|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai vitafórum Egerben - Horn Gyula előadása (2. rész)
|
A téma élénk érdeklődést váltott ki a hallgatóságból, s többen bővebb tájékoztatást kértek a külügyminisztertől, mindenekelőtt 1956 nemezetközi összefüggéseiről. Az átfogó elemzésre váró kérdéskört röviden összefoglalva Horn Gyula hangoztatta: a nemzetközi tényező október 23-tól végig jelen volt az események menetében. (Nem is beszélve arról, hogy 1956 előtt a magyar vezetés tagjainak kiválasztását Moszkvában és nem Budapesten döntötték el.) Nagy Imre október 30-tól folyamatosan kapcsolatban volt a Magyarországon tartózkodó szovjet vezetőkkel, köztük Andropov nagykövettel. Minden külpolitikai lépését - beleértve a Varsói Szerződésből való kilépést és a semlegesség kihirdetését - velük egyeztette. Mindabban, ami november 4-e után történt ugyancsak óriási szerepe volt a nemzetközi tényezőknek, s nemcsak a Szovjetunió külpolitikájának, hanem mindenekelőtt a többi szövetséges magatartásának. Mint ismeretes Románia csapatokkal kívánt résztvenni a rendteremtésben, a többiek pedig fizikai leszámolást követeltek a felkelés résztvevőivel szemben. Összességében ,,nagyon kemény visszhangja,, volt mindazon próbálkozásoknak, amelyekkel Kádár János, illetve a magyar pártvezetés a magyar sajátosságoknak megfelelő útra kívánt térni. Kivétel nélkül minden ország - talán Jugoszláviát leszámítva - elutasította a magyar modell érvényesítésének lehetőségét. Gyakran teszik fel a kérdést, s a mostani fórumon is megfogalmazódott: nem túl gyorsak-e a változások, egyáltalán kellenek-e ilyen radikális lépések. Horn Gyula álláspontja szerint egy életképtelennek bizonyult rendszer esetében, egy olyan országban, amely az elmúlt évtizedek során a 24. helyről a 48-ra szorult vissza a ,,világranglistán,,, értelmetlen a gyors átalakulás szükségességét megkérdőjelezni. A valódi kérdés, miként hajthatjuk végre a radikális megújulást egy esetleges robbanás veszélyét felidéző szélsőségek kiszűrésével. Ez olyan nagyszabású nemzeti feladat, amely világviszonylatban is párját ritkítja. A jelenlegi magyarországi történések valóban gyorsnak tűnhetnek, amennyiben a korábbi álmos tempót vesszük alapul. Ugyanakkor - Horn Gyula határozott álláspontja szerint - a politikai reform még mindig nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy gyökeres, érdemi változtatásokat hajtsunk végre a gazdaságban. Az átfogó politikai megújulás nem odázható el, mert a tapasztalatok szerint éppen a politikai rendszer hiányosságai, hibái, a politikai szférát érintő reformok hiánya vezettek a társadalom válságához. (folyt.köv.)
1989. május 22., hétfő 20:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|