|
|
 |
|
 |
Bős-Nagymaros - pozsonyi Pravda és Új Szó (2.rész)
|
Srncova szerint feledésbe merül az a tény, hogy az egész
építkezés elsősorban ökológiai célokat szolgál, a környező területek
lakosságának árvízvédelmét. Sem Csehszlovákia, sem Magyarország nem
olyan gazdag állam, hogy megengedhetnének maguknak ilyen költséges
védelmi intézkedéseket anélkül, hogy a Duna energetikai potenciálját
kihasználnák.
Srncova külön foglalkozik azzal, hogy Csehszlovákia részére
milyen jelentős negatív következményekkel járna a nagymarosi
vízierőmű építésének a leállítása. Mindenekelőtt azt emeli ki, hogy
a bősi erőműt az eredeti elképzelésektől eltérően nem lehetne
csúcsra járatni. Számottevően veszítenének értékükből az ottani
beruházások, ez érintené a turbinák számát, akárcsak a
felvízcsatornát és a viztározó nagyságát. Nem kis veszteséget
jelentene a mértéken felül lefoglalt mezőgazdasági terület is és
kedvezőtlenül befolyásolná a környék intenzív hasznosítását. Ugyanez
mondható el a nagymarosi vízlépcső védelmi rendszeréről, amelyet
csehszlovák területen építünk - fűzi hozzá Srncova.
A mérnöknő megismétli a csehszlovák sajtóban már korábban
hangoztatott másik érvet is, miszerint a nagymarosi erőmű elhagyása
negatív hatással volna a Szap-Budapest közötti Duna szakasz
hajózhatóságára. A hajózási feltételek a jelenlegi kedvezőtlen
szinten maradnának és nem lenne biztosítható a Duna Bizottság által
ajánlott három és fél méteres hajózási mélység. Srncova szerint a
nagymarosi vízierőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések
szerint több tiz milliárd koronára rúgna Csehszlovákia jóvátételi
követelése Magyarországgal szemben.
A mérnöknő hangsúlyozza, az államok közötti szerződéseket az
egyezményes jogról 1969-ben kötött sokoldalú bécsi megállapodás
szabályozza és ennek alapján Csehszlovákia és Magyarország
szerződéses feleknek számítanak. A bécsi megállapodás 57. cikkelye
szerint kölcsönös beleegyezés nélkül a szerződés végrehajtását nem
lehet felmondani.+++
1989. május 15., hétfő 12:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|