|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkárságának május 25-i nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
5. ,,Magyarországra ezt a szerződést rákényszerítették,, (Pozsgay Imre, 1989. május 16., Esti Krónika). A Párttörténeti Intézet, a Külügyminisztérium stb. vonatkozó levéltári anyagának - kellő felhatalmazással rendelkező - szakértői bizottság által megejtet vizsgálata ezt az állítást vélhetően nemcsak az 1977-es magyar-csehszlovák szerződésre (és annak 1983-as folytatására), de az 1986-ban aláírt magyar-osztrák szerződésekre nézve is igazolni fogja. A szerződések ugyanis egyoldalú politikai és hajózási előnyöket biztosítanak Csehszlovákiának, valamint egyoldalú kockázati, energetikai, ár- és tulajdoni előnyöket Ausztriának. E tényeket hosszú ideig elfedték azok a ,,gazdaságossági,, számítások, amelyeket - a megállapodások eredeti szövege helyett - a szerződéseket előkészítő magyar szakértői apparátus prezentált... Habár ma is készülnek még félrevezető számítások - menteni, ami menthető. 6. Azonban politikai nyomás, gazdasági zsarolás, a közvélemény és a döntéshozók megtévesztése, valamint a mindennek leplezésére éveken át gyakorolt hatalmi arrogancia együtt is eltörpülnek annak gazdasági káraihoz és veszélyeihez képest, ami létrejött. Ezért Csehszlovákia vonatkozásában Magyarországnak ez előállt helyzetet mindkét fél tévedésének kell betudnia: mintkét fél maga ,,felelős,, a területén létrejött természeti kárért, vagy a végül fölöslegesnek bizonyuló beruházások miatti pénzügyi veszteségért. Magyarország Ausztriával is - melynek kormányát az Európa Parlament 1986. március 13-án még a szerződések aláírása előtt szólította fel a visszalépésre - presztizsveszteség nélküli és a közös kárviselés alapján álló megegyezést kell keressen. 7. Magyarország és Csehszlovákia közös érdeke, hogy a kárt minimalizálva a már elkészült létesítményeket hasznosítsa - amennyiben és amilyen formában ezt a geofizikai és ökológiai vizsgálatok eredményei lehetővé teszik. Kedvező esetben az üzemmód megváltoztatásával és átépítésekkel a dunakiliti-bősi létesítményeknek szerepük lehet - a GNV-hez fűzött célok eredeti, természetes sorrendjét helyreállítva - az árvízvédelemben, esetleg (ideiglenesen) a hajózásban is. (A harmadik cél, az energiatermelés műszaki és gazdasági feltételeinek megteremtődéséhez azonban az alaplétesítmények komolyabb átépítése szükséges, valamint az, hogy pusztán vízminőségvédelmi célokkal létrejött szennyvíztisztítási programok melléktermékeként a Duna vize tisztaságban felülmúlja az ezredforduló Balatonjáét, és ennek, hosszú évekig, még a kilátásai sem ítélhetők meg.) (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 17:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|