|
|
|
|
Az MSZMP és az alternatívok
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 10. (BBC) - Az MSZMP bejelentette: hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az alternatív szervezetekkel. Erről az új hozzáállásról Berecz János nyilatkozott az Országgyűlés első napján. A kormány szerint az új egyesülési és gyülekezési törvény a most folyó demokratikus reformprogram egyik legfontosabb összetevője. Az új törvény legalizálja mindazon független csoportok működését, melyek tevékenysége nem ütközik a törvény, illetve az Alkotmány előírásaiba, és elméletileg elismeri a politikai pártok alapításának jogát. Noha az országgyűlési szavazásra még nem került sor, a törvényt a kormány jóváhagyta, s csaknem bizonyosra vehető, hogy a képviselők is így döntenek. Ezzel párhuzamosan Berecz János, a párt főideológusa a parlamenti vitát arra használta fel, hogy új ajánlatot tegyen az alternatív csoportoknak. Kijelentette: most, hogy jogi helyzetük rendeződik, a vezetés kész a párbeszédre és az együttműködésre. A magyar televíziónak adott interjújában Berecz kifejtette, hogy a tárgyalások koalícióhoz vezethetnek. A múltban a párt csak a szocialistának mondott mozgalmakkal volt hajlandó együttműködni, de Berecz János most kijelentette, hogy minden olyan politikai szervezet, amely haladó és a társadalom javát szolgálja, baloldalinak tekintendő. A hatalom - mondotta - nem a párté, vagy a kormányé, hanem a dolgozó népé. A törvénytervezet vitája javarészt a politikai pártokkal foglalkozó előírásokkal foglalkozott. Míg elvben a pártokat engedélyezik, működésük csak a szerepüket körülíró és a későbbiekben megvitatandó törvény elfogadása után lehetséges. Tíz képviselő indítványozta, hogy tegyék lehetővé pártok azonnali megalakulását, de Berecz az Országgyűlésben is a kormány hivatalos álláspontját hangsúlyozta, mondván, hogy a politikai élet továbbfejlődésére van először szükség. Parlamenti beszédében - a dialógusra utalva - Berecz János több független szervezetet is megemlített, köztük a Magyar Demokrata Fórumot, az új Márciusi Frontot, a Kisgazdapártot, a Veres Péter, illetve a Münnich Ferenc Társaságot. Figyelemre méltó azonban, hogy nem említette sem a Fiatal Demokraták, sem pedig a Szabad Demokraták Szövetségét. Az utóbbi szervezet programjában egyebek között szerepel Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|