|
|
|
|
Nyugatnémet segítség Nagymaros felmondásához? - környezetvédők (2.rész)
|
Weinzierl az MTI tudósítóját tájékoztatva emlékeztetett első, már 1989. január 11-ikén, Topfer miniszterhez intézett levelére is, amelyben súlyos aggodalmát fejezte ki a dunai vízilépcső nagymarosi építése miatt. Abban a levélben jelezte: mindent elkövet, hogy eltérítse a magyar kormányt az építéstől. Szervezete, a Bund ugyanis feladatát nemc sak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőségű feladatok teljesítésében is látja, és ez utóbbi kapcsán csatlakozott sok más környezetvédelmi szervezet, különösen a magyar nemzeti szervezetek fáradozásaihoz. A Bund elnöke e levélben kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a nagymarosi építkezés a jelenlegi ismeretek alapján jóvátehetetlen kárt okozna Európa egyik legnagyobb ligetes tájvidékében. Felhívta Topfer miniszter figyelmét arra, hogy több tudományos szempont nem csak megkérdőjelezi a tervet, hanem a végrehajtásának határozott eltiltását is igényelné a környezetvédelem szempontjából. Weinzierl megemlítette egy nemzetközileg kiemelkedő olyan tájegység visszavonhatatlan elpusztításának veszélyét, amely a német területek vándormadarai számára is nélkülözhetetlen pihenőterület. Emellett hivatkozott a vidéken esetleg pusztító árvizek fenyegetésére, a Szigetköz sztyeppévé válására, az ivóvíz elapadására. Minthogy a ligetes folyóparti tájak Európa legveszélyeztetettebb környezeti rendszerei, ennek az övezetnek a megmentése minden állam közügye - írta akkor a Bund elnöke. Egyúttal már akkor kifejezte azt a véleményét: az olyan szerződések, mint az, amelyik például a nagymarosi munkálatokra vonatkozik, nem örök időkre szóló kötelező előírások, hanem szerződő felek közötti írásban rögzített egyezségek, amelyekhez azonban nem szabad ragaszkodni minden körülmények között és a józan ész ellenére, egész népek kárára. Az elnök megjegyezte azt is: az itt nyilvánvalóvá lett környezeti pusztításért való felelősség elől nem zárkózhat el a többi európai állam, így az NSZK sem. Ezért elképzelhető lenne, hogy Magyarország mint fő részvevő elszánná magát az építkezés feladására, ha ebben támaszkodhatna más európai államok helyeslésére és támogatására. Kiváltképp az NSZK magatartása esne nagy súllyal a latba - állapította meg Weinzierl. (folyt.)
1989. május 19., péntek 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|