Rendszerváltás és az MTI

	Japán beruházók borúlátó véleménye Kínáról
Tokió, 1989. május 29. hétfő (MTI-tud) - A kínai helyzet - amelyet Tokióban egyértelműen a konzervatív politikai vezetés felülkerekedéseként értékelnek - minden bizonnyal előnytelenül fogja érinteni a japán-kínai gazdasági együttműködést, különös tekintettel a beruházásokra. A külkereskedelmi és ipari minisztériumban ugyan nem nagyon borúlátóak, de Katajama Tokio, a MITI észak-ázsiai osztályának az igazgatója szerint a japán vállalatok nagy része elbizonytalanodott, a változasoknak a vegyesvállalatok létesítésére és a műszaki együttműködésre gyakorolt hatását kedvezőtlennek ítéli meg. A japán külkereskedelmi szervezet, a JETRO kínai részlegének a vezetője, Taira Kimiaki szerint Kína nem fogja feladni a nyitott kapuk politikáját, mivel ahhoz az országnak jelentős érdekei fűződnek. Ennek ellenére a Kína-szakértő szerint még ha rövidesen el is csitulna a felbolydulás, a kínai politika bizonytalansága megmarad és ez kedvezőtlenül hat majd a közvetlen japán beruházásokra. A japán vállalatok közvetlen beruházásai az utóbbi években amúgy is kedvezőtlenül alakultak, mivel az 1985. évi 470 millió dollárról a Peking által még ugyanabban az évben meghirdetett takarékossági program következtében 1986-ra 300 millió dollárra estek vissza és azóta stagnáltak. A japán kereskedőházak a jelenlegi helyzetben a kivárás álláspontjára helyezkednek, ami a kétoldalú kereskedelem fejlődését is visszafogja majd. Ez annál is inkább valószinű, mert a zavargások következtében szüneteltetik, vagy későbbre halasztják a japán kereskedelmi küldöttségek kínai útjait és az események szétzilálják a kínai gazdaság egészét, a szállítási kötelezettségek betartását is hátrányosan érintve. Marujama Nobua, a tokiói kormány által létrehozott Fejlődő Gazdaságok Kutatóintézetének a vezető közgazdásza a helyzetet azért tartja kritikusnak, mert a politikai küzdelem rámutat arra, hogy a kínai központi kormányzatban hiányzik az erős vezetés és különösen nincs megfelelő rálátása és ráhatása a helyi kormányzati szervek munkájára. Az események ráadásul éppen a japán-kínai beruházásvédelmi egyezmény május 14-i életbelépésére gyakorolnak nagyon rossz hatást. Az egyezmény - amelyet Li Peng tokiói látogatása alkalmából, április 14-én parafált a tokiói parlament felsőháza - a kínai vállalatokkal azonos elbírálást és működési feltételeket biztosít a japán cégeknek, amelyek azonban most visszariadtak. Vonakodnak aktívabban bekapcsolódni a kínai gazdaság megélénkítésébe. +++ 1989. május 29., hétfő 12:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »