|
|
|
|
Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (2. rész)
|
Jaroslav Husarik az építkezés leállításának a csehszlovák népgazdaságra gyakorolt hatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a bősi vízierőművet csúcsjáratásra tervezték, ami lehetetlenné válna ha a nagymarosi tározó nem készülne el. A csehszlovák népgazdaságot emiatt mintegy huszonhét milliárd korona veszteség érné, s az elvesztett energiamennyiség pótlása mintegy négyszáz megawatt kapacitású új energetikai mű építését tenné szükségessé, hozzávetőleg 1,75 milliárd korona költséggel. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert közös csehszlovák-magyar beruházásként tervezték, így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon. Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez. A minisztériumi igazgató azt is megjegyezte, a bősi erőművet arra tervezték, hogy a nagymarosival közösen állítsa elő a villamosenergiát. Ha tudták volna, hogy a nagymarosi rész esetleg nem készül el, a felvízcsatornát, a turbinák számát kisebbre, illetve kevesebbre tervezték volna és háromszáz hektárral kevesebb lett volna az igénybe vett mezőgazdasági földterület is. Husarik felhívta a figyelmet, hogy a nagymarosi létesítmény elmaradásával Szaptól Budapestig változatlanok maradnának a hajózási feltételek, a Duna medrének mélysége nem érné el a Duna-bizottság által javasolt 3,5 métert. Ennek következtében a csehszlovák Duna-hajózási vállalat is anyagi kárt szenvedne - jelentette ki a minisztériumi igazgató. Nyilatkozatában beszélt arról is, hogy a magyarországi szakasz meg nem épülése kedvezőtlenül befolyásolná a Vág, a Garam és az Ipoly szabályozását, ezeknél már most olyan munkálatok folynak, amelyek számolnak azzal, hogy a nagymarosi erőmű a tervezett mértékben felduzzasztja a vízszintet. (folyt.)
1989. május 12., péntek 14:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|