|
|
 |
|
 |
NKK - Lukjanov
|
Moszkva, 1989. május 29. (MTI-tud.) - A megnyitó után elsőként Anatolij Lukjanov kapott szót, hogy válaszoljon a képviselők kérdéseire, amelyeket még szombaton tettek fel neki, azután, hogy Mihail Gorbacsov őt javasolta a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettesi tisztébe. A küldöttek több korábbi törvényről, LT elnökségi rendeletről akarták megismerni Lukjanov személyes véleményét, valamint kikérték álláspontját a nemzetiségi kérdésekről.
Lukjanov hangsúlyozta: a rendeleteket, határozatokat nem egy
ember, hanem a LT 39 tagú Elnöksége testületileg hozta. Cáfolta
azokat a vádakat, amelyek szerint az elnökség a kongresszust
megelőző időszakban új rendeletek sorát hozta sietve. Mint mondotta,
éppen ellenkezőleg, számos kérdésben nem hozott döntést, hogy azokat
a kongresszuson vitassák meg a képviselők. A tüntetésekkel,
gyűlésekkel és a belügyi csapatokkal kapcsolatos véleményét úgy
foglalta össze, hogy az előbbiek ügyében nem rendeletet kell hozni,
hanem törvényt. A belügyi csapatok jogállását pedig a rendőrségről
szóló, már előkészületben levő törvény keretében kell rendezni.
A nemzetiségi kérdés kapcsán leszögezte: a párt álláspontját
vallja magáénak. Hangoztatta, hogy a nemzetiségi problémák
megoldásából ki kell zárni a Tbiliszihez hasonló intézkedéseket,
amelyek egyébként az események megtörténte után 6 órával jutottak a
vezetés tudomására. Az egyik küldött felvetette: nem jelenti-e azt a
hat órás késés, hogy az ország irányítása nem ura a helyzetnek,
amire Lukjanov jogosnak tartva a kritikát, változásokat ígért.
Egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy a szovjet
parlamentben bizottságok egész rendszerét kell létrehozni a
nemzetiségi kérdések megoldása és folytonos nyomonkövetése végett.
A kongresszus előkészítése kapcsán kifejtette, hogy a LTE -
egynegyed részben megújult - apparátusa nem avatkozott bele a
tartalmi előkészítésbe. Foglalkozott ugyanakkor olyan technikai
jellegű kérdések megoldásával, mint a szavazatszámláló berendezés
felszerelése. Ez szavai szerint az NKK színhelyén, a Kongresszusi
Palotában legalább egy évet vett volna igénybe, így ettől elálltak.
Várhatóan felszerelik azonban a Legfelsőbbb Tanácsban, ahol ezzel
mód nyílik a név szerint szavazásra is. A jövőben az a cél, hogy a
szovjet parlamentben ne az apparátus emberei, hanem a küldöttek
dolgozzanak - mondotta.
A kérdéseket megválaszolva végezetül hangsúlyozta, hogy a
bűnözés ellen nem egyszerűen harcot, hanem háborút kell indítani a
Szovjetunióban. (folyt.)
1989. május 29., hétfő 09:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|