Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 27.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

A II. világháború magyar áldozatai

"A Magyar Hírlap május 10-iki számában figyelemre méltó hír jelent meg arról, hogy még ebben az évben a szovjet válaszától függően szeptember 15-ike és október 15-ike között emlékutat szerveznek a Don folyó térségébe. A Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság adásában május 21-ikén Illés Sándor olvasta fel ehhez fűződő írását. Mértéktartó eszmefuttatásban szólott arról, hogy a II. világháború magyar áldozatai, közöttük a zsidók kapjanak méltó emlékművet és az idáig gyűlöltnek nyilvánított katonák, vérük a nemzet homlokáról töröltessék le a Káin bélyeg."

Interjú Nagy Sándorral

Jolion Naegele)
Washington, 1989. január 13. (Amerikai Hangja, Reggeli híradó) -
Nagy Sándor, a magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsának
elnöke a budapesti Parlament folyosóján interjút adott Jolyon
Naegele, Amerika Hangjel kelet-európai tudósítójának. Most ezt A
beszélgetést ismertetjük.
    
     - A legújabb magyarországi áremelések nyomán - amelyek ellen a
Szakszervetek Országos Tanácsa is tiltakozott - mindössze egyetlen
egy sztrájkról érkezett jelentés. Mennyiben jelent az Ön számára
meglepetést ez az aránylag enyhe reakció?
    
     - Én azt gondolom, hogy ez nem a véletlen műve. Ugye itt két
különböző dologról van szó. Az egyik az, hogy ez valóban rendkívül
súlyos ez az áremelkedés, és abszolút érthető, hogy nagyon-nagy
indulatokat váltott ki - ez a dolog egyik fele.
    
     Ugyanakkor hozzáteszem, hogy a szakszervezetek is tulajdonképpen
azért a felhívásukban arra is súlyt helyeztek, hogy a tiltakozásnak
lehetőleg ne olyan formája alakuljon ki, ami tömeges
munkabeszüntetésekhez vezet, mert azzal nem válaszolunk az eredeti
problémára, esetleg még. súlyosabb helyzetbe kerül az ország. És én
azt gondolom, hogy az emberek azért ezt megértették. Es nem csak
hogy megértették - maguk is így gondolkodnak.
    
     Senkit nem vonz egy olyan perspektíva - mondhatnék itt
országneveket, de szándékosan nem akarok példálózni -, ahol aztán
kezelhetetlen viszonyok alakulnak ki, és végül gazdasági és
politikai értelemben egyaránt megsínyli az ország. Van egy a
harmadik része is a dolognak - és én azt gondolom, hogy ez is
fontos -, hogy tudniillik a SZOT-közleményben kilátásba helyeztük
azt is,'hogy újratárgyalását kezdeményezzük a megállapodásoknak, ha
az árszívonal számottevően magasabb, mint amiben eredetileg
megállapodtunk. És nagyon úgy néz ki, hogy ez be fog következni.
    
    Most folynak a számításaink, és nem zárom ki: a SZOT- elnökség
újbóli ülésén esetleg ilyen kezdeményezés fog megfogalmazódni.
    
     - Az újonnan elfogadott egyesülési törvény lehetővé teszi
független szakszervezetek megalakítását is. Aggasztja-e ez a tény a
Szakszervezetek Országos Tanácsát?
    
     - Ellenkezőleg. Mi nem az egyesülési törvény általános
szabályaihoz képest akarunk szakszervezeti törvényt - azzal nekünk
semmi bajunk nincs. Hanem úgy gondoljuk, hogy egy szakszervezeti
törvényben azokat a jogokat és kötelezettségeket kell szabályozni,
amely a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviseletének
viszonyát rendezik. Tehát itt egészen más kérdésekről van szó.
    
     - Tulajdonképpen hol is rejlik az ellentét a kormány és a
szakszervezetek között a sztrájkjog tekintetében?
    
     - A sztrájkjog tekintetében a legfontosabb vitapontok
tulajdonképpen megoldódtak. Nagyon sok vitapontunk volt az elmúlt
két hónap során. Lényegében leszűkültek két lényeges kérdésre. Az
egyik a szolidaritási sztrájk lehetősége. A kormány nem akarja ezt
biztosítani, mi pedig ragaszkodunk hozzá. A másik pedig, ami
lényeges kérdés, hogy szerintünk nemcsak szakszervezeti jog a
sztrájk szervezése, hanem az alapvető kollektív munkavállalói jog
is - tehát mind a munkavállalónak, mind a szakszervezetnek van joga
sztrájkot szervezni.
    
     - Magyarország, mint kommunista állam, azt tartja magáról, hogy a
dolgozó paradicsoma. Hogyan egyezteti össze ezt a fajta
önmeghatározást a dolgozók sztrájkjogával?
    
     - Hát messzire vezetne, hogyha nagyon részletesen akarnék erre a
kérdésre válaszolni. Mindenekelőtt azt tudom rá mondani, hogy a mi
tulajdonviszonyaink között a munkáltatói és a munkavállalói helyzet
nagyon élesen elkülönül. Ez az alapkiindulópont.
    
     Hosszú ideig az ideológia azt tartotta - kétségkívül -, hogy mivel
társadalmi tulajdon van, mivel a dolgozók egyúttal tulajdonosok is
- ezért lényegében a tulajdonos saját magával szemben nem léphet
fel. Azonban azt kell mondanom, hogy az állami tulajdonnak a
jelenlegi formája nem azonos a társadalmi tulajdonnal. Jelenlegi
formája az nem azonosítható az orosz emberek számára megfogható
társadalmi tulajdonfogalommal.
    
     Ha viszont a tulajdoni viszonyok oldaláról fogjuk meg a problémát,
akkor azt kell mondani rá, hogy nekünk az az érdekünk, hogy a
tulajdon társadalmasítása tovább menjen - de pillanatnyilag nem
tartunk ott. Az állami tulajdon az nem egy olyan tulajdonforma,
hogy közvetlen tulajdonosi funkciókat a munkavállalók is
gyakorolhatnának.
    
    (folyt.)


1989. január 13., péntek


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD