|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Az állampolgárságról szóló magyar-román egyezmény (1.)
|
1989. május 2., kedd - Több fórumon - így az Országgyűlés januári ülésszakán is - elhangzott: Magyarország bontsa fel a Romániával 1979-ben kötött, a kettős állampolgárság megelőzéséről szóló egyezményt. Ezt 1980. évi 2. törvényerejű rendeletével hirdette ki az Elnöki Tanács.
Az egyezmény létrejöttének előzményeiről, esetleges felbontásának, illetve meghosszabbításának következményeiről kérdezte dr. Madari Editet, a Belügyminisztérium állampolgársági alosztályának vezetőjét az MTI munkatársa. - E szerződést - amely a szocialista országokkal kötött hasonló egyezmények egyike - 1979-ben írta alá hazánk Romániával. A kétoldalú egyezményeket azért kötötték, hogy kiküszöböljék a - nagyrészt házasságkötéssel létrejött - kettős állampolgárságból származó hátrányokat. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az érintettek eldöntsék, melyik állampolgárságot kívánják megtartani, s nyilatkozatukat követően automatikusan megszünik a másik. A vegyes házasságokból született gyermekek állampolgárságáról szüleik határoznak. Azért, hogy újabb kettős állampolgárságok ne jöjjenek létre - a jogszabályok értelmében -, csak úgy szerezhető meg a másik ország állampolgársága, ha elbocsátották az érintetteket az addigiból. - A közvélemény valószínűleg nem gondol arra, milyen nehézségeket okozhat, ha valakinek két állampolgársága van. Gondoljunk a legegyszerűbbre: ha a két állam joga szerint különböző életkorban válik nagykorúvá, akkor tisztázatlan lesz, hogy mikor köthet házasságot. - A hazánkba érkező romániai menekültek helyzetének rendezését valóban sokan az állampolgárságról szóló egyezmény felbontásával látják megoldhatónak. Véleményem szerint az állampolgárság rendezése lehet az utolsó az intézkedések sorában; előbb a szociális, gazdasági és kulturális kérdéseket kell megoldani, s azután az állampolgárság rendezését, a magyar útlevelet. (folyt. köv.)
1989. május 1., hétfő 22:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|