|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
A terület tulajdonjogának szabályozása Romániában 1.
|
Bukarest, 1989. május 22. (MTI-Panoráma) - A területrendezéssel, a ,,szisztematizálással,, mind több olyan törvény kel életre Romániában, amelyet már régebben hoztak, de alkalmazásuk manapság időszerűvé vált. E rendelkezések közé tartoznak a területforgalmazásra vonatkozó szabályozások. Ide tartozik a földterület jogi helyzetét rögzítő törvény, amelyet a szisztematizálási törvénnyel együtt fogadták el. Újabban a román lapokban fellelhetők olyan ismertetések, melyek ezekről adnak tájékoztatást.
A terület és helységrendezésre vonatkozó, továbbá a földalapról szóló törvény közös célkitűzése, hogy az ipari és szociális-kulturális építkezésekhez, a mezőgazdasági termelés fokozásához szükséges földterületet biztosítsa. Ezért Romániában rendeletileg megtiltották a mezőgazdasági területek más célokra történő igénybevételét. Törekvés az is, hogy a helységek beépíthető körzetet mindjobban összevonják, s ezzel a községek, valamint a falvak külső pereméből minél több területet adjanak vissza a mezőgazdasági termelésnek. Ugyancsak a földalap védelmét szolgálják azzal is, hogy az ipari és más rendeltetésű épületeket mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területekre telepítik. Miután a rendelet meghatározza, hogy Románia összföldterülete egységes földalapot képez - amelyet az egész társadalom érdekeivel összhangban és minden üzérkedési lehetőség kizárásával kell felhasználni - fizikai személyek földterületre tulajdonjogot csak örökléssel szerezhetnek. Ezért bármilyen földterületnek nagánirattal történő adásvétele, ajándékozása, cseréje érvénytelen, jogilag semmis. A területrendezésre vonatkozó törvény rendelkezései szerint az épületeknek ,,élők közötti ügylettel,, történő elidegenítésekor az épülethez tartozó terület állami tulajdonba kerül. A törvény a helyi néptanácsok megítélésére bízza, hogy az épülethez tartozó terület nagyságát megállapítsa. Román gyakorlat szerint az épülethez tartozó területnek tekintik a ház altalaját, az udvart és a család szükségletét kielégítő veteményes kertet is. Ha a telek a szükségletnél nagyobb, a volt földtulajdonos csak abban az esetben tarthatja meg a fölös földterületet, ha az külön úttal megközelíthető és megművelhető. Az állami tulajdonba vett területből a helyi néptanács az új épülettulajdonosnak az épülethez szükséges területet a rendelkezések szerint használatba adja. Ez városon 100, vidéken 250 négyzetméter lehet. A haszálati jog akkor szűnik meg, ha az épületet lebontják. Az épület eladásakor viszont az új épülettulajdonos a tulajdonjoggal együtt a telekre vonatkozó használati jogot is átveszi. (folyt.)
1989. május 22., hétfő 10:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|