|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar
Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor
Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló
bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a
Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar
Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP
központi bizottsági titkárokat hallgatta meg.
A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott
ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség
képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt
honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett
katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két
egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni:
a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar
Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság
rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák
ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus
nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve
tapasztalt visszaélések elkövetésére.
Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig
tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe
tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is.
A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád
megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl
János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a
pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló
kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy
Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a
pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak.
Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az
illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem
rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai
irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács
mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt
illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg
felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta
az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár
János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|