ezek megjelenítéséhez sokszínű intézményrendszerre, fejlett
érdekképviseleti mechanizmusokra, alkotmányos demokráciára van
szükség. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (27. rész) - Komló (Lukács János)

Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke
mondott ünnepi köszöntőt Komlón. A mecseki bányászváros
sportcsarnokában tartott nagygyűlésen rávilágított: társadalmunkban
hiánycikké vált a bizalom, az ország vezetősége úgy érzi, nincs
mögötte a társadalom szükséges mértékű támogatása, a lakosság -
benne a párttagság - pedig úgy véli, hogy nincs vele a vezetés,
fontos kérdésekben nélküle és ellenére születnek döntések,
intézkedések. A politikai-gazdasági életben a zűrzavar, a
kiszámíthatatlanság veszélyét hordozó folyamatok is megjelentek, az
események alakulása megosztja az embereket, ki soknak, ki kevésnek
tartja a történteket. Nehezen tör utat az a felismerés, hogy az
egyetlen ésszerű alternatíva: a közös érdekek elfogadása és
érvényesítése, a nemzeti összefogás.

    A Magyar Szocialista Munkáspárt korszakos jelentőségű
elhatározásokra jutott és ilyen változások elindítója lett -
hangoztatta a KEB elnöke. Kezdeményezésével, közreműködésével a
gazdaságban, a politikában történelmi léptékű változások érlelődnek
és valósulnak meg. Átalakulóban van a társadalom politikai és
gazdasági rendszere, a szellemi élet és maga a párt is. A társadalom
megkezdte önmaga szervezését. Mindezt az tette szükségessé -
mutatott rá a szónok -, hogy a politikai és gazdasági szerkezet,
amelyben dolgoztunk, kimerítette lehetőségeit.

    Lukács János a két- és többoldalú politikai párbeszéd
jelentőségéről szólva rámutatott, hogy annak kezdeményezésével az
MSZMP abból indult ki, hogy a képviseleti demokráciába, az
alkotmányos többpártrendszerbe való békés átmenet csak
tárgyalásokkal, kölcsönös kompromisszumok árán valósulhat meg.
Hangsúlyozta, hogy az MSZMP nem álegységet, nem hamis békét akar,
amely csak elleplezné, de nem szüntetné meg a társadalom
tagoltságából adódó érdekellentéteket. A párt a fejlődésnek azt a
szocialista útját választotta, amelynek alapja a népi hatalom,
ismérvei pedig a társadalmi tulajdon meghatározó volta, a demokrácia
és a társadalmi igazságosság érvényesülése.

    Lukács János szólt a mecseki szénbámyászatra települt Komló
lakóinak gondjairól hangoztatva, hogy a liász-program eredeti
céljainak ezrek sorsát érintő változásáért nem a bányászokat terheli
a felelősség. A vaskohászat szerkezet-átalakítása a hazai kokszszén
iránti igény csökkenésével jár. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 19:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (28. rész) - Komló (Lukács János)

A kitermelendő szén mennyisége és változó minőségi összetétel
módosítja a mecseki szénbányászatot, amelynek a világpiaci
hatékonysági és gazdaságossági követelményekhez kell igazodnia.
Mindez a gazdaságtalan bányák leállítását, a gazdaságos gépipari
tevékenység erősítését kívánja, s ez Komlón foglalkoztatási
gondokkal járhat, szükségessé válik a korengedményes nyugdíjazás, a
lengyel bányászok foglalkoztatásának megszüntetése és a rehabilitált
dolgozók átképzése is. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 19:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (29. rész) - Balassagyarmat (Medgyessy Péter)

A balassagyarmati Bottyán János honvédkollégium dísztermében
megtartott gyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondott
beszédet, aki a többi között megerősítette: ma már nagy
bizonyossággal megállapítható, hogy a szocializmus eddig használt -
sztálinista - modellje javítgatások után sem hatékony. E rendszer
válsága először 1956-ban, alig tíz évvel a második világháború után,
népfelkelésben robbant ki; az 1956-ot követő évtizedekben csak a
mezőgazdaságban történt lényeges változás, egyéb gazdasági
szférákban háttérbe szorultak az újító törekvések. A majdan ismét
föléledt reformszellem hozta meg az új mechanizmust, ám ez felemás
maradt, mert nem egészült ki a politikai intézményrendszer
reformjával. A folyamat rövid idő alatt megtört, amihez a vezetés
megosztottsága mellett valószínűleg hozzájárult 1968 tragikus
eseménnye, a prágai tavasz elfojtása is.

    Medgyessy Péter ezután rámutatott, ma az ország ismét válságot
él át, a politikai intézményrendszer és a gazdaság megreformálásának
lehetőségei mégis kedvezőnek ítélhetők. A kormány a jövő hónapban
nyilvánosságra hozza új társadalmi-gazdasági program nyilatkozatát
és azt az Országgyűlés elé terjeszti. E program legfontosabb
alapvonásai: a pártbürokrácia és az állami bürokrácia kizárása,
illetve leépítése, a politikai, gazdasági önrendelkezés teljes körű
megteremtése, törvénnyel is alátámasztva, gazdasági lépésekkel
megalapozva. A sikerhez elengedhetetlen a szabadság kiterjesztése az
egyén, a vállalkozó és a vállalat számára. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (30. rész) - Bicske (Fejti György)

A Fejér megyei Bicske város lakóinak nagygyűlésén Fejti György,
az MSZMP KB titkára méltatta az ünnep jelentőségét, majd arról
szólt, hogy a magyar reformfolyamatok kedvező fogadtatásra találtak
a világban. Ennek a ténynek a kihasználása érdekében mozgósítani
kell a nemzetet. Ahhoz ugyanis, hogy az ország kilábaljon a mostani
gazdasági helyzetéből, szüksége van a politikai mozgalmak erejére. A
nagygyűlést követően a Központi Bizottság titkára politikai fórumon
találkozott a Bicskeiekkel, válaszolt a kérdéseikre. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 19:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (31. rész) - Nyíregyháza (Horn Gyula)

Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár volt a május elsejei
ünnepi nagygyűlés szónoka Nyíregyházán. Ezután hazánk és a többi
ország gazdasági kapcsolatainak erősítéséről szólva elmondta: olyan
vállalatok, vegyesvállalatok kialakítására van szükség, amelyeknek
jelentős hatásuk lesz a gazdasági helyzet alakulására, a
reformfolyamatok felgyorsítására. A kedvező változások feltétele,
hogy a külföldi vállalkozók kapjanak szabad kezet elképzeléseik
megvalósításához, s ehhez át kell gondolni a párt és a munkahelyek
viszonyát is. Tovább kell vinni az állam és a párt szétválasztását,
le egészen az üzemekig. Hazánk nemzetközi kapcsolatairól szólva a
külügyi államtitkár hangsúlyozta: minden szomszédunkkal, s a világ
valamennyi országával jó viszony és gyümölcsöző együttműködés
kialakítására törekszünk. Alapvetőnek tartjuk, hogy senkinek a
kedvéért sem térünk le a saját magunk által választott útról, s a
jövőben is országunk nagyságát messze meghaladó nemzetközi
aktivitásra törekszünk. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (32. rész) - Városliget, vitafórumok

Az idei majális minden eddiginél gazdagabb programkínálattal
várta az ünnepen a főváros apraját-nagyját. A hagyományoknak
megfelelően a központi rendezvényeknek helyet adó Városliget mellett
Budapest csaknem valamennyi kerületében műsoros rendezvényekkel
készültek május 1-jére. A vásrosszerte felállított szabadtéri
színpadokon, a művelődési házak helyiségeiben színes táncos, zenés
produkciókkal, vásári komédiákkal, egyéni és családi
sportvetélkedőkkel, különféle ügyességi versenyekkel szórakoztatták
az érdeklődőket, akiket még a borongós, esős idő sem riasztott el a
majálistól.

    A program gazdagsága mellett az idei rendezvények másik
jellemzője a minden eddiginél élénkebb vitakedv volt. Politikai
klubok, kötetlen kérdezz-felelek fórumok kínáltak lehetőséget a
különféle szervezeteknek, szerveződéseknek nézeteik ismertetésére,
ütköztetésére más elképzeléssekkel. Politizáló majálist tartottak
Pestlőrincen, ahol az MSZMP XVIII. kerületi bizottsága a
májusünnepet használta fel arra, hogy nyilvánosságra hozza
programját. A délelőtt és délután egyaránt megtartott fórumon a
városrész lakosai a programról és a helyi politikai élet
alakulásáról kérdezték a kerület vezetőit.

    Érdeklődők sokaságát vonzotta a városligeti majális politikai
központja, a Paál László sétányon kialakított Sajtó utca. A
politikai vitafórumok sorát röviddel a nagygyűlés után, a kora
délutáni órákban a Baloldali Ifjúsági Társulás - BIT - programja
nyitotta meg a Városligetben. A Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetség vezetői, Nagy Imre elnök, Gyurcsány Ferenc és Kracsun
Csaba alelnök, illetve a BIT képviseletében Kiss Péter válaszolt a
KISZ utódszervezetének tevékenysége, tervei felől érdeklődő
kérdésekre. Az ifjúsági szövetség jövőjét vázolva megerősítették: a
KISZ utódszervezeteként megalakult Demisz az egyenrangú
tagszervezetek szabad társulásaként kíván működni. Céljaik
valóraváltása érdekében mindenekelőtt az MSZMP reformerőinek
támogatására számítanak, de nem utasítják el az együttműködést
egyetlen politikai szervezettel sem, amelynek értékrendje közel áll
a Demisz törekvéseihez. A mai magyar belpolitikai palettán megjelenő
szervezeteket programjuk, politikai platformjuk alapján ítélik meg.
Álláspontjuk szerint minden olyan szervezetnek helye van a
kerekaszatal mellett, amely felelősséget vállal a nemzet jövőjéért.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 19:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (33. rész) - Városliget, vitafórumok

A politikai vitaprogramok a Baloldali Alternatíva Egyesülés
munkásfórumával folytatódtak. A rendezvény fő mondanivalóját a
,,Minden gazdasági hatalmat a dolgozóknak
,, és a
,,Munkásönkormányzatot
,, jelszavak fejezték ki.

    A vitafórumon Krausz Tamás történész hangoztatta: a Baloldali
Alternatíva Egyesülés olyan politika kialakítását és megvalósítását
szorgalmazza, amely a jelenlegi helyzetből való kijutást átfogó
társadalmi reformmal kapcsolja össze. A szervezet a magántőkés és az
állami szektorban is elengedhetetlennek tartja a gazdálkodás nagy
fokú demokratizálását. Leszögezte, hogy a gazdasági demokrácia a
társadalmi fejlődés egyedüli útja, minden más út visszafelé vezet.

    A Baloldali Alternatíva Egyesülés sátránál összesereglett
érdeklődők több kérdést tettek fel arra vonatkozóan, hogy a
szervezet milyen lehetőséget lát az 1956-ban működött munkástanácsok
felállítására. Szabó András György filozófus kifejtette: a
munkástanácsok visszaállítására szükség lenne, természetesen a mai
helyzetnek megfelelően korszerűsített formában. A munkásellenőrzés
létrehozását nélkülözhetetlennek tartotta, mert szerinte semmilyen
tőkés, vagy állami irányítás nem képes arra, hogy olyan
hatékonyságot, eredményességet érjen el, mint a dolgozók kollektív
alkotóereje és közvetlen anyagi érdekeltsége.

    A vitafórumon a szervezet képviselői többször is felolvasták azt
a szolidarítási nyilatkozatot, amelyben az önhibájukon kívül
felszámolásra került üzemek dolgozóit támogatják. A szervezet a
szolidarítás különböző formáit fogja alkalmazni mindazok érdekében,
akiket hasonló sors fenyeget. Amennyiben az Alkotmányban garantált
munkához való jogukat a dolgozók nem tudják érvényesíteni, nem
fognak visszariadni a szolidarítási sztrájktól sem - hangoztatja a
nyilatkozat. A munkásfórum alkalmi tagtoborzással ért véget.

    A kora délutáni politikai vitaprogramoknak rövid időre
szemlélője volt Grósz Károly is, aki párt- és szakszervezeti vezetők
társaságában sétált a Sajtó utcában. Az MSZMP főtitkára az őt kísérő
érdeklődők gyűrűjében válaszolt a feltett kérdésekre. Többen
autogramot kértek, vagy egyszerűen kézszorítással üdvözölték Grósz
Károlyt. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 19:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (34. rész) - Népliget, ellenzéki kerekasztal fórum

A szolidaritási nagygyűlés után folytatódott a független
szakszervezetek majálisán részt vevő pártok és mozgalmak
bemutatkozása a Jurta Színhházban. A zsúfolásig megtelt nézőtéren
helyet foglalók megismerkedhettek a Magyar Függetlenségi Párt, a
Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független
Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a Magyarországi Szociáldemokrata
Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZMP budapesti
reformköre elképzeléseivel.

    A program keretében kétórás fórumon mutatkozott be az Ellenzéki
Kerekasztal. Az érdeklődők kérdéseire Magyar Bálint (SZDSZ), Bruszt
László (FSZDL), Ruttner György (MSZDP), Lezsák Sándor (MDF), Kövér
László (Fidesz), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Hardi Péter (FKgP),
Zétényi Zsolt (BZSBT) és Kónya Imre (Független Jogász Fórum)
válaszolt.

    Kónya Imre elöljáróban megállapította: az Ellenzéki Kerekasztal
létrejötte mérföldkő azon az úton, amely az ország gazdasági és
politikai válságból való kilábalásához vezet. Kiemelte: a gazdasági
zuhanás megállításához elengedhetetlenül szükséges a
rendszerváltozás. Ezt közvetlenül, szabad választások révén a magyar
nemzetnek kell megvalósítania. Egy, az ellenzék tömegkommunikációs
lehetőségeire vonatkozó kérdésre elhangzott, hogy előbb-utóbb
valamennyi párt saját lapot kíván megjelentetni. A Néppárt például
Szabad Szó címmel júniusban politikai hetilapot indít, az MSZDP
heti-, majd napilappá szeretné fejleszteni a ,,Szocdem Népszavát,,,
amelynek első példánya május 1-jén jelent meg, s hetilappá kíván
átalakulni az eddig szamizdatként megjelenő ,,Beszélő,,. Ruttner
György a legfontosabb tömegkommunikációs eszköznek a televíziót
nevezte, s azt mondta, hogy független televízió létrehozásán
fáradoznak, amelyben valamennyi szervezet kifejthetné nézeteit.

    Több kérdés érkezett a választásokkal kapcsolatban. Az Ellenzéki
Kerekasztal összes résztvevőjének egyöntetű véleménye: olyan
választási törvényre van szükség, amely garantálja a társadalomnak a
szabad választás lehetőségét. Véleményük szerint a törvényt ne az
Igazságügyi Minisztérium készítse el, hanem az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal kétoldalu megbeszélésein alakítsák azt ki. Felvetődött,
hogy a következő választások nemzetközi ellenőrzéssel folyjanak.
Erre az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint van lehetőség.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 20:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (35. rész) - Népliget, ellenzéki kerekasztal fórum

A gazdasági elképzelésekkel kapcsolatban elhangzott: az
ellenzéki pártok és mozgalmak abból indulnak ki, hogy el kell érni a
tulajdonformák szabadságát. A külföldi kapcsolatokról szólva
elmondták, hogy az Ellenzéki Kerekasztal valamennyi résztvevőjének
vannak ilyen kapcsolatai. (folyt. köv.)


1989. május 1., hétfő 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (36. rész) - Városliget, vitafórumok

A társadalom egészét érintő, a közvéleményt ma leginkább
foglalkoztató kérdéseket tettek fel a Népszabadság Klub vendégei a
Petőfi Csarnokban Grósz Károlynak és Jassó Mihálynak. Az érdeklődők
korábban eljuttatott és a helyszínen elhangzott kérdéseire az
MSZMP-n belül szerveződő irányzatok képviselői is válaszoltak.

    Jassó Mihály a budapesti reformkörökkel kapcsolatban elmondta,
hogy azok hasznos szellemi áramlatai a mozgalomnak. Az MSZMP azt
szeretné, ha tevékenységükkel hozzájárulnának a párt megújulásához.
A velük folytatott vita, ha erről egyáltalán lehet beszélni, a
türelmetlenségből fakad. A reformkörök valamivel radikálisabban
szeretnék a változásokat, kevésbé toleránsak a párton belül még régi
módon gondolkodó személyekkel szemben. Szántó György, a Budapesti
Reformkör képviselője az eddiginél sokkal keményebb vitát helyezett
kilátásba, s mindezt azzal is indokolta, hogy szerinte a
Népszabadság Klubot a megbeszélésektől eltérő módon szervezték meg,
nem egyenrangú felek párbeszédeként, hiszen a meghívottakat nem
ültették egy asztalhoz a vita vendégeivel.

    A Parlamenti választásokkal kapcsolatban Grósz Károly
hangoztatta: korábbi véleményét felülvizsgálva az azóta lezajlott
viták ,,termékeként,, nincs ellene - ha társadalmi igény van rá -,
hogy a választásokat még az idén megtartsák. A párt nem sürgeti a
választásokat, sem az esetleges ideitől, sem a későbbitől nem fél.

    A főtitkár szerint az MSZMP soron következő, XIV. kongresszusát
a képviselői és helyhatósági választások után kellene megtartani.
Hangoztatta azt is, hogy a többpártrendszer gyakorlatában a párt
törvényszerűen ,,megkarcsúsodik,,, ez azonban jótékony hatással lesz
az MSZMP-re, mert a versenyhelyzet nagyobb teljesítményeket fog a
pártból kikényszeríteni. Az MSZMP-nek nincs szándékában kizárni
azokat a pártból, akik a reformkörökhöz kívánnak csatlakozni -
mondta egy másik kérdésre. Az MSZMP csak a reformkörök szervezeti
összerendeződése ellen van, mert nem frakciószabadságot, hanem
platformszabadságot hirdetett. Ágh Attila e véleményt kifogásolva a
reformkörök lényegét a párt szervezeti megújításában látta, s nem
abban, hogy annyira összehúzzák magukat, hogy nem okoznak semmiféle
kellemetlenséget. Grósz Károly erre reagálva elmondta, hogy az
MSZMP-n belül nemcsak reformkörök, hanem marxista klubok is
alakultak. Ha ezek olyan szervezeti struktúrákat alakítanának ki,
amelyekkel frakciószabadságra törnek, akkor nem kettő, hanem
pillanatok alatt három-négy párt szerveződne a mozgalmon belül.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 21:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (37. rész) - Városliget, vitafórumok

Grósz Károly egy érdeklődőnek válaszolva beszámolt, hogy a múlt
héten személyesen látogatta meg Kádár Jánost, aki nagyon rossz
egészségi állapotban van. A börtönévek alatt szerzett súlyos
tüdőbetegsége méginkább eluralkodott rajta, s emberileg is nehezen
éli meg a mostani változó időszakot. E két tényező együttesen
fizikailag rendkívül lerontotta az állapotát.

    Többen kérdezték a főtitkárt arról, hogy van-e nézetkülönbség
Németh Miklós miniszterelnök és közötte gazdasági kérdéseket
illetően. Grósz Károly ezt határozottan cáfolta.

    Az elmúlt 40 év eredményeit kétségbe vonó kérdezőnek válaszolva
a főtitkár elmondta: ha Magyarország is olyan tőketámogatással
indíthatta volna gazdálkodását a háború után, mint a nyugat-európai
országok, akkor nem itt tartanánk. Grósz Károly hibás döntésnek
ítélte, hogy a számunkra annak idején felajánlott Marshall-segélyt
az akkori politikai vezetés nem fogadta el. Ugyanakkor elismerte,
hogy nagyobb utat tehettünk volna meg, ha a tervgazdálkodás, az
irányítási mechanizmus kötöttségei nem kötik gúzsba a gazdálkodókat.

    A főtitkár ellentmondott annak a kérdezőnek is, aki szerint a
Világbanknak, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak köze van a személyi
jövedelemadó bevezetéséhez, a gyógyszeráremeléshez. A magyar
adórendszer bevezetését egyik szervezet sem szorgalmazta, illetve
igényelte - mondta. A Valutaalap egyetlen dologhoz, a költségvetési
hiány csökkentéséhez ragaszkodik. A forint leéértékelése a
valutaalaptól függetlenül is indokolt lenne, mert a nemzetközi
valutákhoz viszonyítva nem jó a magyar fizetőeszköz aránya. A
piacgazdaságot érintő kérdésre válaszolva rámutatott: ha e
struktúrára akarunk áttérni, akkor elkerülhetetlen, hogy
Magyarországon nemcsak a munka alapján képződjék törvényes
jövedelem. A piac törvényszerűségéből adádóan spekulációs
jövedelmekre is szert lehet tenni. Grósz Károly a bős-nagymarosi
vízlépcső további építése mellett szavazna, mert szerinte ez a
felébe kerülne, mintha leállítanák a beruházást.

    A Budapesti Pártbizottság első titkára elmondta, hogy a
fővárosban egy év alatt csaknem 20 százalékkal csökkentették a
pártapparátus létszámát. Az elmúlt időszakban a kedélyeket borzoló
magas vezérigazgatói prémiumokkal kapcsolatban hangoztatta: érthető,
ha a kiemelkedő teljesítményt differenciáltan díjazzák. A mértéket
azonban az adott társadalmi közeg értékrendjéhez kell igazítani. A
több milliós kifizetéseket irreálisnak, társadalmi méretekben
sértőnek ítélte. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 21:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (38. rész) - Népliget

A független szakszervezetek népligeti majálisa a Jurta
Színházban a MOVI Fórum Filmstúdió Kristály Gyula ózdi nyugdíjas
politikai peréről készült filmjének levetítésével zárult.
(folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 21:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (39. rész) - Ünnepségek országszerte

Esős, hideg, szeles idő, ezért a szokásosnál jóval ritkább
ünneplősereg, illetve a barátságtalan időjárás ellenére is szépszámú
résztvevő, fölforrósodó hangulat egyaránt jellemzője volt a május
elseji demonstrációknak. A hagyományos rendezvények idei újdonsága,
hogy sok helyen együtt, másutt egymás mellett léptek a munkásünnep
közéleti színterére a szakszervezetek, az MSZMP és más pártok,
politikai szerveződések.

    Az országban először Borsodban okozott riadalmat a
munkanélküliség; az országrészben elavult a termelési szerkezet,
elmaradott az infrastruktúra, falvak néptelenednek el, a jövedelem
az országos átlag alatt marad, a 153 ezer nyugdíjas közül 38 ezren
élnek a létminimum alatti havi járandóságból - hangzott el a
miskolci majális parkban. A megye, amely korábban a dinamikusan
fejlődő térségek egyike volt, 800 ezer embernek adott biztos
megélhetést, 350 ezer embernek munkahelyet, ma alapvető gondokkal
küzd. A délelőtti nagygyűlést követően, mint minden évben
megkoszorúzták a munkásmozgalom diósgyőri mártírjainak emlékművét; a
kegyeletes aktuson a szakszervezetek, az MSZMP, a tanács, a Hazafias
Népfront, a DEMISZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői vettek
részt. A hagyományos munkástalálkozó-helyen, a Csanyik-völgyben
rendezett majálison 30 ezren fordultak meg. Itt találkoztak
egymással a szakszervezetek megyei tanácsa és a Magyar Demokrata
Fórum képviselői.

    A koalíciós évek óta most először rendeztek pártközi május 1-jei
gyűlést Pécsett. A város főterére hírdetett demonstráció résztvevői
az esős idő miatt az ifjúsági ház színháztermébe szorultak be.
Mindössze háromszázan voltak. (A korábbi években - esős ünnepeken is
- 40-50 ezer ember vonult fel a pécsi utcákon.) Az ünnepség az
Internacionáléval kezdődött, majd a szakszervezet képviselője a
mecseki bányászok gondjairól szólt. Arról, hogy Pécsett hétezer
lakásigénylőt tartanak nyilván, s hogy otthonteremtésük
megkönnyítésére új támogatási rendszert kell kidolgozni. Elmondta,
hogy a megye nyugdíjasainak 40 százaléka havonta négyezer forintnál
kevesebbet kap kézhez; olyan nyugdíjrendszerre van tehát szükség,
amely kompenzálja a pénz értékromlását. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 21:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (40. rész) - Ünnepségek országszerte

Az MSZDP képviselője arról szólt, hogy csak kényszerűségből
ünnepelnek együtt az MSZMP-vel, mivel pártjuknak egyelőre nincs
saját helyisége; a várakozás, a bizalmatlanság és a fenyegetettség
érzése él a szociáldemokratákban, mivel nem ismerik az MSZMP igazi
arcát, nem tudják fölmérni reformszárnyának valódi erejét. A Magyar
Szocialista Munkáspárt képviselője viszont azt hangsúlyozta: pártja
nem elviseli a változásokat, hanem olyan történelmi fordulat élére
állt, amelyet csak a XIX. századi reformkorszakhoz lehet
hasonlítani. Az MSZMP minden baloldali párttal együtt akar küzdeni a
lét- és jogbiztonságért. Jól átgondolt gazdaságpolitikai programmal
kell elejét venni annak, hogy a Mecsek vidéke depressziós területté
váljék. A mindössze 40 perces gyűlés a Szózat eléneklésével zárult.

    Visszafogottan ünnepelték május 1-jét Szegeden. A Széchenyi téri
nagygyűlésen a szakszervezeti szónok hangsúlyozta: ,,Ezt a május
1-jét arra használjuk föl, hogy tiltakozzunk az ellen a politika
ellen, amelyet ma a kormány gyakorol.,, A válságból való kiut
teendőit három kérdés köré csoportosította: az oktatás fejlesztése,
a foglalkoztatás és a szociálpolitika megnyugtató megoldása.
Számosan vettek részt a szegei Juhász Gyula Művelődési Központban
megrendezett fórumon, ahol a pártok, alternatív szervezetek
képviselői a megélhetésről, a foglalkoztatáspolitikáról fejtették ki
véleményüket.

    Debrecenben a nagyerdei víztorony melletti területen külön
majálissal köszöntötték az ünnepet a Magyar Demokrata Fórum és a
Szabad Demokraták Szövetsége helyi szervezetei. Győrött a Rába
Stadionban rendezték meg - számos nagyüzem dolgozóinak részvételével
- a központi ünnepséget, amelyet egésznapos kulturális és
sportprogram követett. Győr-Sopron megye több vidékén - a Rábaköz, a
Szigetköz és a Hanság falvaiban - színes szalagokkal díszített
májusfákat állítottak az ünnepre. Zalaegerszegen a zuhogó eső, a
viharos metsző szél miatt az alsóerdő helyett a városi
sportcsarnokban rendeztek ünnepséget, amelyen a megye és a város
szakszervezeti, illetve MSZMP-vezetői mellett beszédet mondtak a
Szociáldemokrata Párt és a Magyar Demokrata Fórum helyi
szervezeteinek képviselői is; az ünnepi műsort az MDF szervezte. A
szabadtérre tervezett kulturális műsorokat Kaposvárott és más
somogyi városokban is a művelődési házakban tartották meg, Barcs
kivételével, ahol sportrendezvényekkel avatták fel a város új
szabadidőközpontját. (folyt.köv.)


1989. május 1., hétfő 21:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


1989. május 1-je (41. rész) - Ünnepségek országszerte

Bács-Kiskunban hosszú évek óta nem vett részt olyan hatalmas
tömeg a május 1-jei ünnepségeken, mint az idén; a hideg-csatakos
időjárás sem riasztotta vissza az érdeklődőket. Tiszakécskén
felvonulást rendeztek, Kalocsán, Bácsalmáson, Jánoshalmán ünnepi
nagygyűlést. A transzparensekre írt - nem intézményesen kiadott -
jelszavak kifejezték az óhajt a demokratikus Magyarország
megteremtésére, a biztos munka és tisztes megélhetés követelését
tartalmazták. Békéscsabán szintén sokadalmat vonzottak a programok -
melyek szervezői között volt az MDF, a FIDESZ, a Független
Kisgazdapárt és az Erdélyi Kör.

    A nyíregyháziak ezrei gyűltek össze május 1-jén - a szűnni nem
akaró eső ellenére - a kabalási szabadidő központban, ahová a
szakszervezetek, az MSZMP, a Hazafias Népfront, valamint az MDF, a
FIDESZ, az SZDSZ és a TDDSZ várta sátrai elé a beszélgetni,
politizálni akaró embereket. (MTI)


1989. május 1., hétfő 21:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III melléklet FKgP Pártalkotmányról 1. oldal


III/III. melléklet FKgP Pártalkotmányról 2. oldal


III/III. melléklet FKgP Pártalkotmányról 3. oldal


III/III jelentés FKgP jelölésekről 1. oldal


III/III jelentés FKgP jelölésekről 2. oldal


SZER hallgatói telefonok:

"Kérem szeretném ha küldenének címemre a Mentsétek meg a kék Dunát című programból egy példányt, vagy ha lehet hangszalagot a következő címre: Petes András, Budapest I. Halász u. l. loll. Köszönöm szépen. - Itt Kotál Magdolna Csehszlovákiából. Ha lehet hívjanak fel holnap este, azaz június elsején csehszlovák irányítószámra továbbá o8194145. Köszönöm, Kotál Magdolna 4208104145 kérem, ha lehet hívják ezt a számot május 31-én este 19 órakor, köszönöm"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD