Rendszerváltás és az MTI

	Kemenes Ernő a kormány intézkedési csomagtervének részleteiről (1. rész)
1989. május 16., kedd - A korábbiakkal ellentétben a kormány nem restriktív, a vállalatokat sújtó intézkedésekből álló csomagtervet dolgoz ki a költségvetési hiány csökkentése érdekében, hanem az állami kiadásokat kívánja elsősorban visszafogni, és emellett tovább javítja a vállalkozások feltételeit - mondotta Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a parlamentben kedden megtartott sajtótájékoztatón. A kormány semmiképpen sem akar abba a hibába esni, hogy a gazdasági nehézségek miatt a jövedelmezően gazdálkodóktól vonja el a többletforrásokat. Hosszabb távon így nem teremthetők meg a kibontakozás feltételei. A május 30-án kezdődő parlamenti ülésen a képviselők elé kerülő csomagterv szerint jelentősen, mintegy 7-8 milliárd forinttal csökkenthetők a védelmi kiadások és az államigazgatási költségek, valamint a társadalmi szervezetek támogatása. Sor kerül a költségvetési támogatások további visszafogására is. Ez elsősorban a gazdaságtalan exportot, illetve az állami beruházásokat érinti. Mivel a társadalombiztosítás bevételei - a tervezettnél jelentősebb bérkiáramlás következtében - lényegesen meghaladják a számítottat, így lehetőség van arra, hogy az idén már önállóan működő alap átvegye egyes egészségügyi, és szociális szolgáltatások finanszírozását. Ez ugyancsak tehermentesíti a költségvetést. Sor kerül a magyar kereskedelmi bankok inflációs nyereségének megcsapolására is, ami azonban nem fogja veszélyeztetni a pénzintézetek normális működését. Ezzel arra kívánják ösztönözni a bankokat, hogy erőteljesebben szabadítsák fel a veszteséges vállalatoknál lekötött forrásaikat. A kormány intézkedési csomagtervének igen fontos részét alkotják a vállalkozásélénkítő akciók. Ezek hatására javúlnak az induló kis- és középvállalkozások működésének feltételei, egyszerűbbé válik a vállalkozások indításának adminisztrációja is. A jövőben a bankok a korábbinál kedvezőbb feltételekkel megvásárolják a vállalatoktól a tőkés cégekkel szemben fennálló követeléseiket. Ennek eredményeként várhatóan lényegesen javulni fog azoknak a vállalatoknak pénzügyi helyzete, amelyek termelésük jelentős részét külföldön értékesítik. Az ilyen cégek eddig ugyanis árbevételükhöz csak több hónapos késéssel jutottak hozzá. (folyt.köv.) 1989. május 16., kedd 18:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kemenes Ernő a kormány intézkedési csomagtervének részleteiről (2. rész)
A kormány nemcsak a bankokat, hanem az adóhivatalt, valamint a Társadalombiztosítási Igazgatóságot is arra ösztönzi: a korábbinál több esetben kezdeményezzék a veszteséges vállalatok felszámolását. Nem járul hozzá a jövőben veszteségessé vált cégek támogatásához. Termelési szubvenciót az idén már csak a bányászat és a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek kapnak. A programcsomagban a lakossági devizagazdálkodás ésszerűsítésével kapcsolatos intézkedések is szerepelnek. A program célja: a költségvetési hiány 30-32 milliárdos csökkentése, hogy az államháztartás deficitje az év végén ne haladja meg a tervezett 20 milliárd forintot. Az első negyedévben ugyanis - bár a népgazdasági folyamatok alapvetően az elképzelteknek megfelelően alakultak - két területen jelentős feszültség keletkezett. A költségvetési hiány vészesen megnőtt, s a fizetési mérleg is - elsősorban a lakossági devizafelhasználási többlet következtében - rosszabbul alakult a számítottnál. Kemenes Ernő szerint mindebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a kormány meghirdetett liberalizációs intézkedései csődöt mondtak volna. Jelentősen felerősödött a vállalatok közötti differenciálódás, ami több éve fontos célkitűzése a gazdaságirányításnak. Az importliberalizálás kedvezően hatott az export növelésére. Az első negyedévben az import 9,5 százalékkal bővült, az exportnövekedés pedig elérte a 10,5 százalékot. Mindezek alapján a szakemberek úgy látják, hogy a tervezett 500 millió dolláros kereskedelmi aktivum elérhető. Szükség van azonban az ésszerűtlen lakossági devizafelhasználás csökkentésére, ami nem adminisztrációs eszközökkel, hanem a valutafelhasználás feltételeinek megváltoztatásával érhető el. A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem igényli a magyar kormánytól a forint további leértékelését. Ha minden a tervek szerint alakul - a konvertibilis elszámolású import nem növekszik a tervezettnél számottevően nagyobb mértékben - nem is kerül sor az idén további leértékelésre. 1989-ben nem változnak a korábbi kedvezményes lakáshitelek törlesztésének feltételei sem. Jövőre azonban, amikor sor kerül bér-, lakás- és szociálpolitikai reformra, valószínűleg e területen sem kerülhető el a feltételek módosítása. Márcsak azért sem, mert a kedvezményes hitelek állami támogatása jelenleg már 40 milliárd forinttal terheli a költségvetést. (MTI) 1989. május 16., kedd 18:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »