|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Eddig több mint 6 ezren kaptak munkanélküli segélyt
|
1989. október 25., szerda - Az Országos Munkaerőpiaci Központ jelentése szerint az év elejétől augusztus végéig csaknem 6100-an vették igénybe a munkanélküli segélyt, a becslés szerint a tényleges munkanélküliek körülbelül egyharmada. A segélyezetteknek több mint 79 millió forintot fizettek ki, átlagosan 4094 forintot. A segélyben részesültek 5,7 százaléka 2000 forint alatti, 27 százalékuk 2000-3000 forint közötti, több mint 26 százalékuk 3000 és 4000 forint közötti összeghez jutott, azaz a segélyezettek csaknem 60 százalékának a minimál bérnél kevesebb segélyt fizettek ki. A segélyezettek 18 százaléka 5000-8000 forint közötti, 3 és fél százaléka 8000-10.000 forint közötti, 3,4 százaléka 10.000 forint feletti segélyt kapott. A támogatás maximális összege 11.100 forint volt.
Az igénybevétel ideje átlagosan 95 nap, a kedvezményezettek 46 százaléka több mint 3 hónapja, 15 százaléka fél évnél is régebben él segélyből. Utóbbiak csak átlagkeresetük 60, 55, illetve 50 százalékát kapják, a munkaviszonyuk megszűnésének módjától függően. A segélyezettek közül a segéd- és betanított munkások aránya a férfiak között 54, a nők között 60 százalék; 28 százalékuk 30 év alatti, 60 százalékuk 30 és 50 év közötti, 12 százalékuk ennél idősebb. A munkanélküli segélyből élők 40 százaléka fele-fele részben a két leginkább munkahelyhiányos megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Szabolcs-Szatmárból kerül ki. Iskolai végzettségük területenként számottevően különbözik. Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Sopron, Heves, Vas, Veszprém, valamint Zala megyében, illetve a fővárosban - bár a segélyezettek száma a többi területhez képest viszonylag kicsiny - nagyobb részük rendelkezik szakképzettséggel. Ennek ellenére elhelyezkedési esélyeik alig jobbak, mint a kedvezőtlen munkapiaci helyzetű megyékben. (MTI)
1989. október 25., szerda 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|