|
|
 |
|
 |
Bős-Nagymaros - Pozsonyi Pravda és Új Szó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud) - Csehszlovákia, mint a másik szerződő fél, követeli az egész bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének az eredeti tervek szerinti befejezését. Népszavazást követelni a nagymarosi vízierőművel kapcsolatban, amelynek a fele Csehszlovákia vagyonát képezi, nem illik bele a két szomszédos ország jó együttműködésének kapcsolatrendszerébe. Az államközi szerződésekről szóló bécsi megállapodás alapján kölcsönös beleegyezés nélkül a vízlépcsőrendszer építéséről kötött szerződés végrehajtását nem lehet felmondani. A magyar fél ezt semmilyen nemzetközi jogi dokumentummal sem tudná alátámasztani - hangoztatta szombaton közösen megjelentetett cikkében a pozsonyi Pravda és az Új Szó. A magyar kormánynak a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott döntése előtt született írás szerint a nagymarosi erőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések szerint több tízmilliárd koronára rúgnak Csehszlovákia jóvátételi követelései Magyarországgal szemben.
A ,,Nemcsak ésszerűtlen volna...,, című cikk mindenekelőtt azt
hangsúlyozza, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről 1977.
szeptember 16-án aláírt szerződés értelmében a bősi és a nagymarosi
vízlépcső egységes, oszthatatlan rendszert alkot. A bősi erőművet
csúcsenergia termelésére tervezték, a nagymarosi erőmű duzzasztóját
pedig kiegyenlítő tározónak szánták. Az eredeti szerződés szerint az
energiatermelő berendezéseket már 1986-90 között üzembe kellett
volna helyezni, de a magyar fél kérésére 1983. október 10-én
jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés megváltoztatásáról. Ennek
értelmében az energiatermelő agregátorok üzembe helyezésének új
határidejét 1990-1994 között határozták meg, ami az építkezés
időtartamának meghosszabbítását és az energiatermelés négy évvel
későbbre halasztását jelentette.
A cikk írója, Magdalena Srncova pozsonyi mérnöknő hangsúlyozza,
hogy a magyarországi politikai események különösen az utóbbi években
kedvezőtlenül befolyásolják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
építését. Kezdetben környezetvédelmi jellegű kifogások és érvek
merültek fel - írja -, amelyeket a szakemberek és az illetékesek
figyelembe vettek, vagy szakmailag megmagyaráztak és
alátámasztottak. Ma azonban a nagymarosi vízlépcső leállítására
vonatkozó követelések már nem ökológiai, nem műszaki, hanem
politikai jellegűek. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|