|
|
 |
|
 |
Unicum
|
Budapest, 1989. július 19. szerda (MTI-Press) - Magam is azok
közé tartozom, aki kisebb bajnak tartja azt, ha a hírközlő szervek
néha elvetik a sulykot, mintha a cenzúra (öncenzúra) szűlt írásokkal
untatnak bennünket. Mégis vannak olyan jelenségek, amelyeket szóvá
kell tenni, még akkor is, ha ez nem népszerű feladat, és joggal
általános az a vélemény, hogy a sajtó most is, akárcsak annak
idején, Nagy Imre reformjai mellett az elvárhatónál magasabb szinten
és nagyobb bátorsággal áll helyt.
A Magyar Televízió két alkalommal is leközölte azt a riportot,
amit Zwack úrral, a híres likőrgyárossal készített. Nekem Zwack
úrral nincs semmi bajom, sőt becsülöm azért, mert kint volt ereje
ahhoz, hogy újra felkapaszkodjon, tőkéssé váljon. Ő a riporter
provokáló kérdéseire is igyekezett mértéktartóan válaszolni, ami jó
ideig sikerült is neki. A riporter azonban nem nyugodotott, úgy
érezte, annál jobb a riport, minél élesebb. Így aztán a végén
megállapodtak abban, hogy a likőrgyár államosítása jogtalan volt,
hiszen nem fizetett érte a magyar állam, ezért Zwack úrnak
visszajárna a volt gyára.
Az első adást még elnéztem, az ismétlés már komoly, és az
utólagos korrekció hiánya súlyos hiba volt. Az államosítás, vagyis a
gyárak és a nagybirtok államosítása jogos forradalmi cselekedet
volt. Azt igazolta, hogy a tőkések és a nagybirtokosok nem tettek
semmit a kor színvonalához igazodó társadalmi reformok terén. Ha az
urak egy közép-európai népet ázsiai szinten tartanak, ha a 20.
században középkori viszonyokat tartanak fent, akkor a végre
felszabadított népnek joga, sőt kötelessége a nagytőkék és a
nagybirtok ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása. Tehát ne a magyar
népet, hanem a korábbi uralkodó osztályt kell felelőssé tenni az
ellenszolgáltatás nélküli államosításért.
Ha Zwack úr és osztálya úgy gondolkodott volna a demokráciáról,
a munkások jólétéről, ahogyan a riportban vélekedett, nem került
volna sor államosításra, legalább is nem a likőrgyárakéra, hanem
megelégedtek volna a bankokkal, a nehézipar óriásaival. Demokratikus
országokban nem kerül sor sehol a kártérítés nélküli államosításra,
a szinte mindenre kiterjedőre még kevésbé. Ha Zwck úr kártérítésre
gondol, akkor a régi rend uraihoz, tőkéseihez forduljon a
panaszával. Ők provokálták ki az általa jogellenesnek minősített
eljárásokat. (folyt.)
1989. július 19., szerda 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|