|
|
 |
|
 |
1989. május 1-je (23. rész) - Salgótarján (Tatai Ilona)
|
Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának
tagja mondott beszédet. A többi között arról szólt, hogy az MSZMP
élére állt a változásoknak, van megvalósítható programja: a
népakarat érvényesítését, jogállamot, a politikai intézményrendszer
reformját akarja. S működőképes, a világgazdaság folyamataiban
integrálódni tudó piacgazdaságot kíván megvalósítani. A feladat
roppant nagy erőfeszítéseket követel, jórészt azért, mert a
megalapozatlan, elvtelen gazdasági döntések, átgondolatlan
gigantikus beruházások, néhány gyáróriásunk elvtelen támogatása
évtizedekre kiható terheket rakott ránk. Nem a munkás bűne a
gazdasági válság, hangsúlyozta, hanem a korábbi vezetésé, amely nem
vette figyelembe az értelmes, elérhető és a társadalom legnagyobb
részének akaratával és törekvéseivel találkozó célokat. Tatai Ilona
vitába szállt annak a nézetnek a szószólóival, akik szerint a
gazdaság rendbe tétele az elsődleges. Ezek az emberek nem értették
meg, hogy célt érni csak a politikai intézményrendszer
megváltoztatásával és a gazdasági folyamatok mélyre ható reformjával
együttesen lehet. Szólt a gazdasági reform végrehajtásának egyik
sarkalatos pontjáról, a tulajdonviszonyok megváltoztatásáról. A
tervezett tulajdonreform alapvető célja, mondotta, a termelőeszközök
tulajdonjogával járó felelősség egyértelmű megállapítása. Ez
egyúttal azt is jelenti, hogy a kontraszelekció folytán vezető
pozícióba került egyének többé ne tekinthessék életre szóló
adománynak a rájuk bízott gazdasági egységeket, amelyek
eredménytelen tevékenységét az állammal finanszíroztatják. El kell
bocsátani azokat a vezetőket, akik képtelenek előre vinni a
kollektívákat; meg kell szüntetni elvtelen támogatásukat, s azok
kezébe adni a gazdaságot, akiknek van erejük, képességük kimozdítani
a holtpontról. Aláhúzta: az új tulajdonformák mértékadó kritériuma -
ha az állami tulajdonforma dominanciája meg is marad - a
hatékonyság. Vagyis az a tulajdonforma lesz a jobb, amely a
legeredményesebben képes hasznosítani az erőforrásokat.
Visszautasította azt a hamis, megalapozatlan vádat, amely szerint az
európai felzárkózás gondolatával, szándékával együtt jár az ország
tőkés kiárusítása. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"ZENEÉRTŐ" Jónapot kivánok szombat reggel van, május 27-e. Hallgatók Fórumának egy múlt heti és egy heti hallgatói megjegyzéséhez szeretnék egy-egy kiegészítést fűzni és ha jónat látják közöljék, mert ugy érzem, ezzel segíthetek az illetőnek, a problémájában. A múlt héten azt hiszem egy erdélyi hallgató de legalább is az erdélyiek nevében beszélő azt mondta, hogy legyenek harcosabbak, mert hiszen vannak Erdélynek olyan részei ahol még a Kossuth Rádiót sem hallani. Na most miután a Kossuth Rádió adásait, nem csak a Kossuthot ugyanúgy a Petőfiét is rendkivűl fontosnak és érdekesnek tartom, különösen a Vasárnapi Újságot, a 168-órát. Ha Önök hajlandók a konkurens vállalatnak ilyen szempontból reklámot csinálni, akkor közölhetem, hogy a 49-méteres rövidhullámon 6025-ös frekvencián egész nap ad műsort, és kizártnak tartom, hogy ezt Erdélyben ne lehetne hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|