|
|
 |
|
 |
A főtervező véleménye a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A legnagyobb ellenállást a természetet féltő emberekből a bős-nagymarosi erőműrendszer tervezett csúcsrajáratása váltotta és váltja ki. Több osztrák ökológus hangoztatja: Ausztriában egy erőművet sem duzzasztanak fel olyan mértékben, mint ahogy azt Bősnél előirányozták. Szerintük egyedülálló egy ilyen nagy folyónál a bősi duzzasztáshoz és a nagymarosi kiegyenlítéshez hasonló kombináció. Ön, mint e hatalmas rendszer magyar tervezőmunkáinak irányítója miként vélekedik erről? - kérdezte Kollár Ferencet a VIZITERV vezető tervezőjét az MTI munkatársa.
- A bősi erőmű a maximális teljesítményt valóban csak számottevő
duzzasztással érheti el. Ilyenkor turbinánként 500 köbméter víz is
elfogy másodpercenként, így a 8 turbinához 4 ezer köbméter víz
szükséges másodpercenként. A Duna átlagos vízszállítása azonban csak
2000-2500 köbméter/secundum. A hiányzó vízmennyiség egyértelműen
csak duzzasztással biztosítható.
A csúcsüzem pedig kényszerüség. Az USA-ban például, amikor az
ország egyik felében éppen csúcsigény van, a másikban olyan
napszakba érkeznek, amikor visszaesik az energiafogyasztás. Egy jól
funkcionáló kiegyenlítő rendszer csúcserőművek nélkül is követni
képes ezt az ingadozást. Magyarország vagy Csehszlovákia még a
környező államokkal összekapcsolt rendszerrel sem képes ilyen
megoldásra. Szükségesek tehát a csúcserőművek. Erre a célra igen jól
megfelel a vizi energia hasznosítása. A vizerőművekben igen gyorsan
állíthatók rá a turbinák az energiatermelésre, követve a fogyasztás
igényét.
Hátránya viszont a vizerőműveknek, hogy bizonyos időszakokban
például télen, jégzajláskor nem használhatók csúcsenergia
termelésére. Ezért ahol lehet célszerűbb a csúcsenergia igények
kielégítésére szivattyús tározókat építeni. Ma már én is inkább azt
javasolnám, hogy a hazai csúcsenergia igényeket inkább ilyen módon
kellene kielégíteni. Ezt elismerve azért változatlanul azt állítom,
hogy a bős-nagymarosi erőműrendszer csúcsrajáratása nem különleges,
egyedi eset. Ezek a létesítmények a közepes, illetve a kis erőművek
kategóriájába tartoznak. Járatnak folyami vizerőműveket máshol is
csúcsra, például Franciaországban, Csehszlovákiában, s így üzemel a
vaskapui létesítmény is. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 22:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|