|
|
 |
|
 |
A magyar ólomkohó- és veszélyei
|
(Gordon Tamás)
München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Rádió "Első kézből"
című műsorában kérdést intéztek Maróthy László környezetvédelmi
miniszterhez a Gyöngyösorosziban épülő ólomkohó ügyében. A miniszter
kétségkívül védte a környezetet - mármint a kormány környezetét. A válasza
meglehetősen visszautasító volt, és egyébként is tartok tőle, hogy a
hallgatók számára nemigen derült ki, voltaképpen miről is van szó.
Érdemes összefoglalni az előzményeket:
Múlt év februárjában az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat
vezérigazgatója falugyűlésen jelentette be Gyöngyösorosziban, hogy hat
hazai vállalat előtt sikerült elnyerniük a megbízást az ólomkohó
megépítésére. A jövőben itt lehet hasznosítani a használt akkumulátorok
ólomhulladékát, amelyet jelenleg Kelet-Németországban dolgoznak fel. A több
mint egymilliárd forintos beruházáshoz a technológiát és a berendezéseket
egy nyugat-német, nordenhami GmbH. szállítja.
A falugyűlés előtt az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat szakértője
elmondta, hogy hála a fejlett technológiának, az évi 20 ezer tonna
akkumulátor és egyéb ugyanennyi hulladék feldolgozása a lakosság számára
mindössze annyi többlet-megterhelést jelent, mintha három gépkocsival több
menne át naponta a községen.
Ez a kijelentés különösen annak a ténynek az ismeretében érdekes, hogy
Nordenhamban, ahol a technológiát adó cég székel, a helyi környezetvédők, a
zöldek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak a nagyfokú ólomszennyezést
kibocsátó gyár ellen. És érdemes a nyugatnémet, fejlett technológiával
takaródzó hazai érclobbi figyelmébe ajánlani a Magyar Nemzet augusztus 19-i
számában megjelent rövid hírt. Idézzük:
"A magas nehézfém-kibocsátásáról hírhedt Nordenham városban végzett
vizsgálat kimutatta, hogy az anyák vérében az átlagos ólomtartalom a szülés
idején 9,3 mikrogramm volt deciliterenként."
Ez történik Nordenhamban, persze tőkés viszonyok között. És még egy
különbség: Nordenham síkságon fekszik, a szabad légmozgást semmi sem
akadályozza. Szemben Gyöngyösorosziban, amely a Mátra 900 méteres gerince
által lezárt, átszellőzetlen völgyben fekszik.
A környezetvédelmi miniszter magabiztosan jelentette ki: a kohó megépül,
1990-ben üzemelni fog. +++
1989. január 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|