Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 27.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

A II. világháború magyar áldozatai

"A Magyar Hírlap május 10-iki számában figyelemre méltó hír jelent meg arról, hogy még ebben az évben a szovjet válaszától függően szeptember 15-ike és október 15-ike között emlékutat szerveznek a Don folyó térségébe. A Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság adásában május 21-ikén Illés Sándor olvasta fel ehhez fűződő írását. Mértéktartó eszmefuttatásban szólott arról, hogy a II. világháború magyar áldozatai, közöttük a zsidók kapjanak méltó emlékművet és az idáig gyűlöltnek nyilvánított katonák, vérük a nemzet homlokáról töröltessék le a Káin bélyeg."

Interjú Nagy Sándorral - 1. folyt.

Ebből következően - függetlenül a pártállástól, hogy én párttag
vagyok, vagy nem vagyok - én semmilyen formában nem vitathatom el a
munkavállalónak azt a jogát, hogy a munkavállalói minőségéhez
tapadó legalapvetőbb érdekeknek a kifejezésére valamennyi eszközzel
rendelkezhessen. Ez a kérdés egyik fele.
    
     A másik fele, hogy a magyar gazdaság kifejezetten egy vegyes
tulajdonú gazdaság felé halad, és ennek az elemei már ma is
megtalálhatók. Ez pedig azt jelenti, hogy ott, ahol magántulajdon,
magántőke - akár külföldi akár hazai magántőke - működik, ott
természetesen egészen nyilvánvalóan elkülönül a tulajdonosi,
munkáltatói, munkavállalói érdek. Es természetszerűleg felmerülnek
a klasszikus munkavállalói jogok megvalósításának a lehetőségei,
illetve ennek a szükségessége. Ilyen például a sztrájkjoghoz való
jog is.
    
     Azt én el nem tudom képzelni, hogy egyik vállalatnál joga van a
dolgozónak sztrájkolni - azért, mert az magántőkés vállalat -, a
másiknál azért mert állami-, ugyanazért a kérdésért, ugyanazért a
bérért vagy más munkakörülmények javításáért ugyanezt az eszközt
nem használhatja. Hát ebben nem lehet ilyen kétarcúságot
tanúsítani. Ez azt jelenti, hogy kétféle munkavállalói jog létezik
egy országban! - ez teljes képtelenség.
    
     - Nagy úr! Egy korábbi kérdésre visszatérve: szó volt a
szakszervezeti-, illetve a kormány-féle sztrájkjogról. Van a kettő
között valamiféle különbség?
    
     - Ellenkezőleg! A kormány a Munka Törvénykönyve keretében akarta
szabályozni, amit mi kifogásoltunk, és azt mondtuk, hogy szerintünk
a szakszervezeti törvény része. A kompromisszum végül is - ami
született - az az, hogy egy önálló, külön sztrájktörvény szülessen.
    
     - És ez az új törvény pontosan mikorra várható?
    
     - Tudomásom szerint a következő ülésszakra hozza a kormány -,
tehát februárban vagy márciusban. Nem tudom mikor lesz a következő
ülés.
    
     - Történt-e valamiféle tanácskozás a szomszédos szocialista
országok szakszervezeteivel arról, hogy esetleg ezekben az
országban is hasonló sztrájkjogi törvényeket írnak elő?
    
     - Konzultációt erről nem folytattam senkivel. Több kollegámat
tájékoztattam arról, és a közeljövőben alkalmam fog majd nyílni,
hogy Magyarországon több szocialista országbeli szakszervezeti
vezetőt tájékoztassak arról hogy mi ezekről a kérdésekről hogy
gondolkodunk.
    
     Az én ismereteim szerint ezekkel a kérdésekkel több országban is
foglalkoznak. Nagyon eltérő fokon tartanak a tekintetben, hogy
például a sztrájkhoz való jog, illetve egyéb szakszervezeti jogokat
azt hogyan, milyen módon szabályozzanak - ebben nagyon eltérő a
helyzet.
    
     Nekem az a véleményem, hogy minden politikusnak a felelőssége
mindenekelőtt és elsősorban a saját országán belüli viszonyok
alakulásával kapcsolatos, és adott esetben ez a szakszervezetnél
azt jelenti, hogy nekünk a mi szakszervezeti tagságunk véleményére
és akaratára kell támaszkodni, nem pedig nemzetközi megítélésre.
    
    Ezért az gondolom, hogy ebből következően azt a korábbi helyzetet,
hogy különböző országok képviselői egymást - mint egy jó hittérítő
- meg akarták győzni valaminek a helyességéről, vagy
helytelenségéről -, ezt egyszer s mindenkorra el kell felejteni.
    
     Nagyon fontos, hogy egymást ismerjük, hiszen az ilyen problémák
sok szempontból hasonlóak, hogy egymással beszéljünk, egymás
tapasztalatait fölhasználjuk - de itt mindenkinek abszolút módon
tiszteletben kell tartania a másik félnek a gondolkodását, mert
végül is elszámolni mindenkinek a saját kollektívája előtt kell és
nem mások előtt.
    
    +++
gj/kt


1989. január 13., péntek


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD