|
|
|
|
A sztrájktörvényről
|
London, 1989. március 22. (BBC, Panoráma) A magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amellyel az ország történetében először szabályozzák a dolgozók sztrájkjogát. A kormány törvényjavaslatát mind a független, mind a hivatalos szakszervezetek megszorító jellegűnek ítélték meg, és most - mint budapesti tudósítónk Sally Ackroyd jelenti - az országgyűlési képviselők egy alaposan módosított sztrájktörvényt fogadtak el. A kormány a tavalyi év végén vetette fel először a sztrájkjog törvényesítésének kérdését, amikor a vezetőség nagy sztrájkhullámtól tartott. A bányászok több mint 30 év után először szüntették be a munkát, és miközben az árak tovább emelkedtek, az életszínvonal pedig tovább csökkent, a kormány attól tartott, hogy országszerte tiltakozó sztrájkokra kerül sor. A kormány javaslata szigorú korlátokhoz kötötte a sztrájkjogot, és a javaslat kemény bírálatot váltott ki - előbb az újonnan alakuló független szakszervezetek körében, majd a hivatalos szakszervezetben is, amely azelőtt kommentár nélkül elfogadta a kormány politikáját. A szakszervezetek felrótták, hogy a sztrájktörvény nincs összhangban az idevonatkozó nemzetközi szabályokkal. A törvényjavaslatról szóló viták sokáig elhúzódtak, és a kompromisszumos megoldás csak tegnap, az országgyűlési ülés előestéjén alakult ki. A kormány végül is beleegyezett abba, hogy a független szakszervezetek is jogot kapjanak sztrájk szervezésére. Szervezhetnek szolidaritási sztrájkokat is, amelyeket a kormány eredetileg törvényen kívül akart helyezni. Módosították a közszolgáltatások sztrájkjaira vonatkozó tételeket is. Nagy Sándor, a hivatalos szakszervezetek vezetője arról biztosította az Országgyűlést, hogy a dolgozók csak végső esetben élnek a sztrájkjoggal. Mint mondta: a szakszervezetek szeretnék, ha az országban anarchia nélkül játszódna le a demokratikus átalakulás, és a szakszervezetek éppen úgy igyekeznek képviselni a társadalom érdekeit, mint ahogyan feladatuknak tartják tagjaik érdekeinek képviseletét. +++
1989. március 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|