Rendszerváltás és az MTI

	Megkésett kitüntetés
(Gadó György) München, 1989. május 4. (SZER, Magyar híradó) - Raoul Wallenberg neve ma már közismert, nemcsak Magyarországon, de szerte a világon. Giorgo Perlascaé azonban a homályból bukkant fel, és a most 80 éves padovait ünneplők tömege veszi körül Budapesten. Köztük jócskán olyanok is, akik nem felejtették el egykori megmentőjüket. Gadó György jelenti: - A kitűnő megjelenésű olasz üzletember, mint antifasiszta emigráns élt Magyarországon. Egy időben a magyar hatóságok meg is akadályozták szabad mozgásában, Csákánydoroszló községben tartották internálva. Amikor innen eltávozhatott, és bekerült a budapesti társasági életbe, bejáratos lett az itteni spanyol követségre. Olyan jó személyes kapcsolatokat alakított ki a diplomatákkal, mintha maga is a követség munkatársa lenne. Amikor a németek bevonultak Magyarországra, Franco tábornok követe hazautazott. Majd az 1944 októberiben a nyilasuralom kezdetén eltávozott Saul Prism(?) ügyvivő is, akivel Perlasca baráti viszonyban volt. Ettől fogva a korábbi internált, az olasz antifasiszta emigráns lépett fel Spanyolország budapesti ügyvivőjeként. A követség maradék személyzete elfogadta, mert megszokta a jelenlétét. A nyilas hatóságokat pedig sikerült megtévesztenie. Perlasca okiratokat hamisított, megbízólevelet készített önmagának, diplomáciai táviratokat mutatott fel, amelyeken légből kapott szövegek álltak, és a legnagyobb magabiztossággal lépett fel mindenütt. Mire szolgált ez a szélhámoshoz illő tevékenység? Nem a saját hasznára. Perlasca a Spanyol Királyság nevében védlevelek kibocsátását kezdte el a végső életveszélyben lévő budapesti zsidók számára. Ezrével készültek ezek a védlevelek, és birtokosaikat Perlasca úgynevezett védett házakba segítette. Szálasi hatóságai egy ideig nem is mertek hozzájuk nyúlni. A Hitlerrel jó viszonyt fenntartó fasiszta Spanyolország védlevelei nagyobb biztonságot adtak az üldözötteknek, mint a semleges Svájc vagy Svédország hasonló okmányai. Perlasca - aki természetesen jól beszélt spanyolul - olasz keresztnevét spanyolra változtatta. A nyilasterror legvéresebb tagjaival követségi kocsiján itt is-ott is felbukkant, hogy kiragadja védencét a gyilkosok kezéből. 1945 elején az álspanyol áldiplomata visszatért hazájába: Olaszországba. A magyar lapok akkoriban megírták tetteit, és sokan azok közül, akik neki köszönhették az életüket, írásos nyilatkozatokban fejezték ki hálájukat és tiszteletüket. A hivatalos elismerés azonban elmaradt. Perlascát, akit jó sorsa a zivataros időkben megkímélt a haláltól, és a hosszú börtönéveket is sikerült elkerülnie, kevés híján a feledés és - mondjuk ki - a hálátlanság áldozata lett. Anyagi gondok közepette, mindenkitől elhagyottan élt ez a kiváló férfiú Padovában, és gondjait csak a feleségével oszthatta meg. Néhány hajdani lekötelezettje csak 1988 elején véletlen módon értésült, hogy Giorgo Perlasca életben van. Ez a néhány ember tárta fel újból a 45 évvel ezelőtt történteket, kereste meg Perlascát Padovában, és gondoskodott arról, hogy szinte az utolsó pillanatban leróhassuk tiszteletünket és hálánkat. 1988. június 9-én Jeruzsálemben a vészkorszak áldozatainak emlékét ápoló Jád Vasek Intézet ünnepélyesen a népek közt élő igazak egyikének nyilvánította Perlascát. A magyar kormány a közelmúltban a római magyar nagykövet útján igen magas kitüntetésben részesítette. És május 2-ikán este az egykori áldiplomata, az életmentő hős, 44 év után ismét Budapestre érkezett. Május 3-ikán délután a Budapesti Izraelita Hitközség székházának zsúfolásig megtelt nagytermében szemtől-szembe láthattuk, köszönthettük. A hitközség vezetőin kívül ott voltak Spanyol-, Olasz- és Svédország diplomáciai megbízottai, és a magyar zsidóság, valamint a szélesebb magyar társadalom képviselői - köztük Bényi József külügyminiszter-helyettes. Losonczi Andrásnak, a hitközség és a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnökének üdvözlő szavai után Randolph Braham, a magyar származású világhírű történész mondott magyar nyelvű beszédet. És azt e szavakkal fejezte be: Isten áldja meg őt. A tiszteletadó ünnepség az olasz és a magyar himnusz hangjaival ért véget. Giorgo Perlascat holnap a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület látja vendégül. +++ 1989. május 4., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »