|
|
|
|
Újra kultuszminisztérium? - A cenzúra maradványait is megszüntetik - Glatz Ferenc Kapovárott (1. rész)
|
1989. május 29., hétfő - Az oktatásügy átfogó reformjának haladéktalan szükségességét hangoztatta hétfőn Kaposvárott Glatz Ferenc művelődési miniszter, aki e minőségben első vidéki munkalátogatására érkezett Somogy megyébe. A helyi körülményekkel ismerkedve - a megyei tanács és több oktatási intézmény vezetőivel folytatott tanácskozás során - bevallottan ötleteket, javaslatokat is gyűjtött a kialakulóban lévő új koncepcióhoz, amelyet még ez év őszén a Parlament elé szeretne terjeszteni.
A miniszter által felvázolt változtatások a minisztérium jellegét és munkastílusát is alapvetően érintik. A művelődésügy szoros állami irányítása és ellenőrzése helyett olyan szervezetre van szükség, amely a kultúra - tágabb értelemben az egész humán szféra - menedzselésére alkalmas. Az elképzelés szerinti kultuszminisztérium az oktatás és közművelődés mellett a magyarországi nemzetiségek, a határainkon túli magyar kisebbségek, az egyházügy, a sport és számos más terület állami koordinálását, képviseletét is ellátná. Ezen elgondolások jegyében rövid időn belül megszüntetik a közvetlen minisztériumi ellenőrzést és a cenzura maradványait is mindenfajta kiadói tevékenységben. Határozottan növelni kívánják az oktatási intézmények autonómiáját - ezen belül az igazgatók önállóságát -, amely szabadabb teret nyit az anyagi eszközökkel való gazdálkodásnak, s mintegy versenyhelyzetet teremt az emberi tényezők, a szellemi energiák hatékonyabb hasznosításához. Glatz Ferenc elmondta, hogy az oktatásügyre fordított évi nyolcvanmilliárd forint rendkívül rosszul hasznosul, egyebek közt azért, mert az állami ,,atyáskodás,,, és az ezzel járó közvetlen beavatkozások leszoktatták az intézményi vezetőket az önálló megoldások kereséséről. Így azok a lehetőségek is kihasználatlanul maradnak, amelyekkel apró lépésenként, de folyamatosan javítani lehetne az intézmények és a dolgozók anyagi körülményeit. Ami az egész tárca gazdálkodását illeti, felvetődött a Magyar Kulturbank Részvénytársaság megalapításának gondolata. Ez a pénzintézet kezelhetné a művelődésügy átmenetileg szabad pénzeszközeit, emellett jövedelmező kulturális vállalkozásokkal - például aukciók lebonyolításával, idegenforgalmi műsorszervezéssel - jövedelmet ,,termelhetne,, bizonyos céltámogatási alapok képzéséhez. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 18:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Újra kultuszminisztérium? - A cenzúra maradványait is megszüntetik - Glatz Ferenc Kaposvárott (2. rész)
|
Az oktatási rendszer reformjának céljaként Glatz Ferenc azt jelölte meg: legyen korszerűen művelt ifjuságunk. E szempontból, mint mondotta, kívánatosnak látszik a tizenhat, illetve a tizennyolc éves korig terjedő kötelező közoktatás bevezetése, a nyolc osztályos gimnázium visszaállítása, az iskolától független állami érettségi rendszer bevezetése, amely egyben a felvételi vizsgarendszer alapját is képezné. A miniszter eredeti programján kívül rövid megbeszélést folytatott a kaposvári Táncsics Gimnázium tanári karának képviselőivel, miután értesült arról, hogy a középiskola pedagógusai május 31-ére béremelési sztrájkot jelentettek be. A tanári kar szószólói elmondták, hogy elégtelennek tartják az év második felére ígért tizenhat százalékos béremelést, hiszen jövedelmük mintegy negyven százalékkal alacsonyabb a hasonló szférában foglalkoztatott szellemi dolgozók átlagáénál. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt egyre több olyan dologról - könyvekről, folyóiratokról, színházról, stb. - kell lemondaniuk, amely értelmiségi létük fenntartásához nélkülözhetetlen. Glatz Ferenc kifejtette, hogy a sztrájk helyett szívesebben venné, ha az érdekegyeztetés más, kulturáltabb módszereivel rendeznék a vitás ügyeket. Így például a sok elszigetelt, helyi kezdeményezésnél célszerűbb lenne, ha a szakszervezet határottabban és egységesebben közvetítene a munkavállalók és a kormányzati szervek között. Rámutatott arra, hogy a tizenhat - illetve túlóradíjakkal együtt tizenkilenc - százalékos idei béremelés, mivel az év utolsó három hónapjára koncentrálódik, a jövő évre lényegesen jobb jövedelmi pozíciót teremt. Emellett 1990-ben igyekeznek további béremelésre lehetőséget teremteni. A megbeszélés nem vezetett konkrét megállapodáshoz. A jelenlévők elismerték a miniszter érveinek és szándékainak tisztességét, de közölték, mindezt meg kell beszélniük az egész tanári karral, és közösen döntenek majd a sztrájk ügyében. (MTI)
1989. május 29., hétfő 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|