 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Helsinki Bizottság Alapító Felhívása (1. rész) (OS)
|
1989. május 19., péntek - Amikor 1975-ben harmincöt ország
vezetői aláírták a Helsinki Záróokmányt, sokan attól tartottak, a
megállapodás csak Európa megosztottságát szentesíti, az emberi
jogokról szóló ajánlások pedig - mint már annyiszor - ismét csupán
mit sem mondó díszítésül szolgálnak az új egyezményen. Jurij Orlové
és társaié az érdem, hogy a helsinki szelleme ma mégis mást jelent.
Bátor fellépésük bebizonyította: az emberi jogok a jogsértő
kormányoktól is számonkérhetők. Az emberi jogok, az emberi szabadság
ügye fölötte áll pártoknak, politikának és országhatároknak. A
jogsértőnek pedig - bármennyi gazsághoz szokott is hozzá világunk -
szégyenkeznie kell a népek közössége előtt. Gyalázata előbb-utóbb
eltitkolhataltnná válik saját nemzete körében is.
Magyarországon az elmúlt tíz évben mind többen próbáltak élni
szabadságjogaikkal, és tiltakoztak az emberi jogok megsértése ellen.
Tiltakoztak, ha cseh polgárjogi aktivistákat zártak börtönbe, és
tiltakoztak, amikor Lengyelországban tombolt az erőszak. Hírül adták
a világnak és az országnak, mi történik a magyar kisebbséggel
Romániában. Dacolva sokszor még a közvéleménnyel is, felfedték,
milyen szűkösek a magyarországi liberalizmus határai.
Erőfeszítéseiknek része van abban, hogy a magyar nép - nagyhatalmú
urai akarata ellenére - megindult a demokrácia felé vezető úton.
Vajon van-e értelme, hogy éppen most alakuljon Magyarországon
Helsinki Bizottság, amikor jogaink egy részét már szabadabban
gyakorolhatjuk, és az önkénnyel szemben nem vagyunk teljesen
védtelenek?
Meggyőződésünk, hogy az emberi jogok védelmezőinek ma is
elegendő feladatuk van, cselekvési lehetőségeik pedig megnövekedtek.
Bár akadozik és olykor látszólag leáll, változatlanul
működőképes az erőszak egész gépezete. A Büntető Törvénykönyv ma is
lehetővé teszi, hogy politikai tevékenységéért bárkit elítéljenek. A
büntető eljárás szabályai a gyanúsítottakat emberi jogaikban sértik
meg. A rendőrség jorköre megengedi, hogy bírói ítélet nélkül bárkit
megfosszanak szabadságától vagy korlátozzanak szabadságjogaiban.
Jogaink egy részét ma is csak külön hatósági engedéllyel
gyakorolhatjuk.
A Magyar Helsinki Bizottság sürgeti a helsinki elvekkel
ellentétes jogszabályok megszüntetését, és figyelemmel kíséri
hatályon kívül helyezésük folyamatát. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|